Leküzdhető a tél végi melankólia

Sokakkal előfordul, hogy a tél utolsó hónapjában szinte ok nélkül levertebbek, fáradtabbak, mint az év többi részében. Persze ez betudható az egyénileg előforduló aktuális élethelyzeteknek is, illetve idén a pandémia is nagy szerepet játszik a mindennapi hangulatunkban. Viszont a tél végi melankólia egy létező jelenség, amely súlyos esetben szorongáshoz, depresszióhoz is vezethet. Egy kis odafigyeléssel azonban el tudjuk kerülni, hogy belesüp­pedjünk ebbe az állapotba. Ehhez adott most tippeket a Naplónak Nagy Gitta pszichológus.

– A tél végi melankólia a téli időszak rövidebb napos óráival, a mozgásszegényebb periódussal köthető össze. A tél vége a produktivitást, az adott évi célok megalapozását is szimbolizálja, ahogy „megágyazunk” a tavasznak, az újnak – mondta a szakember. – A tavasz az újjászületés, újjáéledés jelképe. Ahhoz pedig, hogy valami új szülessen, szükséges a régit elengedni, lezárni. Az elengedés során például a régi, rossz irányba vivő szokások elhagyása is teret kaphat – osztotta meg a Naplóval gondolatait.

Teher az évkezdés

– Fontos, hogy lássuk a teljes képet: jelenleg a karácsonyt már régen magunk mögött hagytuk, februárra alig marad valami az ünnepek alatt szerzett feltöltődésből és hangulatból. Emellett az évkezdés sokaknak nagy terhet ró a nyakára, hisz ekkor zajlanak az éves elszámolások mind munkahelyi, mind magánéleti, önismereti szinten – fogalmazott. – Mivel az élmények tára már kiürült, magunkon érezzük a nyomást, hogy amit a januári lendületben elterveztünk erre az évre, abba belekezdjünk. Ekkor juthat eszünkbe az ijesztő felismerés, hogy még sehol sem tartunk a terveink megvalósításában – osztotta meg gondolatait. – A tél végi lehangoltságot rendszerint ez a fajta, saját magunkkal szemben támasztott elvárások okozta szorongás és hangulat­ingadozások kísérik. A szervezet pedig ilyenkor jelzi, hogy ideje pihenni – emelte ki a pszichológus.

Könnyen észrevehetjük magunkon a tüneteket. Megnövekedett étvágy, magas alvásigény, a magány vagy belső üresség érzése, fáradékonyság, letörtség, borúlátás, de fejfájás is előfordulhat, illetve ezek halmozódhatnak is. – Ebben az évben a koronavírus-járvány miatt megnőtt az emberekben a betegségektől való félelem és az ebből fakadó szorongás, ezáltal pedig a bizalmatlanság is az emberek felé – fogalmazott Nagy Gitta. – Ugyanakkor ettől a bizalmatlanságtól szenvedünk is. Sokan egyre rosszabbul élik meg a korlátozásokat, az emberi kapcsolatok hiányát – tette hozzá. Kiemelte, ha pániktüneteket is észlelünk magunkon, mint például a légszomj, heves szívdobogás vagy alvászavar, akkor feltétlenül forduljunk szakemberhez, különösen akkor, ha a tünetek már több hónapja fennállnak.

Fontos az öngondoskodás

Ha időben észleljük a problémát, pár gyakorlattal kisegíthetjük magunkat a depresszív hangulatból. – Ilyenkor még fontosabb az öngondoskodás, mint más időszakokban. Figyeljünk arra, hogy mire van szükségünk, és közben gondoljunk másokra is. Szerezzünk örömet magunknak és a hozzánk közel állóknak is, így mindig tele lesz a „szeretettankunk” – hívta fel a figyelmet a szakember. Akár listát is készíthetünk arról, mi dobna fel egy-egy szürkébb hétköznapot. – Kezdjük az apróságokkal: egy bögre forró tea, egy szelet finom sütemény, séta a parkban vagy a rendszeres testmozgás bevezetése is sokat segíthet – mondta Nagy Gitta. Ez utóbbi a mostani vírusos időben duplán hasznos, hiszen a kedvünk mellett az szervezetünket is erősíti, akkor is, ha csak napi fél órát kocogunk. – Ezt követően pedig vegyük sorra az érzelmi szükségleteket is. A lelki egészséghez hozzátartozik, hogy valakinek elmesélhessük a napunkat, az örömeinket – fogalmazott.

