Ukrán válság

2023.01.11. 06:17

Lengyelország Leopard harckocsikat ad át Ukrajnának

322. napja tart a háború a szomszédban.

Egy orosz légitámadásban megsemmisült ház romjai mellett mennek emberek a kelet-ukrajnai Donyeckben 2023. január 10-én

Forrás: MTI/AP

Fotó: -

Ukrán vezérkar: folytatódnak a harcok Szoledar ellenőrzéséért

Az orosz erők a Donyeck megyei Bahmut irányában megpróbálják átvenni az ellenőrzést az ukrán hadsereg utánpótlási útvonalain és elfoglalni Szoledar városát, a harcok folytatódnak – írta szerda esti helyzetjelentésében az ukrán vezérkar.

Az ellenség fő erőfeszítései Donyeck megye teljes elfoglalására tett kísérletekre összpontosulnak, támadó hadműveleteket hajtanak végre Bahmut irányában. Az orosz erők igyekeznek átvenni az ellenőrzést Szoledar városa és egységeink utánpótlási útvonalai felett, súlyos veszteségeket szenvednek, a harcok folytatódnak

– áll a jelentésben.

Az ukrán vezérkar ehhez még hozzátette, hogy az orosz csapatok sikertelen támadóműveleteket hajtanak végre a Donyeck megyei Avgyijivka irányában. A Harkiv megyei Kupjanszk és a Mikolajiv megyei Novopavliszke térségében az orosz hadsereg igyekszik javítani taktikai pozícióin, a donyecki régióban lévő Limannál, valamint Zaporizzjánál és Herszonnál pedig védekezik.

Ukrán katonák a kelet-ukrajnai Donyec-medencében levő Szoledár határában 2023. január 11-én
Forrás: MTI/AP/LIBKOS

A jelentés szerint a nap folyamán az orosz erők két rakéta- és 22 légicsapást indítottak, továbbá 18 támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel. Ukrajna-szerte továbbra is fennáll a kritikus infrastruktúra elleni légi- és rakétacsapások veszélye – fűzte hozzá a vezérkar.

Az ukrán légierő szerdán 13 csapást mért az orosz hadi gócpontok ellen, és három támadást ellenséges légvédelmi rakétarendszerek állásaira.

Lelőttek egy orosz Ka-52-es helikoptert és két felderítő drónt. Az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek egy ellenséges parancsnoki állásra, négy élőerő- és haditechnikai koncentrációs területre, valamint három lőszerraktárra mértek csapást – írta jelentésében a vezérkar.

Zelenszkij cáfolta, hogy az orosz katonák már bent lennének Szoledarban

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök cáfolta szerdán azt az orosz állítást, amely szerint az orosz katonák már benyomultak volna a Donyeck megyei Szoledar városába.

Erről az államfő esti videóüzenetében beszélt. Szavai szerint a „terrorista állam”, Oroszország és „propagandistái” azt a látszatot igyekeznek kelteni, mintha Szoledar egy része már az ellenőrzésük alatt lenne. Ezt szerinte Moszkva azért teszi, hogy Oroszország lakosai támogassák a mozgósítást és reményt adjon azoknak, akik az agresszió mellett állnak. Leszögezte, hogy a harcok folytatódnak, az ukrán erők tartják magukat Donyeck irányában.

Zelenszkij hangsúlyozta, hogy az orosz agresszió csak akkor

apad le, ha az orosz ambícióknak nem lesz más alternatívája, mint a veszteség.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve kijelentette, hogy Szoledart légideszant alakulatok vették blokád alá északról és délről, a légierő a városban lévő ukrán erődítményeket bombázza, a központban pedig rohamosztagok harcolnak.

Csehország egy évvel meghosszabbította az ukrán menekülteknek nyújtott védelmet

Csehország egy évvel, 2024 márciusáig meghosszabbította az országba érkezett ukrán menekülteknek nyújtott védelmet. Az úgynevezett lex Ukrajna hatályának módosítását a képviselőház után szerdán a szenátus is jóváhagyta.

