Koroknai Árpád még „bárki lehet”

A Társulat című műsor május 10-ei adása után – amikor elkelt a jubileumi István, a király produkció címszerepe – sokan csalódtak amiatt, hogy a debreceni Koroknai Árpádnak csupán az egyik német lovag szerepe jutott a június 18-ai, sportarénabeli díszelőadáson, holott a versengés tanúsága szerint a közönség legalább a második számú Istvánt látta benne.

Az énekes azonban reménykeltő hírekkel szolgált közönségének: mint azt a produkció honlapján közzéteszi, „Pázmány, német lovag szerepe feltehetően csak a Sportarénában megrendezendő jubileumi díszelőadásra szól. Ezután – Szikora János ígérete szerint – váltott szereposztásban valamennyi főszerepet énekelhetem.

Koroknai Árpád szerdán, szerkesztőségünkben a későbbi előadások szereposztásait illetően további részletekről még nem tudott beszámolni – túl azon, hogy, a fentiek alapján, mind a négy férfi főszerepet meg kell tanulnia…

A hírek szerint novemberben három előadást is terveznek a debreceni Főnix Csarnokban a jubileumi István, a királyból, s az énekes szerint biztosan telt ház lesz, hiszen az eddigi tapasztalatok soha nem látott érdeklődésről szólnak.

Koroknai Árpád, csakúgy, mint a Társulat többi döntőse, 2010 végéig szóló szerződést kapott a produkció gazdájától, a Zikkurat Színpadi Ügynökségtől, ami, mint mondta, számos kötelezettséggel jár, de bízik benne, hogy előnyös lesz az ő számára, hiszen így az ország egyik legprofibb ügynökségéhez tartozhat. Mint ahogy bízik abban is, hogy tudja folytatni a munkát itteni zenekarával, az Acoustic Galleryvel – bár nem lesz egyszerű egyeztetni –, s ésszerű keretek közt a Rocksulival is.

A Társulat döntőin folytatott munka során sokat jelentett Koroknai Árpád számára, hogy társaival hétről hétre 12-14 dalt kellett megtanulniuk, s így éles bevetés közben fejleszthették készségeiket. Az élő adás terhével is rendre szembe kellett nézniük; mint mondta, rockzenekari színpadi rutinja hasznosnak bizonyult, ám a színházi színpadi gyakorlatot illetően volt még mit tapasztalnia, arról nem is beszélve, hogy a kamerák előtti munka egészen más…
– Fábián György –