Olvasónk írta: Rossz szomszédság, török átok

Az ember a társát és a barátját maga választja. A rokonait és szomszédait, sajnos, nem. Valahová oda születik, valahová oda költözik, vagy mások költöznek melléje, amit nem tilthatnak meg neki, és ő sem tilthatja meg másoknak. Ez a gondolat azért jutott eszembe, mert az utóbbi időben egyre több ismerősöm panaszkodott a szomszédai miatt.

Mindenhol élnek csöndes, szeretetre méltó, nagyon jó és velülk ellentétben irigy, rosszindulatú emberek. Példának említenék egy társasházat, melynek lakói nagyon különböző emberek. Vannak családban élők és egydülállóak, fiatalok és idősek. Míg előbbiek megpróbálnak tartalmas és mozgalmas életet élni, addig a magányosan élők egy része unatkozik, és nem tudja hasznos dolgokkal kitölteni az idejét. Ezért irigy is azokra, akik másképpen élnek. Éppen emiatt mindennel és mindenkivel foglalkoznak, rosszindulatúak, amivel nagyon sok kellemetlenséget okoznak másoknak. Ennek viszont egyenes következménye, hogy meggyűlöltetik saját magukat. Ezeket a szomszédokat nagyon jó lenne lecserélni, de sajnos erre nincs mód, el kell viselni őket.

Az ilyen helyeken nincs közösségi szellem, nincs megértés, nincs összetartás sem. Néhány ilyen ember nagyon meg tudja keseríteni egy lakóközösség életét.

Az ilyen emberek kapcsolata a környezetében élőkkel nem felhőtlen, ezért önmagukkal sem tudnak békében élni. Miért jó az nekik, ha nem szereti őket senki, sőt kifejezetten utálják? Miért nem tudják magukévá tenni a közösségi szellemet? Mitől ilyenek ezek az emberek?

Rossz szomszédség török átok, tartja a mondás, ami a valóságban nagyon elkeserítő tud lenni. E rövid földi életünket annyi minden megkeseríti, miért kell még egy kis közösségben is ellenségeskedni, áskálódni, hazugságokkal embereket egymás ellen hangolni? Az ilyen jellemű egyének teljesen megrontják a mások életét. És becsukják az ajtókat, gondolva, hogy kizárnak mindent, ami rossz.

De kizárják vele a barátságot, az emberséget, a jószomszédi viszonyt, a közösség által kapható szépet is és mindent, amit csak a közösségben találhat meg az ember. Ezáltal az emberek teljesen eltávolodnak egymástól. És ez kár. Nagyon nagy kár.

Hudákné Lakatos Margit