Szenny-hatások az ősi folyón

Kiemelkedően értékesek nemzetközi összehasonlításban is mindazok a természeti értékek, amelyet a Felső-Tisza és környezete őrzött meg a tájra jellemző ősi arculatában, élővilágában, környezetének biotikus és élőhelyi diverzitásában és amelyek megőrzése egyre nehezebb a természetet ért káros hatások miatt.

A Nyíregyházi Főiskola Biológiai Intézetének munkatársai ukrán tudományos kutatókkal együtt éppen azért folytatnak kutatásokat, hogy feltárják a veszély mértékét és okát, s ezzel segítsenek a megelőzésben.

Közel tíz év kutatásának eredményeit tették közzé Szennyeződések, szennyező hatások a Felső-Tisza-vidék ökológiailag érzékeny területein című több száz oldalas tanulmánykötetben, amelyet Dr. Balázsy Sándor kandidátus, főiskolai tanár, a Biológiai Intézet vezetője és Boyko Nadiya ukrán tudós szerkesztett.

– Az ukránokkal a 90-es évek közepétől van közös kutatási programunk, amely a romániai ciánszennyezés, majd a nehézfém-szennyezés után gyorsult fel – mondja Balázsy Sándor, aki öt tanulmány szerzője is egyben –. Mostanra gyűlt össze annyi kísérleti anyag, ami a kötet kiadására késztetett. Az első visszajelzések kedvezőek, azt igazolják, hogy a könyv olyan információkat tartalmaz, amelyek jó része oktatóknak és hallgatóknak is sok újat ad. A kutatásokat a Tiszán Dombrádtól Rahóig, a Szamoson Vásárosnaménytól Csengerig végeztük, hiszen Csengernél bűzlik a Szamos, majd ömlik a Tiszába.

– Kutattuk, melyek az általános szennyezések, amelyek a talajt, a vizet, a levegőt, illetve a talaj növényzetét károsítják – folytatta a kötet szerkesztője –, főleg azokra koncentráltunk, amelyek közvetlenül bekerülhetnek az emberbe: az ártéri talajból a növénybe, onnan az állatokba, a folyóból a halakba, mi pedig megesszük.

A tanulmánykötet nem tankönyv, de kézi könyvnek mindenképpen ajánlható. Hasznos információt tartalmaz arról, hogy a Felső-Tiszavidék folyói, talaja milyen fémeket vesz fel, ezek a fémek milyen szennyezők lehetnek.

– Kárpátalján vannak olyan szennyező források, mint például a perecsényi faipari művek és szerencsésebb, ha ők mondják el, hogy ez az üzem mennyi fenolt, nehézfémet, savakat bocsát ki a környezetébe, mellesleg külföldieket oda sem engednének, hogy mintát vegyenek az üzem területén – indokolja az ukránokkal közösen végzett kutatás értelmét Balázsy Sándor.