Tavaszra jósolja Bahmut bekerítését a Wagner csoport alapítója

Tavaszra jósolja Bahmut bekerítését a Wagner csoport alapítója

Az ostromlott Artemivszk (Bahmut) város bekerítése március-áprilisra várható, de az időpontra hatással lehet, hogy milyen ütemben kap Ukrajna nehézfegyvert – jelentette ki Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánszervezet alapítója újságíróknak szerdán az Ukrajnától elcsatolt Luhanszkban.

– idézte Prigozsint a RIA Novosztyi hírügynökség.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve azt mondta: az ukrán fegyveres erők a nap folyamán több mint 410 katonát veszítettek, köztük nyolc diverzáns- és felderítő csoport tagjait. A tábornok szerint a legtöbben, mintegy 190-en közülük a Donyeck város körzetében vívott harcokban estek el.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy az orosz főváros régiójában elfogta az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egy 46 éves ügynökét, aki novemberben felgyújtotta a Moszkvai Vasutak irányító-, jelző- és automatikus fékrendszerének két kapcsolószekrényét. A férfi, aki a tájékoztatás szerint a lengyelországi Bydgoszczban szervezett be és Rigában képzett ki az SZBU, menekültként érkezett Oroszországba.

UNICEF: gyerekek százai haltak meg egy év alatt a háborúban

Több száz gyerek vesztette életét az Ukrajnában zajló orosz–ukrán háború egy esztendeje alatt, és milliók szorulnak sürgős segítségre – hívta fel rá a figyelmet az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) németországi ága szerdán.

„Nem engedhetjük meg, hogy az ukrajnai gyerekek és fiatalok egy elveszett generációvá legyenek” – szögezte le Georg Graf Waldersee, a németországi UNICEF elnöke.

Waldersee felhívta a figyelmet, hogy az Ukrajna területén szétszórt, fel nem robbant taposóaknák további súlyos veszélyt jelentenek az ott élő családokra.

Az UNICEF mindeközben egy másik, szerdai közleményében tudatta, hogy az elmúlt év során több mint 2,8 millió eurónyi (egymilliárd forint) értékben segítette alapvető szükségleti felszereléssel Romániát, ahol nem csak az ország legkiszolgáltatottabbjait segítették ki, de a háború elől odamenekülő ukrajnai családokat és gyerekeket is. A közlemény szerint az UNICEF nem csak tisztálkodási eszközökkel, ruházattal, és tájékoztató anyagokkal járult hozzá a Romániába érkezők integrálásához, hanem több ezer iskolai felszereléssel támogatta a menekült gyerekek oktatását is.

Hatalmas összegű támogatást kért az ENSZ az ukrán rászorulók és menekültek megsegítésére

A közös felhívásban igényelt összegből 3,9 milliárd dollárt (körülbelül 1381 millárd forintot) a Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) kapná, amely mintegy 650 partnerszervezetén keresztül több mint 11 millió emberen akar segíteni. A teljes összeg fennmaradó részét – 1,7 milliárd dollárt (mintegy 602 milliárd forintot) – az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) kérvényezte a jelenleg tíz kelet- és közép-európai befogadó országban elszórtan tartózkodó, mintegy 4,2 millió ukrajnai menekült megsegítésére.

Grandi elmondta, hogy az UNHCR felhívása nem terjed ki Oroszországra, ahol – a nagyrészt más országokból származó hivatalos adatok szerint – jelenleg több mint 2,8 millió ukrajnai menekült tartózkodik. Moszkva más forrásokból kap támogatást az ukrajnai menekültek ellátására.

– fűzte hozzá a főbiztos.

Lengyel elnök: a júliusi NATO-csúcsnak a keleti szárny biztonságára kell összpontosítania

A NATO júliusban tervezett, vilniusi csúcstalálkozójának a béke megőrzésére, a szövetség keleti szárnyának biztonságára kell összpontosítania – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök a NATO brüsszeli székházában szerdán.

Hangsúlyozta, a készenléti tervnek biztosítania kell, hogy a szövetség a lehető leghamarabb reagálni tudjon bármely tagállam megtámadása esetén. Továbbá tartalmaznia a reagáláshoz szükséges haderő telepítésének gyakorlati módjait, köztük a vonatkozó infrastruktúra létrehozását is – mondta.

