Helyi közélet

2008.03.28. 17:46

Debrecen, a menekülő város

<p>Debrecen -A menekültállomás eltelepítésének szorgalmazása mögött egyebek mellett az áll, hogy a városvezetők tudni vélik: az illetékes tárca növelni akarja az itteni menekült-létszámot, ám erről nem tájékoztatták őket.</p>

A Sámsoni úti menekültbefogadó állomás eltelepítésének szorgalmazása mögött az áll, hogy, bár nem hivatalos értesüléseink szerint jelentősen megnövekszik az itt ellátandó menekültek száma, ezt senki sem közölte a debreceni vezetéssel.

Keleti „légiók”

Ugrásszerűen nőtt a menekültügyi kérelmek száma tavaly a korábbi évhez képest: míg 2006-ban 2117 érkezett, addig a múlt évben már 3419. A legfőbb kérelmezők a vietnamiak (862), a szerbek (800), és a kínaiak (417). Utánuk a grúzok (128) és az irakiak (135) következnek.

 Ezen túl az igazságügyi és rendészeti minisztérium nem teljesítette a rendvédelmi intézkedésekre és rendészeti képzőintézetre vonatkozó ígéreteit – nyilatkozta lapunknak Kovács Zoltán, az önkormányzat kommunikációs tanácsnoka.

A város közgyűlése – mondta – ezért határozott március 20-ai ülésén arról, hogy az illetékes igazságügyi- és rendészeti minisztériumnál kezdeményezik a tábor elköltöztetését. A tanácsnok a menekültekkel összefüggő problémák kapcsán megemlítette annak az örmény kisgyereknek az esetét, akiről a múlt ősszel a Napló is cikkezett: a 9 éves menekült fiú osztálytársaival erőszakoskodott a Műhelytelepi Általános Iskolában.

Adatok a menekülttáborról

Területe: 11,6 hektár. Befogadóképesség: 1300 fő. A táborlakók élelmezése, egészségügyi- és szociális ellátása: évi 110 millió forint (állami forrás). Épület-karbantartás: évi 10 millió forint (állami forrás). Korszerűsítés: 2001. óta közel 1,4 milliárd forint (nagyrészt uniós és más nemzetközi források). Tulajdon: állami (Honvédelmi Minisztérium).

– Azért, mint ebből is kitűnik, nem csak a kisebb lopásokkal van gondunk. Március elején például szurkáláshoz kellett mentőt hívni a táborba. Ugyan a kapukon belül történt, de a kórházi dolgozók így sem túl szerencsés szituációban kerültek kapcsolatba a menekültekkel – mondta Kovács Zoltán. Arra, hogy milyen tervük volna a jelenleg állami kezelésű területtel, ha a tábort felszámolnák, tömören válaszolt.

– Semmilyen. Nem az önkormányzat tulajdona, innentől kezdve minden vélekedés merő spekuláció – mondta. Az állomás lakossági megítéléséről nem készítettek felmérést, bár egyéb témákban számos alkalommal megtették.

A polgárosodás fokmérője

– Nem tudok olyan tervről, mely szerint a közeljövőben jelentősebb számú menekültet helyeznénk el a maximálisan 1300 férőhelyes debreceni állomáson, ami tavaly átlagosan mintegy 270 fővel működött – mondta Daragó Réka, a Bevándorlási- és Állampolgársági Hivatal szóvivője.

Hozzátette: ha valamilyen új, komoly válságövezet jön létre valahol a világban, akkor az természetesen eredményezheti a menekültszám megugrását. Kósa Lajos,Debrecen polgármestere a menekülttábor szakmai feladatkörének változására is hivatkozott a közgyűlési határozat sajtó előtti indoklásában.

– Januárban valóban módosult a törvény, de csak emiatt nem lesz több menekült Debrecenben – jegyezte meg Daragó Réka.

– Egy város polgárosodottsági szintje a legjobban azon mérhető, miképp gondoskodik az elesettekről – válaszolta Szobolits Andrea, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szóvivője azon felvetésünkre, milyen előnye származik Debrecennek a táborból.

Szerinte a hajdúsági megyeszékhely e tekintetben komoly hírnévre szert tett az elmúlt másfél évtizedben; nemzetközi mércével mérve is nyitott, befogadó, multikulturális városként vált ismertté, s ehhez a menekülttábor is hozzájárult. Ami a közvetlen előnyöket illeti: – Egyes nemzetközi pénzalapokat kifejezetten a menedékkérők és menekültek részére tartanak fenn, de okos együttműködéssel a helyi lakosságot is szolgálhatják. Például nyelvi labor létrehozása finanszírozható belőle olyan iskolában, ahová menedékkérő gyerekek járnak.

Igen után nem

A napokban elutasította az önkormányzat azt a kérelmet, melyben egy, a város főterén tartandó kulturális rendezvény megtartására kért engedélyt az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és a Menedék a Migránsokat Segítő Egyesület. A június 21-re – szombatra – tervezett program célja pont a debreceni befogadó állomáson élő népek kultúrájának bemutatása lett volna, különféle szórakoztató, könnyed, gyerekek számára is érdekes eseményekkel fűszerezve. Az eset érdekessége, hogy információink szerint az önkormányzat vagyonkezelési osztálya első körben igent mondott rá, ám a polgármester mégsem adta meg a tulajdonosi hozzájárulást. – Hetente érkeznek igények, sokan szeretnék megszerezni a főteret, és nekünk jól meg kell gondolnunk, mit engedünk a Nagytemplom elé, s mit nem. Ez megítélésünk szerint nem oda való. A rendezvény valójában az útkezelői engedélyt kapta meg, ami csak azt vizsgálja, zavarja-e a szóban fordó esemény a forgalmat – indokolta Kovács Zoltán kommunikációs tanácsnok. Hozzátette: ezekben az ügyekben nem Kósa Lajos, hanem vezetői értekezlet dönt. Másrészt az említett rendezvénynek szívesen helyt adnak – például a Nagyállomásnál, vagy más forgalmas helyszínen.

Egy ilyen labor nem csak az ő, hanem a magyar gyerekek tanítására is használható – mutatott rá Szobolits Andrea. Hozzátette: az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága meglepetéssel tapasztalja a városvezetők jelenlegi álláspontját; megérti, hogy adódhatnak problémák, ugyanakkor meggyőződése, hogy azokat közösen lehet a leghatékonyabban kezelni.

-Ratalics László-

Ezek is érdekelhetik