Adria új turisztikai ékköve

Albánia - Albánia természeti szépségei, tengerpartja és hegyei változatos látnivalókat, programokat kínálnak.

Albánia? A név hallatán mítoszok, legendák és sztereotípiák jutnak sokunk eszébe. De milyen is valójában ez a titokzatos ország? Erre kaphatunk választ a Robinson Tours saját kiadású útinaplójából.

Mediterrán hőmérséklet

A Szkander bég, Teréz anya, szkipetárok földje, vagy az „egymillió bunker országa” nevek és elnevezések ismerősen csengenek. Azt mondják, „igazi balkáni hely” elmaradott infrastruktúrával. Egy elszigetelt ország és nép. Nemzetközi turisztikai szakemberek várakozásai szerint hamarosan akár az Adria új turisztikai ékköve lehet ez a Dunántúl nagyságú, rengeteg természeti szépséggel és történelmi emlékkel büszkélkedő ország. Úgy gondoltuk, érdemes utána járni, hogy hol kezdődnek a legendák és mi lehet a valóság?

Az ország nyugati oldala az Adriai-tengerrel és a Jón-tengerrel is határos, a szárazföldön Montenegró, Koszovó, Macedónia és Görögország határolja. Mivel ez Adria legdélebbi területe, nem meglepő, hogy a napsütéses napok száma alapján Albánia a második Európában Spanyolország után, 112 nappal. A part menti vizeinek kellemes hőmérséklete 20 fok fölött marad 120 napon keresztül. A tengerparti szakasz időjárása és növényzete is mediterrán. Albánia földrajzi szempontból magas és alacsony Albániára osztható. A tenger felőli része jobbára alacsony síkság, míg az ország több mint kétharmada hegyvidék. Területén a Dinári-hegység vonulata halad át, csúcsainak jó része 2000 méter fölötti. Közülük a legmagasabb a 2764 méteres Korab. A tengerparti rész infrastruktúrája jobb és gyorsabban is fejlődik a magasabban fekvő területekhez képest.

Kalandos utak

Az ország változatos történelmét, kultúráját és múltját még jól tükrözi nagyobb városainak összképe, ahol jól megfér egymás mellett muzulmán mecset és ortodox (pravoszláv) templom is. Van itt macskaköves történelmi részlet, színes blokkház sorok és a város fölé magasodó modern irodaház is.

Kétségtelen, hogy még sokáig jellegzetes hangulatot kölcsönöz majd az országnak a múlt emlékeiből és a közéjük ékelődő modern kultúrából álló sokszínű egyveleg. Az utak is hasonló kettősséget mutatnak. Néhol jó minőségű, új autópálya tart a tengerpart felé, máshol rosszabb minőségű utakon lehet csak haladni, a hegyekben pedig van, ahol legjobb szándékkal is csak kalandosnak nevezhetjük az utat.

Albánia, a sasok földje

Az albánok magukat az illírektől származtatják. A nyelvi és történelmi bizonyítékok alapján kétségtelenül ősi indoeurópai népről beszélhetünk. Országuk nevét a sasok földje kifejezésre vezetik vissza, ami albánul a Shqipëria.

Múltja és történelme annyira eseménydús, amennyire csak egy Balkán-félszigeti, tengerparti országé lehet. A Görög, a Római, és a Bizánci Birodalom, de a Velencei Köztársaság is birtokolta a régmúltban e területet. Az 1500-as évektől pedig az Oszmán birodalom uralma alatt volt egészen a 19. század végéig. Nem meglepő hát, hogy az országban a muzulmán vallás a legelterjedtebb. A világháború viharait Enver Hodzsa diktatúrája követte. Nyugat-Európától, majd a Szovjetuniótól is teljesen elszigetelődött. Ekkor épültek az ország egész területén a legváratlanabb helyeken megtalálható vasbeton óvóhelyek. Hodzsa 1985-ben elhunyt, de a nyitás a külvilág felé egészen 1991-ig váratott magára. Azóta az ország nagy utat tett meg a felzárkózásban. Albánia ma demokratikus köztársaságként működik, emellett NATO tagállam és 2009-ben felvételét kérte az Európai Unióba is, jelenleg várják a tagság megítélését.

Berat és Gjirokastra csodáinak nyomában

A Saranda közeli Butrint városa a görög határ mellett található. A UNESCO világörökség része. Romvárosa letűnt korok emlékeit idézi, ókori erőd és akropolisz nyomait, görög templomok, római fürdők és egy színház maradványait is megtekinthetjük itt.

Berat és Gjirokastra történelmi magja együttesen a kulturális világörökség része lett, mert jól megőrizték az oszmán kultúra emlékeit is. Mindkét város Albánia déli részén található egymástól 140 km távolságra. A városok folyóvölgyre épültek, számos jó állapotban megmaradt épülettel. Berat, az „ezerablakos város”, szép látványt nyújt, ahogy sok ablakos, fehérre meszelt és mészkő homlokzatos házai egymással váltakozva „kúsznak fel” a folyóparttól a sziklafal oldalába. Gjirokastrát boltívekkel díszített, palakővel kirakott lapos sátortetős házai jellemzik. A domboldalba hangulatos macskaköves utcák vezetnek fel. A citadellából szép kilátás nyílik a környékre.