A csecsen vezér döbbenetes üzenete

Ramzan Kadirov csecsen vezér szerint pontos számokat kellene közölni arról, hogy hány katona vesztette életét a különleges katonai műveletek során Ukrajnában. Elmondta, hogy néhány régióban szándékosan hamisítják vagy visszatartják ezeket az adatokat. Kiemelte, hogy ennek semmi értelme sincs, hiszen az emberek önkéntesen választják, hogy a hősök útjára lépnek.

Itt az oroszok terve

Vitalij Gancsev, Harkov megye oroszok által kinevezett vezetője szerint az orosz csapatok minden települést megpróbálnak majd visszafoglalni, amelyek az ukrán ellentámadás során Kijev kezére kerültek. Hozzátette, hogy az orosz offenzíva első fázisa Harkov város irányába indul majd, de a megyében jelenleg is 20 település orosz fennhatóság alatt áll. Hozzátette, hogy számos falu jelenleg szürkezónában tartózkodik, vagyis az ott zajló harcok miatt nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy melyik fél kontrollálja azokat – írja a Meduza.

Oroszországban elítéltek egy újságírót a fegyveres erőkről szóló „hamis állítások” miatt

Oroszországban szerdán hat év börtönre ítéltek egy újságírót az orosz fegyveres erőkről szóló „hamis állítások” miatt – közölték a hatóságok szerdán.

Ponomarenkót tavaly április végén egy szentpétervári bíróság letartóztatta az orosz fegyveres erőkre vonatkozó, „tudatosan hamis” információk nyilvános terjesztése, valamint politikai célú gyűlölet és ellenségeskedés szításának vádjával. Amint arról a városi bíróságok egyesített sajtószolgálata annak idején beszámolt, a barnauli illetőségű újságírónő márciusban hamis információkat tett közzé Telegram csatornáján a mariupoli színház elleni orosz támadásról.

Kijev Oroszországot vádolta a színház bombázásával, míg Oroszország szerint az épületet ukrán nacionalisták robbantották fel. Ukrán tisztségviselők szerint legalább 300-an haltak meg a színház épületében menedéket keresők közül.

Olasz külügyminiszter: a béke szorgalmazása nem gyengeség

Nem történt fordulat a jobbközép olasz kormány ukrajnai politikájában Silvio Berlusconinak, a Hajrá Olaszország (FI) elnökének Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt bíráló kijelentéseit követően – jelentette ki Antonio Tajani olasz külügyminiszter, kormányfőhelyettes a Corriere della Sera napilapban szerdán megjelent interjúban.

„De a több ezer halottat követelő, pusztító háború kitörése után egy évvel tudjuk, hogy a békét csak úgy lehet elérni, ha tovább folytatjuk a kijevi hadsereg fegyverzését” – jelentette ki.

Tajani interjúja reagálás volt Berlusconi vasárnapi nyilatkozatára, melyben az a háború felelőseként Zelenszkijt nevezte meg. Berlusconi kifejtette, hogy ő – Giorgia Meloni miniszterelnökkel ellentétben – nem találkozott volna Zelenszkijjel. Hangsúlyozta: a békéhez az kell, hogy Joe Biden amerikai elnök „megfogja Zelenszkijt”, és azt mondja neki, hogy hattól kilencmilliárd dollárig terjedő Marshall-terv áll rendelkezésre Ukrajna újjáépítésére azzal a feltétellel, hogy azonnal tűszünetet rendel el. Máskülönben nem adnak neki sem pénzt, sem fegyvert. „Csakis valami hasonlóval lehet ezt az urat meggyőzni, hogy eljusson a tűzszünethez” – mondta Berlusconi.

Az FI nem távolodott el az Európai Néppárt (PPE) állásfoglalásától – hangoztatta Tajani. Emlékeztetett: Berlusconi volt az a politikus, aki 2002-ben Pratica di Maréban NATO-csúcsot rendezett Oroszország és az Egyesült Államok részvételével.

Hozzátette, hogy Róma nem küld Ukrajnának Oroszország támadására alkalmas fegyvereket. Elmondta: a háború kitörése óta az olasz parlament hat fegyverszállítmány küldését hagyta jóvá, de egyelőre nem szerepel napirenden újabb szállítmány.

– hangsúlyozta Tajani.

