Bizakodóak a 2023-as évet illetően a debreceni művészek

Asbóth Anikóra és Áfra Jánosra is nagy feladat vár az előttünk álló évben.

Asbóth Anikó, a Vojtina Bábszínház igazgatója és Áfra János költő, műkritikus

Forrás: Napló-archív

December 31-én az éjfél előtti utolsó tíz másodperc mintha lassabban telne, mint az év bármely másik tíz másodperce, hogy esélyt adjon egy-egy kívánság megfogalmazásának vagy az előttünk álló újabb évkör elképzelésének. Jóval koccintás előtt erre kértünk két ismert, a debreceni kultúrát tevékenyen építő alkotót, Asbóth Anikót, a Vojtina Bábszínház igazgatóját és Áfra János költő, műkritikust. Mindkettőjükre nagy feladatok várnak 2023-ban.

– „Csakazértis” állapotban vagyok, nem hagyom, hogy a körülöttünk lévő nehézségek, akadályok túlságosan nyomasszanak, bizakodóan állok a következő évhez – mondta Asbóth Anikó. A bábművész bízik a közönség szeretetének megtartó erejében. Ennek erős bizonyítéka, hogy bár a színháztermi produkciókat a Kossuth utcai Pódiumterembe költöztették, a nézőszámban ez semmilyen zavart nem okozott, telt házas előadásoknak örülhetnek a bábosház alkotói.

A Jóisten a tenyerén hordoz minket, hisz azt csinálhatjuk, amit szeretünk, és a munkánkban annyi öröm van. Megerősítenek a tapsok, a pozitív visszajelzések

– fogalmazott. Az igazgató derűs izgatottsággal várja az újabb januári költözést: a Játszószínház műsorának és a Vojtina stábjának is meleg otthont ad a Kossuth utca 1. szám alatti épület néhány helyisége.

Az új évben egy nagyszabású cél is körvonalazódik: a remények szerint áprilisban kezdődő országos rendezvény, a Színházi Olimpia bábos rendezvénysorának összeállításában kiemelt szerepe van Asbóth Anikónak, aki a Magyar Bábművészek Szövetségének elnöke is. Mint mondta, párját ritkító az a szakmai összefogás és emberi tiszteletteljes egymáshoz állás, amivel a 12 hazai bábszínház közösen megtervezte a három hónapnyi programot.

A Vojtina vezetője úgy nyilatkozott, egyre fontosabb számára az apró örömök tudatosítása, a jelen megélése és olvasóinknak is ezt tanácsolja. Zárásként anyai nagymamája egykori mondatát idézte, ami mostanában gyakorta eszébe jut:

Csak háború ne legyen! A többit megoldjuk.

Doktori után jöhetnek a kéziratok

Áfra János költő – tudtán kívül – mintha csak cikkem másik nyilatkozójára reflektálna, így kezdte válaszát:

A legfontosabb, hogy mielőbb és minél kevesebb véráldozattal érjen véget a háború. Ez nemcsak az ukránok, illetve a kárpátaljai honfitársaink szempontjából életbevágó, hiszen a saját bőrünkön érezhetjük a válság hatását.

Hozzátette, természetesen a kulturális életet is erősen meghatározza ez a helyzet. A pandémia lecsengésével nem lehetett fellélegezni. A szabadúszó művészek dolgát az adózási szabályok megváltozása mellett sok egyéb is nehezítette. Az energiaválság következtében a megbízásaikat biztosító kulturális intézmények, szervezetek forráshiányos helyzetbe kerültek, sokat közülük télre be is kellett zárni. Az infláció és a korábban biztosnak látszó források elapadása a könyvkiadókat és a folyóiratokat is súlyosan érinti – nyilatkozta.

Majd személyes törekvéseit, jövő évi terveit is megosztotta olvasóinkkal: Azt remélem, hogy 2023-ban stabilizálódik a helyzet és kicsit fellélegezhetünk. Főleg egzisztenciális oka van annak, hogy az előző évben a szellemi energiáim nagyobb részét a szerkesztési, korrektúrázási és műkritikusi feladataim kötötték le, miközben a szépirodalmi szövegekre kevesebb energiát fordítottam, de bízom benne, hogy ez változik rövidesen. A doktori disszertációm megvédése után szeretnék haladni a formálódó kéziratokkal, és mindenekelőtt egy új verseskötet kiadását tervezem. A művészeti tevékenység a mostani helyzetben persze luxusnak tűnhet, de nem érdemes elfelejteni, hogy az olvasás a problémák megértésére való képességünket is fejleszti, illetve a határhelyzetek feldolgozása, a stresszkezelés szempontjából is sokat segíthet, csak meg kell találnunk a nekünk való olvasmányt.

HaBe