Málnát nem, batátát inkább

2019.05.23. 21:28

Hajdú-Bihar az ország egyik legszárazabb megyéje

A klímaváltozás már most hatással van a gyümölcs- és zöldségtermesztésre.

Fotó: Pixabay

A közhiedelemmel ellentétben az éghajlatváltozással párosuló hőmérséklet-emelkedés ellenére nem bővül, hanem inkább csökken a hazánkban biztonsággal termeszthető gyümölcsfajok száma. A termeszthetőséget ugyanis elsősorban nem a magasabb éves átlaghőmérséklet határozza meg, hanem az extrém időjárási események gyakoriságának és kiszámíthatatlanságának növekedése.

„Elképzelhető a gyümölcsfajok termeszthetőségében bizonyos mértékű átrendeződés, de nem várható az újabb fajok tömeges megjelenése”

– jelentette ki dr. Csihon Ádám, a Debreceni Egyetem Kertészettudományi Intézetének szakembere. Elmondta, hogy hazánkban új gyümölcsfajként sikeresen termesztik az utóbbi időszakban a kivit és a fügét, ezekből már kereskedelmi célú ültetvények is létesültek. Ez viszont nem azt jelenti, hogy az ország teljes területe alkalmas lenne e gyümölcsök termesztésére, hanem csak bizonyos mikrokörzetek, amelyek kielégítik az adott faj ökológiai igényeit. Gyümölcsök közül példaként lehet még említeni a gránátalmát vagy a datolyaszilvát, de ezen termőhelyek közé nem tartozik Hajdú-Bihar.

– Az éghajlatváltozás miatt számolnunk kell azonban az eddig termesztett gyümölcsfélék visszaszorulásával is. Például az alacsonyabb hőigényű málnáéval, szederével, köszmétéével és a ribiszkével. Ezek rosszul viselik a nálunk utóbbi időszakban egyre inkább jellemző nyári forróságot, aszályos időszakokat. A zöldségtermesztésben is érezhetők a klímaváltozás hatásai. Ezek a termés minőségét és mennyiségét negatívan befolyásolják. A zöldségek között új faj a nyári hőséget a burgonyánál jobban elviselő batáta.

Nagyon száraz a megyénk

Hajdú-Bihar az 520-550 milliméteres éves csapadékhozamával Magyarország legszárazabb megyéi közé tartozik.

A dél-nyírségi részétől eltekintve a megye területe erősen aszályos, a Hortobágy térsége pedig nagyon erősen aszályos. A keleti részek csapadékellátottsága valamivel jobb, a vízigényesebb kultúrák is megtermeszthetők. A megye többi részén azonban a szárazságot tűrő növények termesztéséhez megfelelő az éghajlat. A Hortobágy aszályosabb jellege miatt a mezőgazdasági potenciálja alacsony – tájékoztatott dr. Gálya Bernadett tanársegéd.

KZS

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!