A rendelkezés életbe lépéséhez a jogszabályt most már csak az államfőnek kell aláírnia. Milos Zeman közölte, hogy támogatja a kormány lépését.

A lex Ukrajna alapján, amely március végén járt volna le, az ukrajnai menekültek további egy évre szóló speciális tartózkodási vízumot kaphatnak Csehországban. Ez lehetővé teszi számukra az egészségügyi, a szociális és az oktatási rendszer igénybevételét, valamint a szabad munkavállalást. A tartózkodási engedély meghosszabbítását elektronikus úton is el lehet intézni.

Orosz tüzérségi támadásban súlyosan megrongálódott épületek előtt mennek emberek Kijevben 2023. január 11-én
Fotós: Andrij Kravcsenko / Forrás: MTI/AP

A jogszabály meghosszabbítását gyorsított eljárásban fogadta el a képviselőház.

A parlamenti vitában elhangzott, hogy eddig mintegy félmillió ukrajnai menekült kapott ideiglenes tartózkodási engedélyt, illetve védelmet, és közülük mintegy 300 ezren tartózkodnak jelenleg is Csehországban. Marian Jurecka kormányfőhelyettes szerint több mint 125 ezer ukrajnai menekült már munkahelyet is talált magának, míg a cseh iskolákban mintegy 80 ezer ukrajnai gyermek tanul. A helyzet javulását mutatja – fejtette ki a miniszter –, hogy míg tavaly májusban 238 ezer menekült igényelt humanitárius segélyt, addig december elején már csak 82 ezren.

A lex Ukrajna egyik módosítása szerint minden menekült, aki meghosszabbítaná tartózkodási engedélyét, köteles lesz hivatalosan regisztráltatni magát. A hatóságok ezen az úton szeretnének pontosabb képet kapni a menekültek számáról.

Vít Rakusan cseh belügyminiszter azt mondta, hogy az utóbbi időben már csak lassan növekszik az ukrán menekültek száma Csehországban. Szerinte ez a mérsékelt tél és az ukrajnai háború alakulásának következménye.

Litván elnök: Vilnius légvédelmi fegyvereket ad Ukrajnának

Litvánia a katonai segítségnyújtás keretében légvédelmi rendszereket és eszközöket biztosít Ukrajnának – jelentette be Gitanas Nauseda litván elnök szerdán a nyugat-ukrajnai Lvivben tett látogatásakor.

Már a háború kezdete előtti napokban katonai segítséget nyújtottunk Ukrajnának, beleértve Stinger hordozható rakétarendszereket. Ma jó hírt hoztam Ukrajna számára: légvédelmi rendszereket adunk át, és bizonyos légvédelmi eszközöket

– mondta a sajtótájékoztatón Nauseda. Az államfő ugyanakkor nem pontosította, hogy milyen légvédelmi rendszerekről és eszközökről beszél – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már korábban köszönetet mondott a litván elnöknek a döntésért, hogy légvédelmi eszközöket szállítanak Ukrajnának, ami megerősíti az ukrajnai energiarendszer védelmét, különösen az iráni gyártású drónok támadásaival szemben – emlékeztetett a hírportál.

Az Ukrajna elleni orosz invázió tavaly februári kezdete óta Litvánia már 283 millió euró értékben nyújtott katonai segítséget Ukrajnának. Ebbe beletartoznak légvédelmi rakétarendszerek, könnyű gyalogsági fegyverek, páncéltörő fegyverek, aknavetők, géppuskák, lőszerek, páncélozott szállítóeszközök és tarackok, valamint drónok, védőfelszerelések és éjjellátó eszközök is. Az Ukrajnának szánt, 2023-ra tervezett litvániai katonai segítségnyújtás értéke mintegy 40 millió euró – írta az Ukrajinszka Pravda.

Geraszimov vezérkari főnököt nevezte ki az ukrajnai orosz erők parancsnokává Sojgu védelmi miniszter

Valerij Geraszimov vezérkari főnököt nevezte ki az Ukrajnában harcoló orosz egyesített haderőcsoport parancsnokává szerdán Szergej Sojgu védelmi miniszter.

