Végzetes tragédiát is okozhat a darázscsípés

Korosztálytól függetlenül a méhek és a darazsak mindenkire egyformán veszélyesek lehetnek. Nagyobb kockázatnak a szabadban munkát végzők vannak kitéve – mondta el a Napló érdeklődésére dr. Gáspár Krisztián, a Debreceni Egyetem, Klinikai Központ, Bőrgyógyászati Klinika adjunktusa, bőrgyógyász-allergológusa.

Mint megtudtuk, a rovarcsípések (méh, darázs) következményei enyhébb és súlyosabb reakciók is lehetnek. Hasonló tüneteket válthat ki a darázs és a méh csípése, e kettő között nehéz megállapítani az eltérést. A méhek a fullánkjukat általában benne hagyják a bőrben, emiatt csak egyszer képesek csípni, míg a darazsak kihúzzák azt, és többször tudnak támadni. Mindkét esetben általában egy órán belül jelentkezhetnek a tünetek.

Kiütéstől az ödémáig

Amikor megcsíp minket egy darázs, az egyik legfontosabb az, hogy maradjunk nyugodtak. A pánikreakciókat és a csípés által kiváltott súlyosabb tüneteket (szapora légzés, ájulás stb.) gyakran összekeverhetik. A csípés a testünkön legtöbbször helyi reakciót vált ki, mégpedig általában vörös, vizenyős duzzanatot. Ennek mérete alapján további két csoportot különböztetnek meg: a tíz centiméternél kisebbet és a nagyobbat. Az égő, gyakran vörös bőrt borogatással tudják hűteni, és szájon át alkalmazhatnak allergia elleni patikaszereket (antihisztaminokat). Az allergológus hangsúlyozta: ha súlyosbodnak a panaszok, forduljunk orvoshoz.

A csípésre a szervezetünk reakciói nagyon különbözőek lehetnek: egész testre kiterjedő kiütés, szapora légzés, ájulás, a vérnyomás leesése, gégeödéma, hányinger.

Ezek kezelésére az orvos injekciót ad be a betegnek. Ha már valaki bizonyítottan allergiás, akkor adrenalintartalmú önbelövő injekciót kell hordania magával, és súlyos esetben, elsődleges ellátásként azt magának kell beadnia. Ezt azonban meg kell előznie egy orvos általi oktatásnak, amely az injekciózásról és az allergiás tünetek kezelésének lehetőségeiről szól. Ha az illető önmagának adta be az adrenalint, utána is azonnal mentőt kell hívni. Allergiavizsgálatot a szakember azoknak javasol, akiknek a csípések után már voltak súlyos, egész testre kiterjedő (szisztémás) reakciói.

Immunterápiával

– Az allergológus a vérben és a bőrön végzett tesztek segítségével határozhatja meg az allergiás érzékenység jelenlétét. Ha bizonyított a súlyos reakciókkal kísért allergia, akkor a szakorvosnak immunterápiát kell javasolnia – részletezte a kezelés menetét Gáspár Krisztián. – Ez már nem tüneti kezelés, mint ahogy az enyhébb esetekben történik, hanem oki gyógykezelés. Ekkor az allergént megadott időközönként bejuttatják a beteg szervezetébe, és ezáltal kialakítják a toleranciát a csípésekben található allergénnel szemben. Majd ezt ismételve, általában havonta, biztosítják a védelmet. A darázscsípések esetében a terápia hatékonysága 90 százalék feletti.

Polgári Zsolt

Élénk színek, édes ízek és vonzó illatok

A darazsak aktivitása az időjárástól függ. Általában kora tavasztól őszig találkozhatunk ezekkel a rovarokkal, de az év többi szakaszában az áttelelésükre szolgáló védett, meleg helyeken is. Gyakorlatilag bárhol előfordulhatnak, képesek fészket építeni a bennünket körülvevő közvetlen életterünkben (például mérőóradobozokban, padlásokon és a föld alatt is). Amennyiben darázsfészket találunk, ne nyúljunk hozzá, és ne próbáljuk meg eltávolítani, a beavatkozást minden esetben bízzuk szakemberre. Az élénk színek, illatok és ízek vonzóak a darazsak számára, emiatt gyakori vendégek a nyári szabadtéri főzéseken is, ahol a cukros üdítők mellett az ételek is kedveltek számukra. Fontos, hogy fedjük le az ennivalókat, így is csökkentve a rovarok jelenlétét és a csípések kockázatát. Hazánkban még nem készítettek statisztikát darázscsípés-allergia gyakoriságáról, erre tehát nincs pontos adat. A nemzetközi felmérések alapján a lakosság körülbelül öt százaléka lehet túlérzékeny a darazsak csípésére.