Egyénenként változhat, hogy kinek mi segít kimászni ebből az állapotból. – Van, amikor elegendő megnéznünk a kedvenc filmünket, máskor viszont komolyabb közbelépésre is szükség lehet – mondta a pszichológus. Segíthet, ha a jó dolgokra fókuszálunk. – Panaszokkal küzdő társunknak vagy épp önmagunknak tegyük fel a kérdést: mi az, amivel jelenleg elégedett vagyok az életemben? – tanácsolta. Szintén biztathatjuk magunkat a jövőbe tekintő tervekkel. – Segíthet, ha meghatározzuk, mi az, amit várunk ebben a fél évben. Mire tudunk előretekinteni? Mi az, ami energiával tölt fel? A válasz bármi lehet, akár egy családi látogatás, a kerti virágok kinyílása vagy a fák rügyezése, a lényeg, hogy jó érzésekkel ajándékozzon meg bennünket – mondta.

– A kommunikációnk, megoldáskeresési módjaink és viselkedésrepertoárunk nagyrészt meghatározottak, de kitartó munkával megváltoztathatók – fogalmazott Nagy Gitta. – Ez a depresszió tekintetében azt jelenti, hogy ha szüleink esetében azt tapasztaltuk, hogy egy komolyabb probléma esetén inkább megbetegedtek, az ágyat nyomták, vagy hetekig mélabúsak lettek, akkor mi is nagyobb valószínűséggel választjuk ezt vagy egy ezzel egyenértékű reakciót – mondta. Hogyan álljunk neki rossz sémáink és viselkedésmintáink megváltoztatásához? – Meg kell keresnünk a reakcióink gyökerét. Ha felismertük, hogy honnan ered, akkor tudatosítsuk, hogy mit csinálunk rosszul. Vállaljuk érte a felelősséget, majd változtassunk, kezdve egy apró lépéssel – tanácsolta a pszichológus.

A depresszióra való hajlam öröklődhet

Bár csak az elmúlt évtizedekben, a pszichológia elterjedésével együtt került előtérbe, a depresszió fogalma régebbre nyúlik vissza. Hippokratész melankóliának nevezte ezt a lelki állapotot, amelyet az orvostudomány a 19. század óta kezel betegségként – olvasható A lélek betegségei című könyvben. Fontos azonban megjegyezni, hogy a depresszió nem egyenlő a rosszkedvvel és a szomorúsággal. Míg a szomorúság egy múlékony érzelmi állapot, addig a depresszió esetében egy hangulatzavarral járó betegségről beszélünk. Érdekes megfigyelni, hogy bár vannak olyan személyek, akiket akár egy borúsabb idő vagy egy rossz hír is depresszióba dönt, velük szemben másokból semmilyen hatást nem váltanak ki ezek a külső, környezeti tényezők. – A depresszióra való hajlam öröklődhet, ami azt jelenti, hogy nagyobb az előfordulási esélye azoknál, akiknek a felmenői is küzdöttek depresszióval vagy mániás depresszióval járó bipoláris zavarral – hívja fel a figyelmet Nagy Gitta pszichológus. – Ez azonban még nem jelenti azt, hogy az adott személy leszármazottjai biztosan depressziósak lesznek – emelte ki a szakember. – Az életesemények és más személyiségjellemzők összjátéka nagyban befolyásolja és meghatározhatja a depresszió megjelenését és lefolyását – tette hozzá.

Debreczeni-Kondás Eszter