A moszkvai katonai tárca közleménye szerint Geraszimov helyettese Szergej Szurovikin, a légierő parancsnoka – az ukrajnai „különleges hadművelet” eddigi irányítója –, valamint Oleg Szaljukov, a szárazföldi erők parancsnoka, és Alekszej Kim, a vezérkari főnök helyettese lett.

A hivatalos indoklás szerint a „különleges hadművelet” parancsnoki szintjének emelése az elvégzendő feladatok körének bővülésével függ össze. Ezenkívül szorosabb együttműködést kell létrehozni a haderőnemek között, valamint javítani kell a támogatás minden típusának minőségét és a haderőcsoportok irányításának hatékonyságát is.

Oroszország tavaly február 24-én indított háborút Ukrajna ellen. Szurovikin személyében Sojgu októberben nevezett ki egyszemélyi parancsnokot az orosz harcoló alakulatok élére.

Ukrán katona egy 120 mm-es aknavetővel lövi az orosz állásokat a kelet-ukrajnai Donyec-medencében levő Bahmutban 2023. január 11-én. Bahmut és Szoledár város térsége az utolsó olyan terület Donyeck megyében, amely még ukrán ellenőrzés alatt áll, és hónapok óta ádáz harcokat folytatnak érte az orosz és az ukrán erők
Fotós: Jevhen Maloletka / Forrás: MTI/AP

Négyéves csúcson a robbanófegyverek miatt meghalt emberek száma

A robbanófegyverek használatából származó polgári halottak száma tavaly 83 százalékkal ugrott meg az ukrajnai háború miatt – közölte egy olyan megfigyelő szervezet, amely a konfliktusok és háborúk okozta halálesetek számát számolja.

Az Action on Armed Violence szerint a 2022-ben bejelentett halottak és sebesültek száma 20 776 volt, ami 2018 óta a legmagasabb érték, és csak Ukrajnában 10 381 áldozatot követelt.

A számadat azonban szinte biztosan jelentősen alulbecsült, részben azért, mert a médiajelentések csak a legsúlyosabb incidenseket rögzítik. Az ENSZ legfrissebb adatai 17 994 civil áldozatról számolnak be Ukrajnában, 6919 halottról és 11 075 sebesültről.

Hosszú háborúra készül az EU

Az Európai Unió „felkészült egy hosszú háborúra” Ukrajnában, és támogatni fogja Kijevet az orosz agresszióval szemben, „ameddig csak szükséges”

– mondta Tobias Billstrom svéd külügyminiszter, akinek országa tölti be az EU soros elnökségét.

Egy sajtótájékoztatón Billstrom a Reuters szerint úgy fogalmazott, Oroszország folyamatos megosztási kísérletei ellenére az EU-n belüli és az Atlanti-óceánon túli egység erős. Az EU felkészült egy hosszú háborúra, és továbbra is Ukrajna mellett fog állni politikai, gazdasági, katonai és humanitárius támogatással, amíg csak szükséges. Elmondta, hogy az EU folytatja a munkát a Moszkva elleni további szankciók kidolgozásán az ukrajnai invázió miatt.

Putyin: semmi sem valósult meg abból, amit ellenfeleink jósoltak nekünk

Egy dolog sem történt meg abból, amit ellenfeleink jósoltak nekünk, és ez elsősorban Oroszország polgárainak köszönhető – az ő összpontosításuknak, mindannyiunk összpontosításának és készségének, hogy szembenézzünk a kihívásokkal, hogy nehéz körülmények között dolgozzunk – mondta Putyin az orosz kormány tagjaival tartott találkozón.

Rámutatott arra is, hogy ez az eredmény nem jöhetett volna létre a 2022-es kormány munkája nélkül, amiért köszönetet mondott neki.

SOJGU, Szergej; PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz elnök
Fotós: Mihail Klimentyev / Forrás: MTI/AP/Kreml/Pool

Tavaly december 22-én Putyin rámutatott, hogy Oroszországban a gazdaság összeomlását jósolták, de ez nem következett be. Megjegyezte, hogy Oroszországban az inflációs ráta jobb volt, mint sok más országban, emlékeztet az Izvesztyia hírportál.

Októberben az államfő azt mondta, hogy a szankciók miatti nehézségek csúcspontja az orosz gazdaságban már elmúlt. Hangsúlyozta, hogy az orosz gazdaság fenntarthatóbb és szuverénebb platformon fog fejlődni.

Andrzej Duda: Lengyelország Leopard harckocsikat ad át Ukrajnának

Lengyelország úgy döntött, hogy nemzetközi koalíció keretében Leopard harckocsikat ad át Ukrajnának – jelentette be szerdán a nyugat-ukrajnai Lembergben (Lviv) megtartott lengyel–litván–ukrán államfői csúcstalálkozón Andrzej Duda lengyel elnök.

A lengyel államfői hivatal honlapján közvetített, Volodimir Zelenszkij ukrán és Gitanas Nauseda litván elnökkel közös sajtóértekezleten Duda egy zászlóaljnyi Leopard harckocsit említett. A lengyel hadsereg esetében egy harckocsi-zászlóalj 14 darab harci járművel van felszerelve.

A lengyel elnök közölte: Lengyelország egy nemzetközi koalíció keretében akarja átadni a hadi felszerelést. Ezen koalíció keretében Lengyelország döntést hozott az első harckocsi-csoport szállításáról, amely felszerelés

remélhetőleg a más  államok által felajánlott Leopard- és egyéb harckocsi-zászlóaljakkal együtt hamarosan megerősíti Ukrajna védelmét

– jelentette ki Duda.

Jakub Kumoch, a lengyel elnöki hivatal külügyi irodájának főnöke hétfőn jelezte a német gyártmányú Leopard-2 típusú harckocsik átadását, de aláhúzta: Lengyelország az ezzel a harci felszereléssel rendelkező nyugati országok széles koalíciójában tenné ezt.

Duda a fellépésében felidézte: Ukrajna orosz megtámadása után Lengyelország már T-72 szovjet típusú harckocsikat, lőszert, Krab önjáró lövegeket és Grot rohamlövegeket is szállított Ukrajnának. 

Az ukrajnai háború leállítását az elnök a szabad világ előtt álló egyik legnagyobb kihívásnak nevezte, és Ukrajna támogatására szólította fel a világ országait. Úgy látta: Ukrajna megérdemli az európai uniós csatlakozást és a NATO támogatását.

Zelenszkij a nyilatkozatában megköszönte Lengyelország és Litvánia támogatását. Elmondta: Ukrajna közös döntést vár azoktól az országoktól, amelyek fontolgatják a harckocsik átadását. Úgy érvelt: önmagában egyetlen ország sem tudna elegendő tankot biztosítani Kijevnek a háború megnyeréséhez.

Nauseda a felszólalásában bejelentette: országa egyebek mellett lőszert adományoz Ukrajnának. Hangsúlyozta, hogy Kijevnek szélesebb körű támogatást kell nyújtani.

A három elnök Lembergben közös nyilatkozatot írt alá, melyben megerősítették Ukrajna jogát szuverenitása és területi egysége megvédésére. Együttműködési készségüket fejezték ki Ukrajna háború utáni újjáépítésében.

A csúcstalálkozót az ún. Lublini Háromszög formátumában tartották meg, amelyet 2020-ban hoztak létre, eredetileg abból a célból, hogy a három ország együttműködjön a Keleti Partnerségi program fejlesztésében, a koronavírus-járvány leküzdésében, valamint Ukrajna európai és euroatlanti törekvéseinek támogatásában. Később az agenda biztonsági, energiabiztonsági, kulturális témákkal is bővült.

Törökország a humanitárius folyosó megnyitását szorgalmazza Ukrajnában

Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán arról beszélt, hogy Ankara támogatja egy humanitárius folyosó megnyitását Ukrajnában, hasonlóan az ukrajnai gabonaszállítmányok folyosóihoz.

Az elnök arról is beszélt, hogy készek segítséget vállalni a sérült katonák ellátásában.

