2020.06.05. 17:30
Visszatérni a megszokott kerékvágásba
A jól kialakított otthoni munkavégzés után nehézségeket szülhet ismét közösségben lenni.
Fotó: Illusztráció / Shutterstock
Amíg korábban a home office lehetősége csupán keveseknek adódott meg, addig a koronavírus-járvány szülte veszélyhelyzet kapcsán egyre több ember váltott át az otthoni munkavégzésre. Mára sok cég felismerte, így is lehetnek hatékonyak, a munkavállalók pedig szépen, lassan kialakították a napi munkarutinjukat otthon, a négy fal között. Kezdetben sokak számára döcögősen indultak így a dolgos mindennapok, ám a legtöbbeknek a szedett-vedett tennivalók mostanra jól kialakult rendszerré váltak. Ám amilyen nehéz volt az otthoni üzemmódra kapcsolni, ugyanúgy kihívás elé állítja majd az embereket az, ha ismét be kell járniuk a munkahelyeikre.
„A legfontosabb gondolat, hogy a visszatérés az irodába nem egyenlő a korábbi irodai működéshez való visszatéréssel. Ezt mindenkinek érdemes tudatosítania”
– vallja a Napló által megkérdezett Varga Nóra life és business coach.
Jól átgondolt terv
A szakértő úgy látja, nagyon fontos azokat az ajánlásokat az irodában dolgozó kollégákkal betartatni, melyek a vírus terjedésének megelőzését szolgálják.
– A munkáltatónak követni kell az aktuális ajánlásokat higiéniai szempontból, valamint jól átgondolt tervvel kell rendelkeznie azzal kapcsolatban, hogy az iroda méreteiből adódóan a jövőben a kollégák hány százaléka lehet jelen biztonságos módon egyidejűleg egy helyiségben. Új ajánlásokat kell megfogalmazni a korábban természetes szociális működésekre, a közös terek használatára, melyek most máshogy működnek majd. Ezeken érdemes közösen gondolkodni még az irodába való visszatérés előtt. Így nagyon sok hasznos dolgozói ötletre fény derülhet, és ha ezek közül néhányat utána sikeresen beépítünk az új mindennapokba, sokkal szívesebben alkalmazkodik mindenki az új működési módhoz, mivel érzik, nekik is van ráhatásuk – mondta Varga Nóra. Hangsúlyozta, a munkavállalónak és a munkáltatónak közös érdeke, hogy az új helyzetet a lehető legkooperatívabban kezeljék, a felmerülő kérdéseket, esetleges félelmeket megoldják, feloldják.
Az egészség az első
Járványügyi szempontból lényeges kérdés, hogy a munkavállalók mennyire érezhetik magukat biztonságban a munkahelyeiken. Varga Nóra szerint rendkívül fontos, hogy a munkáltató átgondolt tervvel álljon elő, mely a kollégák felmerülő kérdéseire, félelmeire megnyugtató és a valóságban kivitelezhető válaszokat ad.
– Érdemes komolyan venni a munkavállalók félelmeit, hiszen mindannyiunk közös érdeke, hogy mindenki egészségesen tudja végezni a feladatát az irodából vagy éppen otthonról. Úgy vélem, csak a megfelelően előkészített irodai feltételek megvalósulása után érdemes visszatérni az irodába. Első körben azok a kollégák menjenek, akik szívesen térnek vissza, és kevésbé tartanak ettől a helyzettől. Ha már nekik pozitív tapasztalataik vannak, szépen folyamatában be lehet vonni a többi kollégát is, hogy fokozatosan, rotációban visszatérhessenek a közösségbe – tanácsolta a szakember.
Hasznos, de nem kötelező
A munkatársak ismételt összeverbuválására hasznos lehet egy csapatépítő, ám csak akkor, ha ezt igénylik a kollégák. – Ez esetben közösségformáló lehet egy biztonságosan megvalósítható közös program, viszont senkire nem erőltetném, aki kicsit is úgy érzi, hogy csak minimális időt töltene közösségben. Az egyéni különbségeket fontos tiszteletben tartani – emelte ki a szakértő.
Nyitott és konstruktív legyen!
Fontos a személyes interakció, de nem elsődleges egy cég működésében.
Természetesen különböző munkaköröknél, illetve más-más habitusú embereknél eltérő előnyöket és hátrányokat lehet megemlíteni az otthoni munkavégzést illetően. Van, aki „lubickol” az otthonlétben, és tud hatékonyan dolgozni, és van olyan is, aki már kézzel-lábbal indulna vissza, hogy újra a munkahelyi közösségben legyen.
