Immár hét éve ünnepelhetjük emlékhelyeinket

A hagyományosan májusi Emlékhelyek Napját idén a járványhelyzet miatt országszerte augusztus 29-én rendezték meg. A kezdeményezésben Debrecen is érintett, ugyanis a Református Nagytemplom és Kollégium 2013-ban közösen kapta meg a Nemzeti Emlékhely címet. Az idei programsorozathoz új helyszínként a Szabó Magda Emlékház is csatlakozott. Ebből az alkalomból a Nagytemplomban ingyenes tárlatvezetésen és családi élménypedagógiai foglalkozáson vehettek részt a látogatók, sőt, délben ünnepi orgonazenét is hallhattak. A debreceni Református Kollégium a jeles napra művelődéstörténeti vezetéssel készült Debrecen, a reformáció városa címmel. Azok, akik előzetesen regisztráltak, részt vehettek egy izgalmas emléksétán is a Debreceni Református Kollégiumban, a Nagytemplomban és a Verestoronyban.

A Szabó Magda Emlékház idén először csatlakozott a kezdeményezéshez. A napló a részletekről Erdélyi Enikő múzeumpedagógust kérdezte. A szakember elmondta, izgalmas programokkal készültek az Emlékhelyek Napja alkalmából. – Láthatatlan kötél címmel Szabó Magda legismertebb lányregényébe, az Abigélbe nyerhettek bepillantást egy különleges, élő interpretációval egybekötött tárlatvezetésen – tájékoztatott Erdélyi Enikő. A múzeumpedagógus hozzáfűzte: programjaik között szerepelt a Szabó Magda-séta is, mellyel az író regényeiben megjelenő emblematikus épületeket látogatták meg. A Szabó Magda Emlékház a szakember szerint nagy sikerrel nyitotta meg újra kapuit a járványhelyzet okozta átmeneti korlátozások után. – Sokan voltak kíváncsiak az emlékházra és a hozzá kapcsolódó programjainkra, köztük gyermektáborainkra is a nyári szünet idején, ősszel pedig izgalmas múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várjuk a hozzánk jelentkező oktatási intézmények csoportjait – fogalmazott Erdélyi Enikő, aki végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy a továbbiakban is maszkhasználattal és kézfertőtlenítési lehetőséggel igyekeznek betartani az előírt biztonsági szabályokat.

Országosan is fontosak helyeink

A Debreceni Református Nagytemplom és a Kollégium nem csupán a hazai reformátusság fontos helyszíne, művelődés- és politikatörténeti jelentősége a nemzeti emlékhelyek közé emeli. A két épületet az általuk hordozott protestáns szellemiségen kívül tervezőjük személye is összekapcsolja. Az 1802-es tűzvészben – a város sok más épületével együtt – a Kollégium egy része és a templom eredeti épülete elpusztult. A intézmény szellemi kincseit őrző Nagykönyvtár ebben az időszakban nyerte el mostani arculatát. A templom újjáépítése egy volt kollégiumi diák, Péchy Mihály tervei alapján történt 1805 és 1827 között. Az épületegyüttes a magyarországi klasszicizmus fontos alkotásává vált.

SZD