A pusztítás nyomait vizsgálják a hatóságok egy orosz légitámadást követően a kelet-ukrajnai Donyeckben 2023. január 10-én
Forrás: MTI/AP

Eurostat: tovább csökkent az ideiglenes védelmi státuszt igénylő ukrajnai menekültek száma

Novemberben tovább csökkent, az unió húsz tagállamban esett vissza az ideiglenes védelmi státuszt kérő és kapó ukrajnai menekültek száma az előző hónap adataihoz képest; továbbra is Lengyelország adta meg a legtöbb ilyen jogi státuszt az ukrajnai kérelmezőknek – tájékoztatott szerdán az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.

Az uniós hivatal közlése szerint a háború elől Ukrajnából elmenekültek novemberben is nagy számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, betölthetnek állást és gyerekeik járhatnak állami iskolába. Az adatokat közlő európai országok októberben összesen 163 390, novemberben 139 400 ilyen jogállást biztosítottak az ukrajnai menekülteknek.

Novemberben a legtöbb, 40 370 ideiglenes védelemi státuszt biztosító Lengyelországot Németország (36 385), Románia (10 745) és Franciaország (8835) követte. Lengyelország novemberben az októberi adatokhoz képest 14 150-nel, Németország 1210-zel kevesebb ilyen státuszt adott meg a kérelmezőknek, jelentős csökkenés volt továbbá Bulgáriában (4420) és Írországban (2005). Jelentősebb növekedést Franciaországból (5505) és Romániából (2320) jelentettek.

Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva a novemberben ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Észtországban volt a legnagyobb (1,4), majd Lengyelországban 1,1.

A menekült ukrajnai kiskorúak számára novemberben Németország biztosította a legtöbb, 10 495 ideiglenes védelmet, majd Lengyelország (9105), Románia (3450) és Olaszország (2210) következett. Megjegyezték, hogy az ideiglenes védelemben részesülő ukrajnaiak többsége nő volt.

A jelentésből kiderült azt is, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta márciusban 1440, áprilisban 7075, májusban 6935, júniusban 5650, júliusban 2794, augusztusban 1895, szeptemberben 1220, októberben 1240, novemberben pedig 1040 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.

Ukrajnának „készen kell állnia” a fehérorosz határon – mondja Zelenszkij

Ukrajnának „készen kell állnia” a fehérorosz határon, még akkor is, ha szomszédjától csak „erőteljes kijelentéseket” lát – jelentette ki Zelenszkij a Telegramban.

Az ukrán elnök azután beszélt erről, hogy Lembergben tett látogatást, ahol a határvédelemről és az északnyugat-ukrajnai biztonsági helyzetről tárgyalt.

Megvitattuk az államhatár védelmét, a Fehérorosz Köztársasággal közös határon kialakult operatív helyzetet és a felforgató intézkedésekkel szembeni fellépést ezeken a területeken

– mondta.

Megértjük, hogy az erőteljes nyilatkozatokon kívül semmi erőteljeset nem látunk ott, de ennek ellenére készen kell állnunk mind a határon, mind a régiókban.

Kijev már többször figyelmeztetett arra, hogy Oroszország megpróbálhatja felhasználni Fehéroroszországot arra, hogy északról újabb szárazföldi inváziót indítson Ukrajna ellen.

Reagált a NATO a Bakhmut és Szoledar körüli heves harcokra

Az elmúlt napokban heves harcokat láthattunk a kelet-ukrajnai Bakhmut és Szoledar környékén. Ez ismét az ukrán erők bátorságát mutatja, ahogyan a hazájuk védelmében harcolnak.

Ez is mutatja, hogy mennyire fontos, hogy fokozzuk Ukrajnának nyújtott támogatásunkat, katonai támogatásunkat

– fogalmazott Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán.

Hozzátette, üdvözli a NATO-tagállamok közelmúltbeli bejelentéseit, miszerint hamarosan gyalogsági harcjárműveket és könnyű harckocsikat szállítanak Ukrajnának. Mint mondta,

a háború e kulcsfontosságú szakaszában még többet kell tennünk, még gyorsabban.

