A Diósgyőri vár árkából ömlik a lelet?

Eddig ugyanis, a nagyobb esőzésekor állt a víz ezen a területen, a vendégek bokáig jártak a sárban – tudtuk meg Táboros Sándortól, a várat üzemeletető Diósgyőri Ady Endre Kulturális és Szabadidő Központ igazgatójától.
Jurecz László Miklós, Agora levelezőfórumunk tagja azonban úgy gondolja, hogy a talajcserekor nem megfelelően jártak el, hiszen – ahogy ő fogalmazott – az árok földjét bárhol megbontva ömlik a középkori lelet. Azok, amelyeket – folytatja – szemétként beledobáltak a középkorban, illetve azok is, amelyek a vár pusztulásakor a falakkal együtt beomlottak. "A vár kutatástörténetében az árokból tonnaszámra kerültek elő edények, cserepek, faragványok, pénzek, sőt, olyan különlegességek is, mint egy épségben megmaradt középkori gyertyatartó. Az árok nagy része egyelőre feltáratlan, a szakirodalom szerint a most bolygatott terület körülbelül 70 százaléka is az" – írja levelében.

Álleletek

A mostani talajcserét pont a korábbi ásatások indokolták – mondta lapunknak Táboros Sándor. Hozzátette: "A 60-as években Czeglédi Ilona régész dolgozott a területen, aki az egykori várhíd cölöpeit találta meg. Ezt később konzerválták, majd visszatemették. A közelmúltban pedig, 5 évvel ezelőtt Lovász Emese régész végzett ásatásokat itt. Ezután a földet nem megfelelően temették vissza, így a víz nem tudott elszivárogni, megállt az árokban. Ezért volt szükség a talajcserére."

Az igazgató elmondta azt is, hogy csupán 20 centiméter mélyen forgatták meg a földet, véleménye szerint középkori leleteket csak 4-5 méter mélyen találhatunk. A legtöbb, amire most leltek, az egy beton villanyoszlop maradványa volt – mesélte.

Azt, hogy a várárok földjéből ömlene a lelet, butaságnak tartja Táboros Sándor. Olyannyira, hogy mikor ott jártunk, a vár területén található ajándékboltból kovácsoltvas gyertyatartót és fakardot kért kölcsön. Majd ezeket levitte a várárokba, ezzel demonstrálva, hogy ott maximum ilyen álleletekre bukkanhatunk.

Kapavágást sem szabadna

Lovász Emese régész 2002-ben ásott már a vizesárok területén, de nem itt a nyugati oldalon – éppen a rendezvények miatt – csak a többi három oldalon kutathatott. Már a felső rétegből is kerültek elő mindenütt régészeti leletek: ép reneszánsz edények, középkori bőrcipő, vas gyertyatartó – mondta. Hozzátette: hiszen a vizesárok teljes területén 1968-ban – régészeti felügyelet mellett – történt egy tereprendezés, törmelékelhordás és mélyítés.

Itt, ahol most a talajcsere történt, a mai felszíntől mindössze 50 centiméter mélységben fekszenek a középkori fahíd maradványai, még Czeglédy Ilona bukkant rá, de nem tárta föl annakidején, és éppen a talajvíz magas szintje miatt ezen a részen ő sem ásott tovább – informálta lapunkat a régész.
Hogy az innen elszállított földben voltak-e régészeti leletek, nem tudni – mondta –, hiszen ő nem tudott a földmunkáról. Ha kérték volna, szívesen megmutatja a vizesárok talajának szerkezetéről készült metszetrajzokat, de erre sem került sor.

Szerinte a területen egy kapavágás sem történhetett volna az Örökségvédelmi Hivatal engedélye nélkül - az engedélykérés rá, mint régészre is vonatkozik. – tette hozzá. Min mondta: a vár és a vizesárok is egy értékes műemlék, felelősséggel és hozzáértéssel kell megőriznünk.

A legjobb leletek

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a múlt héten leállítatta a talajcserét – tudtuk meg Paszternák Istvántól, a hivatal regionális irodavezetőjétől.

Ezt azzal indokolta: a Diósgyőri vár két szempontból is védett – regisztrált régészeti lelőhely, valamint a vár és környéke is műemlékvédelem alatt áll –, ezért annak területén mindenfajta beavatkozást törvény szabályoz.

A hivatal két hete kapta a hírt, hogy talajcserét végeznek a várban, de ehhez nincs engedélyük – tudtuk meg. Az ügyet jelenleg műemlékvédelmi felügyelő vizsgálja, ezért a regionális irodavezető nem tudta megmondani, hogy mi várható. Annyit mondott: azokban az esetekben, amikor műemlékvédelmi területen engedély nélkül végeznek munkát, műemlékvédelmi bírság szabható ki.

Paszternák István elmondta azt is: a várárokban találták a mondernkori feltárások legjobb leleteit, például a Mátyás-címert.
Arra, hogy 4-5 méteren található csak középkori lelet az irodavezető így reagált: nem tudom, hogy Táboros úr hol szerezte a régészeti diplomáját, én az egyetemen. Hozzátette: a felvetés merő tévedés, elég, ha fellapozzuk Czeglédi Ilona, Diógyőri várról írt könyvét.

Kapcsolódó cikkek:

• Archeopark a sztráda mellett
• Újra megpróbálják megfejteni a Stonehenge-rejtélyt