„Megyek és csinálok céget Romániában...”

Amikor az egyik hajdú-bihari vállalkozás tulajdonosa bemutatótermet vásárolt Nagyvárad központjában, meglepve tapasztalta, hogy mindkét szomszédja magyar. Mégpedig anyaországi magyar, akik ugyanúgy fantáziát láttak a romániai cégalapításban, mint ő, csak kicsit hamarabb léptek.

A „kitelepülőkről” pontos lista ugyan nincs, de információink szerint fa-, bútor- és építőipari vállalkozók ugyanúgy megcsinálták már a szerencséjüket a határ romániai vagy szlovákiai oldalán, mint az autó- vagy a könyvkereskedők.
Vannak, akik egyelőre csak üzlethelyiséget bérelnek odaát, míg mások egész üzemet vesznek piacostól, gépestől, dolgozóstól, amire alapozva azután felépítik az ottani cégüket. Nyilván megéri a rizikót, hiszen miközben például keleti szomszádunknál a cégbejegyzés nagyjából egy hétbe és néhány százezer forintba kerül, az élőmunka- és egyáltalán a vállalkozás közterhei messze a magyarországi alatt maradnak.