Egy idős nő az orosz légitámadásban megsemmisült házának romjai között a kelet-ukrajnai Donyeckben 2023. január 10-én
Forrás: MTI/AP

Megkezdték az ügyeletet az orosz–fehérorosz hadseregcsoport légvédelmi alegységei

Megkezdték ügyeleti feladataik ellátását a közös orosz–fehérorosz hadseregcsoport (RGV) légvédelmi alegységei szerdán Fehéroroszországban – jelentette be a minszki védelmi minisztérium.

A tárca közleménye szerint a terveknek megfelelően megerősítették a közös hadseregcsoport légvédelmét, a rakétaalegységek elfoglalták kijelölt állásaikat, és megkezdték az ügyeleti feladatok ellátását.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök október 10-én jelentette be a Moszkvával kötött megállapodások keretében a regionális hadseregcsoport kialakításának megkezdését. Az orosz katonákat szállító első szerelvények érkezéséről Minszk október közepén számolt be.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Lukasenkával folytatott december 19-i minszki tárgyalásai eredményeiről beszámolva elmondta, hogy Moszkva és Minszk folytatják a közös hadgyakorlatok megtartását, intézkedéseket tesznek a harckészültség erősítése érdekében, egyebek között a közös hadseregcsoport keretében. Január elején a minszki védelmi minisztérium a regionális hadseregcsoport növelésének tervéről tett bejelentést.

Oroszország és Ukrajna 40 hadifogoly cseréjéről állapodott meg

Ezt közölte Tatjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos, aki ukrán kollégájával, Dmytro Lubinets biztossal találkozott Törökországban.

A Reuters beszámolója szerint Moszkalkova és Lubinets egy ankarai nemzetközi ombudsmani konferencia keretein belül találkozott.

Korábban Moszkalkova a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közölte, hogy Lubinets és ő az orosz és ukrán állampolgároknak nyújtott humanitárius segítségnyújtásról is tárgyaltak.

Már több mint 9 millió ukrán érkezett Lengyelországba

Meghaladta a 9 milliót azoknak az ukránoknak a száma, akik átkeltek Lengyelországba a háború kezdete óta – közölte Lengyelország EU-képviselete a Twitteren.

Az ukránok tagadják, hogy az oroszok elfoglalták Szoledart

Az ukrán hadsereg tagadja, hogy az orosz erők átvették volna az irányítást Szoledar felett, és hozzátették, hogy a térségben folyó harcok intenzitása a második világháború harcaihoz hasonlítható.

Szerhij Cserevatyi, a keleti katonai parancsnokság szóvivője az ukrán televíziónak elmondta, hogy a Szoledarért folytatott csata nagyon fontos, és az ukrán erők nem engedték át az orosz erőket a frontvonalon.

Kémelhárítási intézkedéseket indítottak Kijevben

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) „kémelhárítási intézkedéseket” indított a kijevi kormányzati negyedben. Az ügynökség ezt a védelmi intézkedések fokozásával indokolta.

„Az SBU kémelhárítást hajt végre a főváros Pecserszk kerületének területén, a kormányzati negyedben és a szomszédos területeken” – olvasható az ügynökség honlapján közzétett közleményben.

Az intézkedések célja a fontos állami létesítmények védelmének ellenőrzése és megerősítése, valamint az állami védelem alatt álló személyek biztonságának javítása. Az SBU szerint a biztonsági szolgálat munkatársai ellenőrzik a területet és az egyes helyiségeket, valamint dokumentumellenőrzést végeznek a polgárok és a gépkocsik esetében.

Öt ukrán fegyveres erőd semmisülhetett meg Herszon és Zaporizzsja közelében

Orosz csapatok megsemmisítették az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) erődítményeit és katonai felszereléssel ellátott hangárjait Herszon és Zaporizzsja régiókban. Erről a Lenta hírportálnak számolt be az orosz fegyveres erők sajtószolgálata.

A közlemény szerint a tüzérség öt erődítményt és két hangárt számolt fel. Az orosz állambiztonsági szolgálat az ukrán fegyveres erők 16 támogatóját is azonosította.