Az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén Pedro Marques, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének képviselője borzalmasnak nevezte Berlusconi kijelentéseit, és azt kérdezte, hogy a PPE milyen lépéseket kíván tenni az FI elnökével szemben.

Elindultak az orosz előkészületek

A NATO-országok hírszerzése szerint az oroszok megkezdték a harci helikopterek és repülőgépek áthelyezését az ukrán határ közelében. Mindez azt jelzi, hogy egy újabb támadási hullám következhet hamarosan.

Lavrov: Moszkva a BT-ben fogja követelni a robbantások kivizsgálását

Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) rendkívüli ülését készíti elő, amelyen követelni fogja az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásának kivizsgálását – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az orosz parlament alsóházában a kormányóra keretében tett szerdai felszólalásában.

– mondta az orosz diplomácia vezetője.

Hangsúlyozta, hogy Moszkva nem ért egyet Stéphane Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője azon kijelentésével, miszerint az ENSZ-nek nincs felhatalmazása az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 vezetéken történt incidensek kivizsgálására.

Lavrov: az orosz külpolitikai koncepció a Nyugat dominanciájának lezárásáról szól

Oroszország aktualizált külpolitikai koncepciója arról fog szólni, hogy véget kell vetni a Nyugat dominanciájának a nemzetközi életben – jelentette ki Szergej Lavrov külügyminiszter szerdán a parlament alsóházában a kormányóra keretében szerdán felszólalva.

– mondta a tárcavezető.

Az Európai Bizottság bejelentette az Oroszország elleni tizedik szankciócsomagra vonatkozó javaslatát

Csütörtökön Strasbourgban az Európai Bizottság elnöke, Ursula Von der Leyen, valamint Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai képviselője hivatalosan bejelentette a testület új javaslatát az Oroszország elleni, immár tizedik szankciócsomagra vonatkozóan.

A bizottság elnöke elmondta: a tizedik szankciócsomaggal az EU tovább akarja fokozni a nyomást Oroszországra úgy, hogy exporttilalmat vezet be több mint 11 milliárd euró értékben a kritikus technológiákra és ipari árukra. Mint mondta, a hatékonyság érdekében számos olyan ipari árucikket vesz célba az EU, amelyekre Oroszországnak szüksége van és amelyeket nem tud beszerezni a harmadik országok általi árufeltöltés révén.

– jelentette ki.

Von der Leyen kifejtette, hogy a bizottsága javaslata szerint korlátozásokat kell bevezetni a kettős felhasználású és a fejlett technológiai áruk exportjára. Mint mondta, a testület ellenőrzést javasol 47 olyan elektronikus alkatrészre, továbbá ritka fémekre vonatkozóan, amelyek orosz fegyverrendszerekben, többek között drónokban, rakétákban és helikopterekben felhasználhatók.

– hívta fel a figyelmet. Hozzátette, hogy mivel az Iráni Forradalmi Gárda drónokat biztosít Oroszország számára, az EU hét iráni szervezetet készül felvenni szankciós listájára.

Az elnök bejelentette azt is, hogy az EU-nak Vlagyimir Putyin orosz elnök propagandistáival szemben is fel kell lépnie.

– hangoztatta az elnök.

Von der Leyen szerint, az új szankciócsomag fellép a korlátozó intézkedések kijátszása ellen is. A javaslat szerint az Európai Bizottság nyomon követi a szankcionált orosz oligarchák vagyonát és a tagállamokkal közösen áttekintést készít az orosz központi banknak az Európai Unióban tartott összes befagyasztott eszközéről.

– jelentette ki.

Josep Borrell nyilatkozatában közölte, hogy a tagállami kormányokat tömörítő Tanács elé terjeszti az Ukrajna szuverenitásának aláásásában szerepet játszó, csaknem száz személy és szervezet elleni szankciókra vonatkozó javaslatok listáját.

– sorolta.

Stoltenberg: továbbra is támogatást kell nyújtani Ukrajnának

Mivel továbbra sincs jele annak, hogy Oroszország a békére törekedne, folytatni kell az Ukrajna számára nyújtott támogatásokat – jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását követően szerdán.

Közölte, hogy a tagországok szakminiszterei a kétnapos tanácskozáson újabb lépést tettek az elrettentés és a védelem fokozására. Megegyeztek abban, hogy közös koordináció révén javítani fogják a létfontosságú infrastruktúrák, köztük a tenger alatti infrastruktúrák védelmének fejlesztését.

