Átalakulás előtt áll a háziorvosi ügyeletek fenntartása

Átalakulás előtt van a háziorvosi ügyelet fenntartása, működtetése. Ezt a feladatot a jelenlegi gyakorlat szerint a települési önkormányzatok látják el, ám ehhez teljes egészében sem a jogi felhatalmazásuk, sem az anyagi finanszírozási keretük nincs meg – ez derült ki Lipők Sándornak, a Kisvárosok Szövetsége elnökének, Kemecse polgármesterének a Napló kérdéseire adott válaszából. A 20 év tapasztalatával rendelkező közigazgatási szakember részletesen beszélt arról, hogy a szövetség közvélemény-kutatása alapján a kisvárosi önkormányzatok mintegy 80 százaléka szabadulna az orvosi ügyeletek fenntartásától, annál is inkább, mert az ehhez a feladathoz utalt állami finanszírozás a valódi költségeket körülbelül csak felerészben fedezi, de vannak olyan térségek, ahol csupán egyharmadában. A megoldás az lenne – javasolja Lipők Sándor –, hogy az állam vegye át a betegellátás eme részének működtetését és teljes finanszírozását.

Ebben most úgy látszik, partner a magyar kormány is. Megkeresésünkre azt a választ kaptuk, hogy a kormány – a jelenlegi elképzelések szerint – egységes ügyeleti és sürgősségi rendszer kidolgozását tervezi.

– Az országban elsőként mondtam ki, hogy a háziorvosi ügyeletek terén a települési önkormányzatoknak nincs semmiféle felhatalmazásuk, munkáltatói joguk, és nem tudjuk, hogy ki az, akinek ezt a feladatot el kellene végeznie. Vannak vállalkozó háziorvosok, akik felé nem tudni, hogy nekem, mint polgármesternek, milyen utasítási jogom van – jelentette ki Lipők Sándor, a Kisvárosok Szövetségének elnöke, Kemecse polgármestere. – Az, hogy lesz-e változás az orvosi ügyeletek működtetésében, nem tudom. Azt viszont igen, hogy személy szerint nyolc éve folyamatosan kezdeményezem ezt. Végeztem egy közvélemény-kutatást, beszéltem a polgármester-kollégákkal, akiknek mintegy 80 százalékának az az álláspontja, hogy a települési önkormányzatoktól az állam vegye át ezt a feladatot. Mégpedig az egyértelmű szabályozás és a finanszírozás miatt. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elé is előterjesztést nyújtottam be a témában, melyet a képviselők egybehangzóan fogadtak el, mely határozatot továbbítottam az illetékes minisztériumhoz.

Ne változzon a minősége

Lipők Sándor részletezte, hogy a háziorvosi ügyelet finanszírozása és annak deficitjének összege változó. Attól függ, hogy az hol, milyen jellegű környezetben működik, azt mennyi önkormányzat látja el, milyen feladattípus van. Általánosságban ötven százalékban az önkormányzatoknak kell finanszírozni a háziorvosi ügyelet működését, de van, ahol kétharmad részben. A másik probléma az, hogy a háziorvosi praxist működtető orvosok nagy többsége nem kíván részt venni az ügyeleti ellátásban. – Mindezek okán azt szeretnénk elérni, hogy ezt a fel­adatot vegye át az állam. Ez azt is jelenti, hogy nekünk nem elégséges, szinte csekély hatalmunk van ennek a feladatnak a megfelelő ellátására – fogalmazta meg álláspontját az elnök, polgármester. Hozzáfűzte: a háziorvosi ügyelet a településeken élő emberek igénye. Az ellátás átvételekor a lakosságnak, az önkormányzatoknak, az államnak az az érdeke, hogy a minősége ne változzon, az ügyelet az állampolgárok megelégedésére tevékenykedjen. Lipők Sándor úgy látja, ez nem minden esetben van így. Éppen ezért az elmúlt időszakban számos fórumon folyamatosan napirenden tartották a háziorvosi ügyelet fenntartásának államhoz kerülését, és ez ügyben a magyar kormánnyal is többször konzultáltak.

Abban egyetértettek, hogy a háziorvosi ügyeleti ellátás kérdését mindenképpen rendezni kell.

– Az elmúlt időkben azonban az állam részéről egy másfajta, számunkra pozitív hozzáállást tapasztaltunk, éppen ezért bízom benne, hogy még ebben az esztendőben el tudunk mozdulni az állami feladatellátás irányába. A betegek eddig sem tudták és ezután sem fogják tudni, hogy ki a fenntartó. Ebben a dologban nem a fenntartó a lényeg, hanem az, hogy egy olyan jellegű fenntartható és működtethető rendszer alakuljon ki, amely a továbbiakban megfelelő szinten tudja a lakosság érdekeit szolgálni. A jelenlegi rendszer az önkormányzatok megállapítása szerint nem alkalmas arra, hogy ezt a feladatát betöltse. Tehát mihamarabb meg kellene történnie a háziorvosi ügyeletek fenntartásában a változásnak, és most úgy tűnik, hogy az állam részéről is egy fogadókészség mutatkozik erre. Az, hogy mikorra várható a változás, nem tudom, hiszen nem a mi kezünkben van a döntés. Jelenleg csak elősegíteni, ösztönözni tudjuk a döntés meghozatalát – beszélt a jelenlegi helyzetről Lipők Sándor, aki már eredményről is tudott tájékoztatni: – A legfontosabb dolog, hogy a praxisközösségekről szóló szabályozásba sikerült azt betenni, hogy a közösségek megalakulása a praxisközösségben gondolkodó és létrehozni kívánó háziorvosoknak legyen kötelezettsége a központi ügyeletben való részvétel.

Csak később

– Korábbi felmérések szerint a települések 80 százaléka szeretné átadni az államnak az ügyeletellátási feladatot. Az ügyeleti ellátások átalakítása azonban jelenleg még tervezet szintjén létezik, amely a lakosság, a betegek, az orvosok és az asszisztencia érdekeinek messzemenő figyelembevételében történik majd meg. A kormány – a jelenlegi elképzelések szerint – egységes ügyeleti és sürgősségi rendszer kidolgozását tervezi. Az átalakítás egyes lépéseiről a későbbiekben adunk részletes tájékoztatást – válaszolta a Napló megkeresésére az Országos Kórházi Főigazgatóság Kommunikációs és PR Főosztály vezetője, Bene Zsolt.

Kovács Zsolt