Ezen kívül az orosz erők bevonásával illegális forgalomból származó lőfegyvereket, vadászpuskákat, gránátvetőket és az azokhoz való töltényeket, páncéltörő rakétákat, rakétavetőket, kézigránátokat, több mint két kilogramm robbanóanyagot, robbanószerkezetek készítéséhez szükséges alkatrészeket és különböző kaliberű töltényeket foglaltak le, a sajtószolgálat közlése szerint.

Újabb települést foglaltak el az oroszok Donyeckben

Az orosz fegyveres erők ellenőrzésük alá vonták a Bakhmut mellett fekvő Podgoroje települést, ahol heves harcok folynak – erről számolt be a Donyecki Népköztársaság területvédelmi parancsnoksága Telegram-csatornáján szerdán.

Az új fókuszpont Avdivka

Az orosz erők harckocsi-, aknavető- és tüzérségi tüzet mértek Avdivkára – közölte az ukrán fegyveres erők parancsnoksága. A település Oroszország második fókuszpontja Bahmuttól délre, Donyeck városától nem messze.

Új szárazföldi parancsnok

Oroszország Alekszandr Lapin vezérezredest nevezte ki az ország szárazföldi erőinek vezérkari főnökévé, annak ellenére, hogy korábban bírálat érte az ukrajnai teljesítményét – jelentette a TASZSZ állami hírügynökség.

Kanada amerikai légvédelmi rendszert vásárol Ukrajnának

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök kedden azt mondta, hogy kormánya amerikai légvédelmi rendszert vásárol Ukrajnának. Az Egyesült Államokban épített légvédelmi rendszer értéke 406 millió kanadai dollár (302 millió USD) volt – mondta Anita Anand védelmi miniszter. „Kanada továbbra is kiáll az ukrán nép mellett, Oroszország illegális és indokolatlan inváziója ellen” – mondta Anand.

Kevesebb tüzérségi eszközt használnak az oroszok

Amerikai és ukrán tisztségviselők szerint az orosz tüzérségi tűz Ukrajnában drámaian csökkent a háborús csúcshoz képest, helyenként akár 75%-kal is. A szakértők nem adtak egyértelmű vagy egyetlen magyarázatot a tüzérségi tűz feltűnő csökkenésére.

Szuperfegyverekkel felszerelt orosz hadihajó gyakorlatozik a Norvég-tengeren

Egy hiperszonikus cirkálórakéta-fegyverekkel felfegyverzett orosz hadihajó gyakorlatot tartott a Norvég-tengeren. Az orosz védelmi miniszter szerint a legénység „egy szimulált ellenség légitámadásának visszaverését” tesztelte. A szovjet flotta admirálisa, Gorshkov nevét viselő hajó több cirkon rakétával van felfegyverkezve. Oroszország szerint

A fegyverek a hangsebesség kilencszeresével repülnek, és hatótávolságuk meghaladja az 1000 km-t.

A múlt héten Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy a hiperszonikus rakéták hamarosan a NATO partjaihoz közelednek.

Plusz fegyverek nélkül nem jutnak előrébb az ukránok

Ukrajna nem tud jelentős területeket visszavenni Oroszországtól katonai képességének növelése nélkül – figyelmeztettek nyugati tisztviselők.

A brit kormány jelenleg fontolgatja, hogy ellássa-e Ukrajnát Challenger 2 harckocsikkal, egy tisztviselő azonban azt mondta, hogy

Az orosz és az ukrán erők túl közel vannak egymáshoz ahhoz, hogy az ukránok jelen pillanatban komoly offenzívát indíthassanak.

Hozzátették, hogy a jelentések szerint 300 harckocsit kérő ukrán hívás „nem volt ésszerűtlen szám” a támadáshoz szükséges erőtömeg létrehozásához.

Brit katonák a Challenger 2 harckocsin a Longmoor gyakorlóterületen, Bordon közelében, Hampshire-ben 2022. március 14-én
Fotós: Adrian Dennis / Forrás: AFP

Svédország félti a távközlési és elektromos hálózatát

Svédország arra számít, hogy Oroszország fokozza távközlési és villamosenergia-hálózatát fenyegető tevékenységét – közölte az ország biztonsági ügynöksége, a SAPO. A szervezet vezetője, Charlotte von Essen „kiszámíthatatlannak” minősítette Moszkva lépéseit. Azok az ágazatok, ahol „a kémelhárítás és a szabotázs ellen különösen ébernek kell lenni”, a távközlés, az áramszolgáltatás és a „kritikus anyagok” szállítása – magyarázta.

