megyei helyzet

2021.09.21. 07:00

Végletek között a napraforgó – Egy északi és egy déli gazda tapasztalatai

Mintha egymástól nagyon távol fekvő termőhelyekről lenne szó, akkora az eltérés a napraforgótermésben.

Amíg a Hajdúságban gazdálkodó Legény Péter átlagban hektáronként 4 tonna napraforgótermésről számolt be, addig Bihar déli részén Polgáriné Kóti Julianna gazdaságában ugyanekkora területről csak 2,5 tonna jött le. De nézzük, mi lehet a nagy különbség oka.

Legény Péter befejezte az aratást ebben a táblában | Fotó: Legény Péter-archív

– Általában korán kezdem a vetést, és nem volt ez másként az idén sem – kezdi Legény Péter. – Március utolsó napjaira elérte a talaj hőmérséklete a 10 fokot, akkor kezdtem a napraforgó vetését. Ám ahelyett, hogy megérkezett volna a meleg idő, jött a hideg és visszahűlt a talaj. Akkor abbahagytuk a vetést, majd ahogy enyhültek a nappalok, melegedett a talaj, délutánonként ismét munkába álltak a vetőgépek. A leghidegebb időszakot még csírázás nélkül vészelte át a földben a napraforgó. Emiatt 2-3 hetes csúszásban volt a növény, és hiába volt szokatlanul meleg a nyár, ezt a 2-3 hét késést már nem tudta behozni. Ezért az aratást is később, a hét elején kezdtük. Máskor ilyenkorra már be szoktuk fejezni. Nem vagyok híve a deszikkálásnak, azaz a napraforgó száradását gyorsító permetezésnek, de ezt most az állomány mintegy 30 százalékán el kellett végezni, hogy mihamarabb befejezhessük a betakarítást, mert a termőföldön még meg kell csinálni a magágy-előkészítést.

Gyorsították a száradást

Felvetődik a kérdés, hogy a deszikkálás nem árt-e a napraforgómagnak. Határozottan állítom, hogy nem, mivel, bár még zöld a növény, a mag már megérett benne. Ugyanakkor, ha zölden vágjuk le a napraforgót, a már kiszáradt szem visszavizesedhetne, illetve nagyobb lehet a szemveszteség – összegzett Legény Péter. Kérdésünkre, hogy a nyáron nem okozott-e gondot az aszály, elmondta, hogy mindig volt annyi eső, hogy a napraforgó ne száradjon ki. Ez a növény különben is bírja a meleget és a szárazabb klímát. Ezzel együtt jó termést arathatnak le, „erős átlagos év” – summázta a gazda, hozzátéve, hogy az idén kifejezetten jó a napraforgó felvásárlási ára: 170 ezer forint/tonna. És ha ezt megszorozzuk, a hektáronkénti négy tonnával, nem lehet panaszom.

Fagy helyett aszály

Nem így a Komádi határában gazdálkodó Polgáriné Kóti Julianna. Ők is a napokban kezdték el a napraforgó betakarítását, náluk viszont csupán 2,5 tonna magot ad hektáronként a terület.

Polgáriné Kóti Julianna | Fotó: Polgáriné Kóti Julianna-archív

– Viszonylag jó időben vetettük el a napraforgót, szépen kezdett fejlődni az állomány, bennünket itt, a megye déli részén nem sújtott az áprilisi fagy. Küzdöttünk viszont az aszállyal hónapokon keresztül. A másik problémát a vadnyúl okozta. Rengeteg növényt ki­evett. Ezeken a területeken aztán már nem vetettük vissza a magot, nagy, üres foltok voltak, vannak a táblákban. A nyulak és a többi vad kártétele is összefüggésben van az aszállyal. Ugyanis a csatornák kiszáradtak, nem találtak vizet a vadak, így ráfanyalodtak a lédús, zöld növényekre. Hozzá kell még tenni, hogy a szárazság miatt a napraforgófejek több helyen csak teniszlabda nagyságúra növekedtek – beszélt a termelésről Polgáriné Julika, aki azt is elmondta, hogy hallotta a gazdatársaitól, a megye északi részén jobban járt az eső, és persze azt is tudni kell, hogy arrafelé 38-40 aranykoronás földek vannak, míg náluk átlagosan csak 18 aranykoronásak a szántók. – Nincs leszerződve a napraforgó. Van egy partnerünk, akinek évek óta eladjuk, most is oda szállítjuk majd a napraforgótermést – válaszolta kérdésünkre a gazda.

Kovács Zsolt

Ezek is érdekelhetik