Anyagilag szegény, emberi akaratban gazdag falu

Varga József polgármester beszámolt minden jelentős dologról, ami a falu életében történt az idén.
Nem titkolta, alig várja, hogy véget érjen ez a nehéz gazdasági év, és örül, hogy a körülmények ellenére minden működik a községben.

Elmondta, ennek érdekében megszorító intézkedéseket kellett tenniük.
Így például az önkormányzati dolgozóktól az adható járandóságokat megvonták, és az iskolai szakköröket megszüntették. Reméli, hogy ez csak átmeneti állapot. „Úgy gondolom, anyagilag nagyon szegény, de emberi akaratban nagyon gazdag a mi településünk.” – összegezte beszédét, majd átadta a szót a jelenlévőknek.
Legtöbb kérdés, felháborodás az idén bevezetett szemétszállítással kapcsolatos volt. Soós Balázsné kifogásolta, miért kell fizetni hetente annak, aki csak havonta, vagy még ritkábban ürítteti a kukáját. Herman Pálné a beígért negyedéves lomtalanítás iránt érdeklődött.
Nagy Józsefné és Horgász Istvánné szerint, akik nem termelnek annyi hulladékot, hogy hetente megteljen a kukájuk, csak zsákot kellene kapniuk, és azért fizetniük. Kovács Szilveszter panaszkodott, hogy a Bercsényi utcát, ami még nem betonalapú, a kukás autó járhatatlanná teszi, gyakran egyetlen kukáért. A polgármester egyetértett a felvetésekkel, és ígérte, továbbítja az illetékesekhez.

Szóba került a máig megoldatlan szennyvízkérdés is, a 47-es főút nagy forgalma, az óvodai Eu-s játékok hiánya. Ezekre a polgármesteren kívül néhány képviselő is reagált. Kovács Imréné kérte a testületet, hogy a méltányossági ápolási díjak iránti kérelmeket alaposabban vizsgálják meg, mert több olyan emberről is tud, aki kereső tevékenységet folytat mellette, és lényegében a gondozott tartja el a gondozót. A polgármester megígérte, hogy jövőre felülvizsgálják, bár azt is elmondta, hogy az orvosi igazolást nem bírálhatják felül.
Soós Balázsné szerint a segélyek iránti kérelmeket is jobban meg kellene vizsgálni, hiszen sokan igazolni tudják rászorultságukat, miközben mindenki tudja, hogy fekete jövedelme biztosítja a család jó megélhetését.
A polgármester azt válaszolta, hogy nekik azt a jövedelmet kell figyelembe venni, amit igazolni tud az illető. Derültséget okozott Kovács Imréné polgármesterhez intézett beszólása:
„Olyat ígérjél máskor, amit nem lehet számon kérni! Évekig hallottuk, hogy Kórósszigeten szabadidőspark létesül, meg a falu határában a szélerőmű. Aztán nincs ezekből semmi.”
Varga József is elmosolyodott, majd elmondta, hogy a kft, amelyik Kórósszigetet akarta fellendíteni, tönkrement. A szélerőmű létesítése pedig csak tervezet volt.

Szóba került az adományosztás, amiben a községnek a Baptista Szeretetszolgálat révén többször volt része az év folyamán. Tavaly olyan mennyiségű liszt érkezett, hogy minden családnak bőven jutott.
Az idén viszont már viták alakultak ki egy adomány szétosztásánál.
Angyal Jánosné, képviselő és a Gondozási Központ vezetője, elmondta, a kisebb mennyiségű adományt nehéz igazságosan szétosztani, mert olyanok is jelentkeznek, akik magukat rászorultnak érzik, valójában nem azok.
Az ilyenek miatt pedig épp azok maradhatnak ki, akiknek nagyobb szükségük lenne rá. Ezért a legutóbbi problémás eset után egy bizottságot hoztak létre, amelyik meghatározza, milyen szempontokat vegyenek figyelembe az adományozásnál. A mostani cukoradomány osztása már ilyen módon történik.

A jelenlévők időnként egymással is összevitáztak, de a konzekvenciát a közmeghallgatás végén Horgász Istvánné vonta le, miszerint mindenki elmondta a maga baját, és kiderült, hogy mindenkinek a sajátja a legfontosabb.