Durres és a lenyűgöző szépségű tengerpart

Durres talán a legfelkapottabb része az albán tengerpartnak. Tiranával, a fővárossal autópálya köti össze. Tengerpartja pedig széles, homokos és lassan mélyül a fürdőzők nagy örömére. A környék gyorsan fejlődik, új szállodákat és üdülőközpontokat építenek ide. A strandolás mellett látnivaló is bőven akad a városban és környékén. Autóval könnyen elérhető Kruja városa. Itt élt Szkander bég, aki felszabadította a várost az akkori török uralom alól. Az óváros is sok látnivalót kínál.

HBN

Fontos tudnivalók az albániai utazáshoz

Ez a kis ország a mediterrán térségben, a Balkán-félsziget nyugati szélén fekszik, az Adriai- és Jón-tenger partján.

Időeltolódás: Magyarországhoz képest nincs.

Fizetőeszköz: Hivatalos pénznem az albán lek, de számos helyen fizethetünk Euroval és Dollárral is. 1 Euro körülbelül 140 lek, 1 USD pedig mintegy 100 lek. Bankkártyát csak elvétve lehet használni, de bankautomatát minden bankfiók mellett találunk.

Hivatalos nyelv: Albán, de egyes turisztikai központokban beszélnek angolul, olaszul vagy franciául is.

Éghajlat: Az ország éghajlata a tengerparti síkságokon mediterrán jellegű: forró, száraz nyár és enyhe, csapadékos tél jellemzi. Májustól megérkezik a forróság és a tenger vize is felmelegszik, amely egészen októberig alkalmas a fürdőzésre.

Időjárás: Albánia a nyári szezonban, az országos nappali átlaghőmérséklete májusban már 20-25 Celsius-fok között alakul, júniusban 25-30 Celsius-fok, júliusban 28-32 Celsius-fok, augusztus számít a legmelegebbnek 29-33 Celsius-fok körüli hőmérséklettel, szeptemberben is kellemes 25-30 Celsius-fok körüli hőmérsékletre lehet számítani.

Megközelíthetőség, autóval: Az egyik útvonal Macedónián át vezet, amely során Belgrádtól Szkopjéig autópályán, Strugától Tiranáig pedig felújított főútvonalon haladhatunk, az út mintegy 13-14 órát vesz igénybe. A másik út Horvátországon és Mon­tenegrón át vezet, melynek nagyobbik részén szintén autópályán közlekedhetünk. Ezen az útvonalon min. 13-14 óráig tart az utazás az albán határig. Albániába az egyes charter járatoknak köszönhetően már repülőgéppel is el lehet jutni.

Vízum / Beutazási feltételek: Magyar állampolgárok útlevél nélkül is utazhatnak Albániába 30 naposnál rövidebb kint tartózkodás esetén, magyar, kártya típusú személyi igazolvánnyal. Ideiglenes személyi igazolvánnyal nem lehet utazni. Az útlevélnek és a személyi igazolványnak egyaránt, még 3 hónapig kell érvényesnek lennie a beutazástól számítva.

Külügyminisztérium – aktuális beutazási feltételek: A Koszovón keresztül utazóknak útlevél szükséges és a koszovói határon külön felelősség biztosítást kötése szükséges, melynek ára irányonként 15 Euro/fő. Minden más útvonalon kártyaszemélyivel is eljuthatunk Albániába. A gépjárművek se be-, se kilépéskor nem fizetnek adót.

Közbiztonság: Albániában a közbiztonság jó, de tartsuk be mindazokat az óvatossági rendszabályokat, amelyeket bárhol máshol is.

Higiénia: Albániában semmilyen különleges egészségügyi kockázattal nem kell számolnunk, kötelező oltás nincs. Az általános higiéniai szabályokat tartsuk be, és főként a forró nyári időszakban legyünk még körültekintőbbek. Csapvíz fogyasztása nem ajánlott, helyette inkább ásványvizet igyunk.

Vásárlás, étkezés: Albániában csak az utóbbi időkben épültek nagyobb bevásárlóközpontok, sokkal inkább jellemzőek a kis élelmiszer­üzletek, szakboltok, piacok és utcai árusok. Az éttermekben és bárokban Magyarországhoz hasonló árakat találunk. Ha Albániában járunk, feltétlen kóstoljuk meg a helyi jellegzetességek közül a Fërgese-t (lecsószerű egytálétel) és a Tave Elbasanit (joghurtban sült bárány), amelyeket albán borral vagy szőlőből párolt pálinkával, a Raki-val öblíthetünk le.

Közlekedés: Nehézkes, a közutak állapota hagy kivetnivalót maga után. Főként a hegyi utakon való autózást gondoljuk meg! A városok között menetrend nélküli magánbuszok közlekednek, a rövidebb távolságokat pedig iránytaxikkal tehetjük meg. Ha gyalogosan közlekedünk, készüljünk fel rá, hogy sehol nincs elsőbbségünk! Még a gyalogosátkelő zöld jelzésnél is figyeljünk a bekanyarodó autókra! Az utazás bármely formáját is választjuk, legyünk óvatosak a rossz közlekedési morál miatt!