Cuki, mégis megesszük

2021.01.14. 17:00

Haszonállat vagy kedvenc? – Minden, amit eddig nem tudtunk a kecskékről

Habár tündéri állat a kecske, esetenként muszáj levágni a húsáért, hogy megelőzzük a túlszaporodást.

Fotó: Fehér Éva-archív

Manapság a kecske házi kedvencként tartása egyre népszerűbb. Habár kiemelt szerepe van az életünkben ezeknek a négylábúaknak haszonállatként, sokan mégis kedvencként tekintenek rájuk. Azonban ha nem az emberek fogyasztják el a kecskéket, akkor a ragadozó fajok fogják, mivel a természetben ők zsákmányállatokként táplálják a húsevőket. Emellett a bakok sokat harcolnak egymással, melynek a vége nem ritkán halálos kimenetű. A legjobbak maradhatnak csak életben, melyek megkapják a szaporodás jogát, ez a fajfenntartó ösztönük alapja. Ezért ha nem fogyasztanánk el őket, egy idő után fenntarthatatlanná válnának, emellett az ő húsukat és tejüket tudjuk a legjobban megemészteni.

Gondoskodó szülők

– A fajon belül többféle típus is fellelhető, de a háziasítottak mindannyian azonos igényekkel rendelkeznek. Eredetileg ezeket az állatokat a húsukért tartották, de akad közöttük kiemelkedő tejteljesítményű is, mint például a szánentáli fajta – osztotta meg lapunkkal Fehér Éva kecsketartó. – Az ideális hőmérséklet 20-22 fok, de a szélsőséges körülményeket is bírják bizonyos fajták. A szőrzetük jól szigetel, illetve kiválóan tudnak alkalmazkodni, így általánosságban elmondható, hogy a mínuszokat ugyanúgy átvészelik, mint a 30 fokos meleget – tette hozzá.

A kecskék rendkívül gondoskodó állatok, olyannyira, hogy ha egy anya elvetél, sokszor elszerethet egy gidát valamely társától, melyet sajátjaként nevel fel. – Akadnak olyan anyakecskék, melyek évente legalább tíz gidát maguk alá gyűjtenének, ha hagynánk. Előfordulhat az is, hogy valamilyen oknál fogva összekötik a nehéz ellést a kicsinyükkel, így nem tudják, mit kezdjenek velük. Ezeket az állatokat meg lehet tanítani arra, hogy elfogadják a gidájukat, aztán tisztességesen felnevelik őket – mondta a kecsketartó. – Sosem lesz bensőséges kapcsolata egy anyakecskének és gidájának azután, ha valamiért megharagszik a nőstény a gyermekére. Emellett a bakok kifejezetten jó apák. Hogy télen ne fázzanak, együtt tarthatók az anyákkal, amelyek ekkor ellenek. Megfigyelhető, hogy mikor erre kerül a sor, a bakok izgulnak, asszisztálnak, és figyelik a folyamat menetét. Amikor világra jön egy gida, sokszor segítenek a tisztogatásukban is – közölte.

Leleményes és csalfa

Tudományos kísérletek is alátámasztják, hogy a kecske egy hároméves gyermek intelligenciahányadosával rendelkezik. A memóriájuk kiváló, így képesek egy embert akár két év elteltével is megismerni. – Természetesen a feromonok azok, amik alapján az állatok képesek azonosítani a gazdát vagy egy társukat évek múltán is. Esetemben volt arra példa, hogy néhány év elteltével visszakerült hozzám egy korábban eladott egyed, amelyik a hazatérését követően már első este az anyukájával aludt – emlékezett vissza Fehér Éva. – Egyszerre tapasztalható esetükben egy egészséges önzés, azonban van énképük, tisztában vannak vele, hogy ők kik, mindannyian külön egyéniségek, és nincs két egyforma arcvonású kecske.

„Emellett szemtelenek, hamar megtanulják, hogy ki lehet lopni valamit egy zsebből. Ahhoz, ami az övék, ragaszkodnak, ölelik, és elbújnak vele, hogy más ne vehesse el tőlük”

– fejtette ki. Hozzátette: sokan félreértelmezik a kecskék viselkedését, mert azt gondolják, hogy önző, agresszív és támadó állatok, azonban a világukban fontos hierarchia létezik, melyet ha valaki gazdaként megért, remekül tud velük együttműködni és dolgozni.

Fotó: Fehér Éva-archív

Szeretnek rágcsálni

Ha kecskét akarunk tartani, érdemes tudni, hogy nem mindenevő állat. Habár az útjába kerülő dolgokat a szájába veszi, ez csupán azért történik, mert az ajkaival ízlel és tapint. – Főként akkor jellemző, hogy egy gida mindent megkóstol, amikor még csak felfedezi a külvilágot. Később is megfigyelhető egy kifejlett példány esetében, hogy megrágja a dolgokat, azonban ez csupán játék egy adott anyaggal és az étellel – ismertette érdeklődésünkre Fehér Éva kecsketartó. – Egy kecske, ha éhes, bármit megeszik, mégis a legfőbb élelme a szálastakarmány. Ez a táplálék rengeteg rostot tartalmaz, ezért a bevitele elengedhetetlen a kérődző állatoknál. A bendőjükben lévő bacilusok felelnek azért, hogy az étel megfelelően emésztődjön, amelyeknek a nagy százaléka csak a roston tud szaporodni – folytatta. – Továbbá szükségük van a kecskéknek csersavra is, amely szintén hozzájárul az emésztésükhöz. Ezért figyelhető meg, hogy táplálkozáskor inkább a fás szárú növényeket részesítik előnyben – mondta.

A szaporodás menete

A kecskék esetében a vemhesség ideje 150 nap, de fel kell készülni egy gida 5 nappal későbbi vagy korábbi érkezésére. – Azokat az egyedeket, melyek 10 nappal korábban érkeznek a vártnál, még meg lehet menteni, de a belső szerveik éretlenek – mondta a kecsketartó. – Vannak szezonálisan ivarzó példányok, melyek ősszel és tavasszal párzanak. Ebben az esetben késő nyáron kezdik az ivarzást, mely elhúzódhat egészen november végéig. A párzás minden esetben három napig tart, 18-21 napos ciklusokban, melyből az első 48 óra a legtermékenyebb. Az anyától függ, hogy hány petesejtet termel, ám nem ritkák a négyes vagy ötös ikrek sem – fűzte hozzá.

Vámosi Kira

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában