Több millió moped országa: Vietnam

Hanoi - Míg Saigonban felhőkarcolók merednek az égnek, addig a földeken még kézzel aratják a rizst.

Vietnam az a hely Délkelet-Ázsiában, amelyet sokan csak az egykori hadijelentésekből ismernek, de igazából nagyon keveset tudnak róla. Pedig az ország olyan kincseket tartogat az utazó számára, melyek egy életre rabul ejtenek.

Ellentétek vonzása

Az országban 1986-ban történelmi változás következett be. A Kommunista Párt szabadpiaci reformokat vezetett be. Az állam hatalma változatlan maradt, de lehetővé vált a mezőgazdasági üzemek és más vállalkozások magántulajdona. Vietnam gazdasága, jelenleg a világon leggyorsabban növekvő országokhoz tartozik, ezért a „kis tigrisek” közé soroljuk. Észrevehetően növekedett a lakosság vásárlóereje, aminek oka a magas ingatlanárakban keresendő. A fővárosban, Hanoiban az ingatlanok árai elérik a tokiói vagy a New York-i árszínvonalat is, ami meglepő lehet annak fényében, hogy a város lakosainak átlag jövedelme havi 18.500 forint körül mozog. Vietnamban a kézműves hagyományos mesterségek élnek együtt a világmárkák gyárainak termékeivel, illetve a francia gyarmati örökség, az őshonos kultúrával. Saigon felhőkarcolókkal tarkított utcáinak pezsgésével találkozunk lépten-nyomon, de szemben a városhatáron még kézzel aratják a rizst és bivallyal szántanak.

Rendőr a fán

A viszonylagos szegénység ellenére a szállodák környezete igen látványosan tervezett. Hihetetlenül buja trópusi kertet varázsoltak az épületek köré. Akármerre indultunk, éttermek sorakoztak és számos helyen masszázsra invitáltak. De gyakran találkoztunk olyan nénikével, aki a vállán cipelte rúdon lévő gyümölcsöt kínálta. Jellemző helyi közlekedési eszköz a robogó. Ennek oka, hogy az állam a robogókra 20 százalék, míg az autókra 100 százalék áfát vet ki. A hétmilliós Ho Si Minh-város útjait 3 millió motoros szeli naponta. A külső szemlélőnek a közlekedésük egy nagy káosz, ennek ellenére ott tartózkodásunk alatt nagyobb balesetet nem láttunk. A közlekedésben résztvevők a gyalogosokkal szemben udvariatlanok, mivel sok helyen zebra sincs felfestve, így „átkeléskor” mi is megpróbáltunk épségben átjutni a másik oldalra. Azért a rendőrök próbálják valamilyen szinten betartatni a szabályokat. A sebesség túllépést szigorúan büntetik. Utunk során, egy útszéli fán csücsülő rendőrt láttunk, aki kézi készülékével, épp a járművek sebességét mérte.

Egy város két név

Éjjel érkeztünk Ho Si Minh-városába, mely abban az időben, amikor még két részből állt az ország, Dél-Vietnam fővárosa volt, s Saigonként ismerték az emberek. Az egyesülés után Hanoi lett a főváros, de Saigon – mai nevén Ho Si Minh – továbbra is fontos kereskedelmi és gazdasági központ maradt. Városlátogatásunk során az elnöki palota termeibe „betekintést” nyertünk, mely a háború idején katonai főhadiszállásként működött. Anno a háborús híreket hallgatva, nem gondoltam, hogy egyszer tiszteletem tehetem e fontos helyen.

Világörökség

Repülővel Danangba, majd busszal Hai Anba mentünk, itt újabb világörökségeket tekintettünk meg. My Sont a hindu szentélykörzet maradványai Indokína egyik legnagyobb Sivának szentelt épületegyüttese. A háború során kárt tettek benne, de még így is nagyszerű látvány a vadregényes környezetben található emlékhely. Másnap reggeli után busszal Hueba érve a Királyi Citadellát és a Tiltott várost néztük meg. Ez a nagy épületegyüttes a Nguyen dinasztia idején épült. Ez a mesterien tervezett régi főváros és környékbeli királysírok a késői vietnami uralkodók hatalmáról, nagyravágyásáról és pompaszeretetéről tanúskodnak. Egy helyi ebéd elfogyasztása után csónakokba szálltunk és a Parfüm folyón a Thien Mu Pagodához látogattunk, ahol többek közt megtekintettük a hétemeletes Sztúpát.

Legendás öböl

Utazásunk csúcspontjához érkeztünk, amikor a világörökség részeként számon tartott Ha Long-öbölhöz kirándultunk, ami a Dél-Kínai tenger északi részén található. Fantasztikus sziklák közt haladt vitorlásunk, ami egy éjszakára szálláshelyünkként is szolgált, s így volt szerencsénk megcsodálni a naplementét is. Elmondhatatlan a látvány, ahogyan több mint háromezer csodaszép, zöld növényzettel borított szikla mered az ég felé a közel 1500 négyzetkilométeren elterülő öbölben. Az árapály változása, az időjárás, a szél és a víz üregeket és barlangokat alakított ki a kőzetekben, amelyeknek egy része csak apály­kor látogatható. A Vinh Ha Long (az öböl vietnami neve) jelentése: „az alámerülő sárkány öble”. A legenda szerint az öböl a tengerhez közeli hegyekben élő sárkány közreműködésével jött létre. Amikor a sárkány a parthoz közel volt, a farkával mély barázdát húzott a földbe, amit – miután a sárkány vízbe merült – elárasztott a tenger.

HBN-Becsi Etelka