Újabb orosz rakétatámadások

Kijevben ismét megszólaltak a légvédelmi szirénák, közben pedig több ukrán települést is rakétáztak az oroszok. Pokrovszkban ennek következtében egy emeletes lakóház rongálódott meg és tizenketten sérültek meg.

Amerikai vádak

A Yale Egyetem által támogatott jelentés szerint körülbelül 6000 ukrán gyereket tartottak fogva az orosz kézben lévő Krím-félszigeten és Oroszországban. A jelentés, amely az emberi jogok megsértését vizsgálta az országban, legalább 43 olyan tábort és egyéb létesítményt azonosított, ahol ukrán gyerekeket tartottak fogva, és amelyek részei voltak annak a szisztematikus hálózatnak, amelyet Moszkva ukrajnai inváziója óta működtet. A táborok elsődleges célja a politikai átnevelés volt – tette hozzá a jelentés.

A gyerekek egy részét orosz családok fogadták örökbe, vagy nevelőszülőkhöz költöztek Oroszországban. Az orosz programban azonosított legfiatalabb gyermek mindössze négyhónapos volt, és néhány táborban már 14 éves korú gyerekek is részt vettek katonai kiképzésben.

Az oroszok új árkokat ásnak

Brady Africk, az American Enterprise Institute elemzője szerint az orosz erők új árkokat ásnak és erődítményeket húznak fel a Krímbe vezető utak mentén a dél-herszoni Csaplinka és a krími Armjanszk között. Az új erődítményekről szóló legfrissebb információk arra utalnak, hogy az orosz csapatok egy esetleges ukrán offenzívára készülnek a térségben.

Meghalt egy brit állampolgár Ukrajnában

A brit Külügyi, Nemzetközösségi és Fejlesztési Hivatal azt közölte, hogy meghalt egy újabb, immár a nyolcadik brit állampolgár Ukrajnában. A szervezet támogatja az elhunyt családját, és kapcsolatban állnak a helyi hatóságokkal, de egyéb részleteket nem közöltek a haláleset körülményeiről és a halott személyéről.

Lefoglalt iráni fegyverek kerülhetnek Ukrajnába

A Wall Street Journal értesülései szerint az amerikai hadsereg által lefoglalt feltételezett iráni fegyverek és lőszerek ezreit küldhetik Ukrajnába. Az eszközöket eredetileg Irán az általa támogatott harcosoknak szánta Jemenben, most ezek segíthetnék Kijevet az Oroszország elleni harcban. A készletek között több mint 5000 gépkarabély, 1,6 millió kézi lőfegyver-lőszer és néhány páncéltörő rakéta található.

10 milliárd dolláros amerikai segélycsomag Ukrajnának

Az Egyesült Államok új, 10 milliárd dolláros segélycsomagot készít elő a kijevi kormány megsegítésére. Amerikai tisztviselők elmondták, hogy a Biden-kormányzat több bejelentést is előkészít, amelyek célja, hogy az Egyesült Államok megingathatatlan támogatását mutassák meg Ukrajnának a háború jövő heti egyéves évfordulója körül. Ez magában foglalja az Oroszország elleni új szankciókat és egy 10 milliárd dolláros segélycsomagot, amely segíti a kijevi kormány működésének folytatását. Az elkövetkező napokban várhatóan újabb nagy katonai segélycsomagot is bejelentenek Ukrajnának – közölték az illetékesek.

Az új katonai segélycsomag várhatóan nem fogja tartalmazni azokat az F-16-os vadászgépeket, amelyeket Volodimir Zelenszkij elnök kért. A 10 milliárd dolláros támogatás közvetlen költségvetési támogatás lenne az ukrán kormánynak – tették hozzá az illetékesek.

Moszkva russzofóbiával vádolja Japánt

Oroszország russzofóbiával vádolta Japánt, és azzal, hogy az ország „ördögi támadásokat” hajt végre az ukrajnai háború miatt.

A szovjet csapatok a második világháború legvégén elfoglalták a Japán északi partjainál fekvő szigeteket, ahol jelenleg is állomásoznak csapatai. Az Oroszországban Kuril-szigetekként, Japánban Északi Területként ismert zónával kapcsolatos megoldatlan kérdések miatt a két fél nem írt alá hivatalos békeszerződést.Japán minden február 7-én megemlékezik az Északi Területek Napjáról, hogy emlékeztesse az embereket területi követelésére.

Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Maria Zakharova kijelentette, hogy az eseményt az idei évben „különös intenzitású russzofóbia jellemezte”, hivatkozva tisztviselők nyilatkozataira, valamint a szélsőjobboldali japán erők orosz missziók közelében végrehajtott „agresszív akcióira”. „Megjegyeztük, hogy a déli Kuril-szigetekre vonatkozó alaptalan területi követeléseket ezúttal az ukrajnai helyzettel összefüggésben Oroszország elleni ádáz támadások kísérték” – fogalmazott közleményében.

Bárki, aki azt hitte, Oroszország feladja, nagyon tévedett

Azok, akik azt hitték, hogy az oroszok feladják, nagyon tévedtek - mondta John Bolton volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a Sky Newsnak. Az ukrajnai háború közepette csökkenő NATO-lőszerkészleteket tekintve Bolton azt mondta, hogy ez „az átfogó stratégia hiányát tükrözi”. Úgy fogalmazott: „A végtelen fegyverrendszerek listája nem stratégia, hanem annak kialakítása, hogy mik a céljaid, és hogyan érd el ezeket, és ez magában foglalja a célok elérésére való képességed felmérését is. Mivel nem gondolkodunk előre, csak napról napra reagálunk.”

A biztonsági szakértő azt is elmondta, hogy a Nyugat egésze „a Szovjetunió összeomlása óta nem költött a nemzetbiztonságra”. Hozzátette: „Most egy újabb problémával kell szembenéznünk, beleértve az új orosz offenzíva lehetőségét.”

Az oroszok közelebb jutottak Bahmuthoz

John Kirby, a Fehér Ház szóvivője szerint az orosz erők „fokozódó előrehaladást” értek el az elmúlt néhány napban a Bahmut város elleni támadásban, de ha a település az oroszok kezére is kerülne, annak sem lenne stratégiai hatása a háborúra.

Az egykor több mint 70 ezer lakosú Bahmutban jelenleg is 10-12 ezer civil lehet. Egyes katonai szakértők szerint Bahmut nem jelentős katonai célpont, de az orosz erők továbbra is folytatják a hónapok óta tartó támadást. A város a keleti szárnyon zajló csata szimbólumává vált.

A lengyel miniszter szerint lesz megállapodás a vadászgépekről

Az F-16-os vadászrepülőgépek Ukrajnának való szállításáról szóló tárgyalások valószínűleg eredményesen zárulnak, de nyomásgyakorlásra van szükség – mondta a lengyel védelmi miniszter. Mariusz Blaszczak brüsszeli újságíróknak nyilatkozva azt mondta: „Tisztában vagyunk azzal, hogy ezen a területen korlátozottak a lehetőségeink, mert csak 48 F-16-os repülőgépünk van, de a szövetségesekben sokkal több lehetőség van, ezért úgy gondolom, hogy ez a beszélgetés pozitív döntésekkel fog véget érni.”

Német védelmi miniszter: nincs középpontban a vadászgépek átadása

Ukrajna vadászrepülőgépekkel való ellátása jelenleg nem áll a középpontban, de minden bizonnyal szó lesz róla – mondta Boris Pistorius német védelmi miniszter. A német ARD televíziónak nyilatkozva azt mondta: „Csak ha a következő három-négy hónapban biztonságban marad az ég Ukrajna felett, akkor beszélhetünk minden további lépésről.”

Az elmúlt hónapokban Ukrajna arra kérte szövetségeseit, hogy biztosítsanak modern vadászgépeket, hogy lecseréljék elöregedett szovjet MiG és Szuhoj repülőgépeiket, és ezzel megfordíthassák a háború menetét. A kívánságlista élén az Egyesült Államokban gyártott F-16-osok állnak pusztító erejük és globális elérhetőségük miatt, de szívesen látnának más, modern vadászgépeket is.

Nukleáris fegyvert szállító hajót indított Oroszország a norvég hírszerzés szerint

Oroszország vízre bocsátotta az Északi Flotta nevű haditengerészeti egységét, amelynek része több atommeghajtású ballisztikusrakéta-hordozó tengeralattjáró is – írja egy norvég hírszerzési jelentésre hivatkozva a Politico, amelyet a Mandiner szemlézett.

