A hajdú-bihari vállalkozóknál is népszerű a válságenyhítő hitel

Hajdú-Bihar megye mikro- és kisvállalkozásai jelentős mennyiségben igényeltek a Széchenyi-kártyához kapcsolódó, a járvány miatti válság kezelésre szolgáló hitelt; mostanáig közel 600 igénylés érkezett, ami a második legtöbb a Pest megyei 640 mögött

– tudatta Kósa Lajos országgyűlési képviselő és Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke pénteki sajtótájékoztatóján a kamara debreceni székházában.

Mint Kósa Lajos hangsúlyozta, nem kellett „feltalálni” új dolgokat a bajban, így a már 18 éve működő Széchenyi Kártya Programot sem, mely bejáratott eszköz ahhoz, hogy elérjék a mikro- és kisvállalkozásokat. A válságkezelő programban megyénkben mostanáig 230 igénylést fogadtak el és 3,8 milliárd forint hitelt helyeztek ki,

a kérelmek fele az agrárszektorból érkezett.

A koronavírus-járvány márciusi kirobbanásakor lehetett tudni, hogy a gazdaság rendkívül veszélyeztetetté vált, és a kormány kezdettől fogva azon gondolkodott, hogyan lehet enyhíteni a károkat. „Óriási lehetőség és szerencse”, hogy tudtunk kipróbált, bejáratott eszközökhöz nyúlni, elsősorban a Széchenyi-kártyához, de korábban is létezett már munkahelyvédelmi akcióterv, piacra jutást támogató, valamint beruházást, terjeszkedést segítő eszközök – fejtette ki Kósa Lajos.

Felidézte: a Széchenyi Kártya Program, mely egy „abszolút hungarikum” gazdaságfejlesztési eszköz, immár 18 éve segíti a hazai vállalkozókat. Ezalatt mintegy 150 ezer vállalkozó igényelt Széchenyi-kártyát, a befogadott hitelkérelmek száma 425 ezer, a jóváhagyottaké 313 ezer, és 2600 milliárd forint hitelt helyeztek ki, ami makrogazdasági szinten is érzékelhető, jelentős szám. Összehasonlításként: az előző uniós ciklusban 12 ezer milliárd forintnyi támogatás érkezett Magyarországra az Európai Uniótól.

A költségvetés kamattámogatást ad a Széchenyi Kártya Programhoz kapcsolódó hitelekhez, általában 60 százalékot, de esetenként akár százat is. Ezen felül jellemzően az állam vállalja a tranzakciós, eljárási díjakat, valamint a garanciadíjak felét. A hitelkérelem előkészítésében a Kereskedelmi és Iparkamara infrastruktúrája, munkatársai, eljárása vesz részt; előszűri, válogatja a vállalkozókat, és a gazdaságfejlesztési célt tartja elsődlegesen fontosnak, szemben a banki kihelyezéssel, ahol egyszerűen a biztonság és jövedelmezőség számít – magyarázta Kósa Lajos.

– A program alapvetően a mikro- és kisvállalkozások támogatására jött létre, tehát nem óriási hitelekről van szó; indulásakor néhány százezer forint volt adható, a mai maximális összeg egymilliárd forint. Április vége óta működik a Széchenyi-kártya krízisprogramja öt elemmel: munkahelymegtartó, folyószámla, likviditási, beruházási és agrár területen igényelhető hitel – részletezte Kósa Lajos.

„Hajdú-Bihar megyében ez rendkívül sikeres: az új termékek kapcsán 591 kérelem érkezett be szeptember elsejéig, ebből 230 már megvalósult, 3,8 milliárd forint hitelkihelyezés történt. A miénknél 2,5-szer többen lakott Pest megyében 640, de Békés megyében csak 30 igénylésnél tartanak”

– mondta, hozzátéve, mindez a Hajdú-Bihar megyei kamara munkáját, aktivitását is dicséri.

Szerinte a megyénk jó szereplése azt mutatja, hogy az itteni vállalkozók látnak perspektívát, akarnak fejlődni, bővíteni, és élnek a lehetőségekkel.

Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke fentieket azzal egészítette ki, hogy az elmúlt 18 évben megyénkbe a Széchenyi-programban 151 milliárd forint érkezett, főleg kisvállalkozásokhoz.

A Széchenyi Program krízishiteleit tekintve megyénk a második legtöbb összeget, az összes 11,6 százalékát igényelte eddig, ezzel túlteljesítve a kitűzött 10 százalékos célt, most pedig azt szeretnék, ha ebben a programban 8-10 milliárd forint érkezne Hajdú-Biharba.

Az elnök figyelmeztetett, hogy

egyelőre év végig igényelhető ez a fajta segítség, és arra biztatott minden vállalkozót, hogy éljen a lehetőséggel; kérje az olcsó hitelt, mely akár beruházási önrész biztosítására, más hitelek kiváltására is felhasználható.

SzT