Jelentős környezetvédelmi intézkedéseket tesz a debreceni önkormányzat

A jövő héten tárgyalja Debrecen közgyűlése a város ez évi költségvetését. A városüzemeltetési és zöldterületi részeket érintő célkitűzéseket Balázs Ákos alpolgármester ismertette sajtótájékoztatón, csütörtök délelőtt.  

– Ha számokban szeretnénk kifejezni ennek a két területnek a költségvetését, akkor azt láthatjuk, hogy jelentős növekedés van az előző évhez képest. Ez egyrészt öröm, másrészt pedig bánat, hiszen a növekedésnek oka az, hogy jelentősen emelkedtek az energiaárak és a bérköltségek – mutatta be az alpolgármester. 

A politikus hozzátette: ezek a költségek azt biztosítják, hogy Debrecen tiszta legyen és működjenek a közszolgáltatások. Az elektromos áram ára ötszörösére, a gáz pedig tízszeresére emelkedett.

– tette hozzá.  

Az alpolgármester felhívta a figyelmet, hogy a híresztelésekkel ellentétben a Civaqua-program továbbra sem az akkumulátorgyár kiszolgálását hivatott biztosítani. – Ez a mi vizünk, nem a gyáré. Akik mást mondanak, azok a debreceniek ötvenéves álmát szeretnék elvenni – nyomatékosított. November végére elkészül az első ütem, ezzel párhuzamosan zajlik a 2/A ütem tervezése 500 millió forintból, ami június végére készülhet el. A 2/B ütemhez 700 millió forintot a város biztosít, így a második ütem tervezése a Vekeri-tóig fog eljutni. 

– Mindez a környéken élők számára javítja a mikroklímát, egész Debrecen számára pedig rekreációs célokat szolgál majd. Zöld folyosót alakítunk ki, amelynek jótékony hatása lesz a por és a CO2 megkötésére, valamint a biodiverzitás megőrzésére és növelésére a városi környezetben – emelte ki. Jelenleg Debrecen napi 75 ezer köbméter felszín alatti és 30 ezer köbméter felszíni vízutánpótlással rendelkezik. Az első ütemnek eredményeként jelentősen erősödik a cívisváros vízmérlege, akár 10-20 ezer köbméterrel növekedhet a város vízellátása. 

A 2019-ben elindított 10 ezer fa elnevezésű programban eddig 7163 kertészeti fát ültettek el, melyet idén további 1163 fával folytatnak. – Ezek a fák évek múlva 8 ezer gépjármű káros hatását fogják kompenzálni, 32 hektárnyi árnyékot adnak és 45 tonna port, 80 tonna CO2-t kötnek meg. Ezzel együtt szeretnénk a Dekert öntözési kapacitását is fejleszteni, hiszen ezeket a fákról gondoskodni kell – emelte ki. A Zöld város programban kialakított zöldterületek hatása 400 tonna CO2 megkötése évente.

Nyílászárók cseréjét is támogatja majd a panelprogram

 – ismertette Balázs Ákos. Az elmúlt évek alatt több közintézményben is jelentős energetikai fejlesztéseket hajtottak végre: korszerű fűtési rendszert alakítottak ki, napelemek rendszert telepítettek. Az idén Józsán és Postakertben két új bölcsődét is átadnak majd. A város közvilágítására 1,6 milliárd forintot fordítana az önkormányzat, amelyből 6 ezer lámpatestet cserélnek majd korszerű LED-re (összesen mintegy 24 ezer lámpatest alkotja a város közvilágítási rendszerét). Az első ütemmel 800 millió forint megtakarítást realizálnak, amit a következő cserékre fordítanak majd, amíg a teljes rendszert korszerűsítik. A LED-cseréken kívül pedig a teljes rendszert okosítják, szabályozhatóvá teszik. Az alpolgármester továbbá felhívta a figyelmet a lakossági LED-csere programra is, amelyre február 28-ig regisztrálhatnak a debreceniek. 

– 2009-ben, amikor Euro 5-re cseréltük a buszflottánkat, éves szinten 500 tonna CO2-kibocsátás csökkenést értünk el. Azóta újabb fejlesztéseket hajtottunk végre, 131 buszt üzemeltet a DKV, melyekből 12 darab elektromos, és folyamatosan cseréljük a 2009-ben vásárolt járműveket – ismertette a közösségi közlekedéssel kapcsolatos célokat. Hozzátette: a város célja, hogy az elektromos autóbuszok energiaszükségletét napelemparkokban termelt energiával tudják tölteni. Terv még intelligens kerékpártárolók beszerzése is, melyek előnye, hogy könnyen mozgathatóak és viszonylag kevés helyet foglalnak, így az igényekhez alakítható ezek rendszere. A tavaly létrehozott Városüzemeltetési Kft. feladatai között szerepel az intézményi távfelügyelet ellátása, a majdani okos közvilágítási rendszer kezelése, a Sziget-kék és a Parkerdő vagyonvédelme és az intelligens közlekedési rendszer működtetése is.

 A jövő iparága az elektromobilitás

– A világgazdaságban egy restart megy végbe, újraindul a verseny a zöld átállás jegyében azokért a befektetésekért, amik a jövő iparágait jelentik. Ez főleg a zöldenergia termelés és az energia tárolás területén történik. A jövő iparága egyértelműen az elektromobilitás. Debrecenben ebbe az irányba indultunk el – mondta Balázs Ákos. Mint kifejtette, 2012-ben még 7,3 millió ember dolgozott a zöld befektetések területén, ami 2050-re ez 42 millióra növekedhet. Beszélt arról is, hogy az elmúlt napokban volt egy parlamenti meghallgatás, amin a WWF (World Wide Fund for Nature, magyarul Természetvédelmi Világalap) képviselője azt mondta: „senki nem ellensége Magyarország fejlődésének, az akkumulátorgyárak megfelelő feltételek és vizsgálatok mellett jól kialakíthatók.” Erről korábban itt írtunk: 

Mindezek mellett hosszútávú cél a karbonsemleges iparterületek kialakítása, a szürke víz minél nagyobb arányú ipari felhasználása és az önkormányzat tulajdonában és kezelésében lévő napelemparkok kialakítása.  

Bekecs Sándor