Az ukrán határnál tömörödik az orosz légierő

Oroszország vadászgépeket és helikoptereket vezényelt az ukrajnai határ közelébe – közölték nyugati hírszerzési tisztviselők. A fejleményről szóló hírek arra utalnak, hogy Vlagyimir Putyin erői át akarják alakítani az eddig zömmel szárazföldi inváziót.

Míg Lloyd Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere hivatalosan kitartott amellett, hogy az Egyesült Államok nem látja a „masszív légitámadás” közvetlen jeleit, állítólag a NATO-szövetségesekkel folytatott találkozóján már kiemelte Oroszország jelentős légierejének veszélyét.

A Financial Times arról számol be, hogy a tagállamok között megosztott hírszerzési információk felfedték, hogy az orosz–ukrán határ közelében repülőgépek gyülekeztek, ami felpörgeti a légvédelmi eszközök és tüzérségi lőszerek sürgős szállítására irányuló kijevi igényeket.

Az újság idéz egy magas rangú amerikai adminisztrációs tisztviselőt, aki azt mondta Austin úr szövetségeseinek tartott eligazításáról: „Nagyon világos volt, hogy rövid időnk van arra, hogy segítsünk az ukránoknak felkészülni egy offenzívára, és elég konkrét igényeik voltak.”

Zelenszkij még több katonai segítséget kér

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta szövetségeseinek, hogy „a gyorsaság a lényeg”, és felszólította őket, hogy küldjenek több katonai segítséget,fegyvereket és lőszereket.
Az orosz tüzérségi támadások nagy része Bahmutra irányul, amely Donyeck tartomány lebombázott városa és Vlagyimir Putyin elnök fő célpontja. Bahmut elfogása ugródeszkát jelentene Oroszország számára, hogy előrenyomuljon két nagyobb donyecki város – Kramatorszk és Szlovjanszk – felé, és lendületet adna Moszkvának a több hónapos harctéri kudarcok után.

Zelenszkij szerint Oroszország sietteti a támadásokat, mielőtt Ukrajna és szövetségesei erőt gyűjthetnének. „Ezért a gyorsaság a lényeg” – mondta esti videóbeszédében. „Gyorsaság kell mindenben – a döntések meghozatalában, a végrehajtásban, a készletek szállításában, a kiképzésben. A sebesség megmenti az emberek életét, a sebesség visszaadja a biztonságot, és köszönöm minden partnerünknek, aki felismeri, hogy a sebesség fontos.”

Az EU befagyasztott orosz forrásokat szán Ukrajna újjáépítésére

A svéd kormány közleménye szerint az EU ad hoc csoportot indít annak kivizsgálására, hogy a befagyasztott orosz források dollármilliárdjai hogyan használhatók fel Ukrajna újjáépítésére. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök azt mondta: „A megbízás az, hogy hozzájáruljunk ahhoz, hogy feltérképezzék, mely pénzeszközöket fagyasztották be az Európai Unióban... és másodszor, hogyan lehet legálisan eljárni az ilyen alapokhoz való hozzáférés érdekében.”

Nincs előzetes modell az orosz eszközök kezelésére, és az EU-nak gondoskodnia kell a megfelelő jogi eljárások kialakításáról – mondta.

Fogytán a NATO-lőszerek

Ukrajna támogatói azért küzdenek, hogy lépést tartsanak a lőszerek iránti igénnyel az Oroszország elleni versenyben. A második világháború hatalmas csatái óta nem használták olyan intenzíven a tüzérséget, mint most Ukrajnában. 

Ukrajna szövetségesei nem voltak felkészülve ilyen mennyiségű lőszer használatára, már a NATO főttikára is elismerte, hogy alig bírják a gyártást. Egyes elemzők úgy vélik, ha hirtelen szükségessé válna, a NATO-nak nem lenne elegendő készlete egy Oroszország elleni harchoz. A jelentések szerint Németországnak például alig két napnyi lőszerkészlete van.

Magyarország segít

Magyarország területére 2023. február 14-én az ukrán–magyar határszakaszon 4535 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3788 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 111 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Az ukrajnai háború elől 2023. február 14-én 36 ember, köztük 5 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte a rendőrség.