– A home office legnagyobb hátránya a szociális kölcsönhatásokból adódó munkahelyi ötletelések hiánya, a kollegiális viszonyok mélyítésének elnehezülése. Spontán helyzetek nem alakulnak ki, jóval tudatosabban kell ezekre figyelni, ha nem egymás közelében, hanem külön-külön dolgozunk. Az esetleges elakadásokkor, vagy az önállóan nehezebben dolgozó munkatársaknál nehezítő faktor, hogy a támogatás is csak online, esetleg csak időbeni csúszásokkal érhető el – fogalmazott Varga Nóra.
Támogatás, bizalom
Arra is kíváncsiak voltunk, kommunikációs szempontból mennyire fontos, hogy személyesen beszéljük át a teendőket a munkatársakkal. A life és business coach elmondta, habár mindez lényeges, e nélkül vagy ennek átmeneti minimalizálásával is tud sikeresen működni egy csoport, közösség.
– Jelen helyzetben a fókuszt nem arra érdemes helyezni, hogy a kommunikáció személyes vagy bármi egyéb formájú, hanem hogy nyitott és előrevivő legyen minden résztvevő számára.
„A sikeres együttműködést bármi egyéb módon is meg lehet valósítani, mint ahogy önmagában a személyesség sem garantálja a hatékonyságot.”
– A hatékony munkahelyi kommunikáció valós kíváncsiságon, érdeklődésén alapszik. Támogató, megoldásorientált. Ha megvan a kölcsönös bizalmi légkör, akkor a felmerülő helyzetek többségét sikeresen tudja kezelni a közösség, még ha különleges kihívásokról is van szó – zárta gondolatait a szakértő.
Ha már egyszer bevált, miért változtassunk?
Az új tapasztalatokat mindenképpen érdemes beépíteni a mindennapokba.
Felmerül a kérdés, ha már hetekig, hónapokig bevált a home office, mi szükség van arra, hogy újra mindennap bejárjanak az emberek a munkahelyeikre? Ráadásul sokan rájöttek, nem feltétlenül kell napi 8 órában dolgozniuk, hiszen rövidebb idő alatt is ugyanolyan hatékonyak tudnak lenni.
Varga Nóra úgy látja, az elmúlt időszak tapasztalatait kamatoztatni is lehet a jövőben. – Munkakörtől függ, hogy ki milyen módon képes elvégezni a munkáját. Aki az irodából dolgozott online, az esetleges üresjáratait biztos korábban is ki tudta használni. Abban az időben, amíg például otthon elindít egy mosást vagy kitereget, addig az irodában is el tud intézni 10 perc alatt például egy online rendelést, egy csekkbefizetést, vagy akár esti vacsorarecepteken ötletelhet a kollégákkal. A lényeg mindig az egyensúlyon legyen. Ha a feladatot elvégezték, akkor az adott lehetőségekkel élve érdemes kihozni a legjobbat az adott helyzetből, akár otthon, akár az irodában. Ez a helyzet mindenki életében nyomot hagy. Nem kell eltusolni és a régi mintákhoz ragaszkodni, hiszen egy folyamatban vagyunk, minden nap újulnak az ismereteink, éljünk tehát ezekkel a tapasztalatainkkal, használjuk őket – nyomatékosította Varga Nóra.
Előhúzni a home office „kártyát”
Persze, ahogyan korábban, továbbra is adódhatnak olyan helyzetek, hogy a munkavállaló valamilyen okból kifolyólag nem tud a munkahelyén megjelenni. Ezek közül az egyik leggyakoribb eset, amikor a gyermekük megbetegszik. – Amennyiben valaki megfelelően látja el a munkáját, akkor annak csak előnye van, ha szabadon dönthet, hogy bizonyos helyzetekben él a home office lehetőségével. Tapasztalatot szerzett benne mind a két oldal. Ha ez pozitív volt, és működött, miért ne működhetne később is? Természetesen ez a hozzáállás csak a megbízható munkaerőre érvényes. Ez is egy támpillére lehet a kölcsönös, bizalmi alapú együttműködésnek – mutatott rá a szakértő. Varga Nóra a home office kapcsán arról is beszélt, hogy korábban ez a munkavállalói működés csak bizonyos cégeknél, vagy csak bizonyos mennyiségű munkanapokon, speciális munkakörökben volt lehetséges.
Megoldás lehet a jövőben
Úgy látja, a koronavírus egyik legnagyobb hozadéka, hogy kiderült, sokkal több cégnél lehet ez eseti vagy akár a jövőre nézve rendszeresített munkavégzési forma. – Nagyon fontos, hogy ha a kolléga megfelelő eszközökkel ugyanolyan színvonalú munkát végez otthonról, mint korábban az irodában, akkor a jövőben ez rugalmasan kamatoztatható az irodában és az otthon töltött munkaórák arányát nézve. Így mindkettő előnyét élvezi mind a munkavállaló, mind a munkáltató – mondta.
Vass Kata
Kapcsolódó cikkek:
