Osszuk be jól az időnket!

Az idő az egyik legdrágább kincsünk, éppen ezért nagyon fontos, hogy jól tudjunk vele bánni, és ne folyjon ki a kezeink közül. A tennivalók tárháza azonban majdhogynem végtelen, így sokan csak kapkodnak, és fejvesztve igyekeznek a legtöbbet kihozni egy napból. Gyakorta összecsap a „nincs időm semmire” és a „mindenkinek arra van ideje, amit akar” tábora, hiszen vannak, akik ügyesen vagy éppen kevésbé jól gazdálkodnak a napi feladatokkal. Sokakat összenyomnak a napi teendők, és ólomként nehezednek rájuk a határidők, míg vannak, akik hatékonyan nap mint nap saját idejük uraivá válnak. Így vagy úgy, a nap mindenkinek 24 órából áll, az igazság pedig nem fekete vagy fehér, itt is érdemes az arany középutat megtalálni.

– Ez a témakör, ami a mindennapok hatékonyabbá tételével függ össze, a coaching­ülések többségén előjön valamilyen formában. Kifejezetten jellemzőnek mondanám, a „nincs időm semmire” mondatot – nyilatkozta a Naplónak Varga Nóra life és business coach, aki szerint mindig érdemes megnézni, hogy milyen kontex­tusban jön elő az időgazdálkodási probléma: mi a valós oka a halogatásnak, a határidők be nem tartásának, a túlterheltség érzésnek.

– Kérdés, hogy tényleg csak a napok szerkezetén és újraszervezésén van a hangsúly – ez viszonylag gyorsan változtatható –, vagy esetleg ezek a működési módok inkább valami egyéb háttérproblémáról próbálják elterelni a hangsúlyt. Ha az elsőről van szó, sokféle módszer és technika van, amik megtanulásával és használatával nyugodtabb napok jönnek. Ha a második verzióról van szó, akkor első lépésként kibogozzuk, mi is az a terület, amit ha megoldunk, az pozitívan hat az időgazdálkodásunkra. A kiindulási pont tehát mindig az, hogy kiderítsük, miről is van szó, időgazdálkodásról vagy egy időgazdálkodási problémába bújtatott, egyéb megoldandó feladatról. Nem mindegy, hogy például egy túlterhelt vezetőnél csak a megfelelő embert vagy a megfelelő módszert kell megtalálnunk a delegálandó feladatok átadására, vagy azért annyira leterhelt, mert komfortosan magánál tart minden feladatot, hogy e mögé bújhasson az élet egyéb helyzeteiben, hiszen „a munkán kívül nincs idő másra”. Ezt a túlterheltséget arra használva, hogy elkerülje a megmérettetést, hogy szeressen/tudjon/akarjon jelen lenni a munkán kívüli szerepeiben is, ahol esetleg nehezebben jönne az a siker, mint amit a munkában megszokott – fogalmazott a szakértő.

Mi a fontos? Mi a sürgős?

Varga Nóra hangsúlyozta, mindig vannak fontos és sürgős feladataink a magánéletben és munkában egyaránt, amelyeket minden egyes nap át kell gondolnunk, hogy a megfelelő prioritásokat felállítsuk.

„Bizonyos szintű rugalmasságra napközben szükség van, hiszen bármi átírhatja a reggeli terveket.”

Ne essünk kétségbe, ha a nap végére más eredményt kapunk, mint reggel vártuk, és ne essünk abba a hibába, hogy hirtelen felindulásból nekiugrunk valaminek, csak azért, mert nagy a nyomás a feladatmennyiségből adódóan. Megéri átgondolni, hogy mivel is van valójában nekünk dolgunk, és mi az, amit más is el tud végezni helyettünk – mondta.

Ahogy az élet minden területén, az időbeosztás kapcsán is fontos szerepet kap a tudatosság és a tervezés is. Apró szokások bevezetésével például megtanulhatunk időt spórolni is.

– Kössünk össze bizonyos tevékenységeket, amiket párhuzamosan is tudunk végezni! Például főzés közben elintézhetünk egy-két telefont. Ha átmegyünk a lakás egyik helyiségéből a másikba, egyúttal magunkkal vihetünk valami, épp a másik szobába való dolgot, és közben a helyére tehetjük, így nem kell külön pakolással töltenünk az időt. Ha elindulunk munkába, útközben vigyük ki a szemetet. Fürdés előtt indítsunk el egy mosást, mire feltöltődünk a kádban, pont lejár a mosógép is. Ilyen egyszerű és praktikus dolgokat vezessünk be a mindennapjainkba – tanácsolja Varga Nóra.

Nem könnyű, de olykor nemet is kell mondani

– Talán a legfontosabb dolog a hatékony időbeosztásunk és a kiegyensúlyozott életvitelünk szempontjából, hogy a nemet mondást alkalmazzuk az olyan felmerülő dolgoknál, amik priorizálásunk alapján nem élveznek elsőbbséget – hangsúlyozta Varga Nóra. – Fontos, hogy elég időt szánjunk magunkra, a számunkra fontos emberekre, tevékenységekre. Ha nem mondunk nemet, és nem helyezzük a számunkra valóban fontos dolgokat a megfelelő helyre, szétforgácsolódunk. Ha bárki bármilyen felmerülő dologgal megtalálhat minket, mert megszokta, hogy úgyis megcsináljuk, elvesztjük a fókuszt a saját életünk felett, és ez mind rövid, mind hosszú távon árt nekünk – tette hozzá.

Ej, ráérünk arra még!

A hatékony időgazdálkodás egyik „mumusa” a halogatás, amit a legtöbbször kifogásként használunk bizonyos tennivalók elkerülésére. Többnyire a „nincs hozzá kedvem” vagy a „nincs időm rá” kijelentések mögé bújunk, ám ezzel egyenes arányban nő rajtunk a nyomás, hogy nem végeztük el az adott feladatot. Sok esetben annyira összecsapnak a hullámok a fejünk a felett, hogy elvesztjük a kontrollt, és inkább nem csinálunk semmit, minthogy haladjunk a napi teendőkkel. Varga Nóra kiemelte, habár sokszor elfelejtjük, minden apró lépés számít.

– Sokan, ha nem tudják a maximumot nyújtani, inkább bele sem kezdenek. Mintha akkor már semmi értelme nem lenne az egésznek, mintha csak a 100 százalék számítana és az összes többi erőfeszítés, amivel előrébb jutunk, értéktelen lenne, kudarcra lenne ítélve az egész. Holott csak a hozzáállást vagy a nézőpontot érdemes megváltoztatni. Lehet, hogy nem végzek vele, de biztos, hogy előrébb jutok, mintha azon kezdek el lamentálni, hogy úgysem érek a végére… és ezzel még több időt veszítek – hangsúlyozta.

A legtöbb sikerről és hatékony időbeosztásról szóló cikk a korán kelés fontosságát is hangsúlyozza, Varga Nóra azonban úgy véli, egyénfüggő, ki melyik napszakban a leghatékonyabb. Ha ezekkel tisztában vagyunk, könnyen átszervezhetjük úgy a napunkat, hogy sok időt nyerhessünk, és ne érezzük úgy, hogy felőrölnek a teendők.

Vass Kata