Von Essen asszony arra is figyelmeztetett, hogy a SAPO-hoz egyre több összeesküvés-elmélet és államellenes üzenet jut el, amelyek hosszú távon alááshatják a társadalom intézményeibe vetett bizalmat, a politikusok döntéshozatalát és az állam legitimitását.

Nem volt hajlandó elárulni, hogy az oroszok aktivitása azóta növekedett-e meg, hogy Svédország és a szomszédos Finnország NATO-csatlakozási kérelmet nyújtott be az orosz ukrajnai inváziót követően.

Megvont állampolgárságok

Az ukrán elnök éjszakai videóüzenetében bejelentette: az Ukrán Biztonsági Szolgálat és az Ukrán Állami Migrációs Szolgálat által készített anyagok alapján és az állam alkotmányával összhangban úgy döntött, hogy megszünteti négy parlamenti képviselő ukrán állampolgárságát.

A kémkedéssel vádolt Andrij Derkacs biztonsági cégek hálózatát hozta létre Ukrajnában azzal a céllal, hogy közreműködésükkel segédkezzen az orosz fegyveres erők kelet-ukrajnai bevonulásában.

A már tavaly januárban amerikai szankciós listára került Tarasz Kozák több televíziós hírcsatorna tulajdonosaként Ukrajnában elősegítette az orosz rágalmazási kampányt, amely az ukrán elnök és a belső köréhez tartozó magas rangú tisztségviselők ellen irányult.

Renat Kuzmin egykori főügyész-helyettes már 2021 márciusától kezdve orosz propaganda jellegű információkat hangoztatott beszédeiben, a közösségi oldalakon és a saját honlapján közzétett üzeneteiben. Az volt a célja, hogy az állam szuverenitását, területi integritását, sérthetetlenségét és biztonságát sértő hangulatot és információs befolyást alakítson ki a társadalomban.

A negyedik állampolgárságától megfosztott képviselő Viktor Medvedcsuk, akit Ukrajna főügyésze már 2021. májusában hazaárulással és a nemzeti erőforrások kifosztásának kísérletével vádolt meg. A Vlagyimir Putyin személyes barátjának tartott oligarcha négy nappal az oroszok ukrajnai inváziója után eltűnt a házi őrizetéből. A hatóságok áprilisban fogták el, majd szeptemberben egy nagyszabású fogolycsere keretében 55 orosz hadifogoly mellett Oroszországba került.

MEDVEDCSUK, Viktor
Az ukrán elnöki sajtóhivatal által közreadott kép az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) által őrizetbe vett, megbilincselt kezű Viktor Medvedcsuk ukrán politikusról egy meg nem nevezett helyszínen 2022. április 12-én
Fotós: Ukrán elnöki sajtóhivatal / Forrás: MTI/EPA

Még zajlanak a harcok Szoledarban

A Wagner orosz katonai magáncég azt állítja, hogy átvette az irányítást a kelet-ukrajnai Szoledar bányászváros felett. Vezetőjük, Jevgenyij Prigozsin azt mondta az orosz hírügynökségeknek, hogy a csoport „az egész területet” bevette, de mivel a városban folytatódnak a harcok, állítása vitatott.

Prigozsin azt mondta, hogy „egy katlant alakítottak ki a város központjában, amelyben városi harcok folynak”. Szerdára ígért tájékoztatást az elhurcolt foglyok számáról.

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma korábban azt közölte, hogy a Wagner-csoport katonái mellett orosz csapatok nyomultak előre Szoledarban, és „valószínűleg ellenőrzésük alatt tartják a település nagy részét”, ugyanakkor „az ukrán erők mélységben stabil védelmi vonalakat tartanak fenn, és ellenőrzik az utánpótlási útvonalakat” a térségben.

Európai támogatások

Éjszakai videóüzenetében az ukrán elnök beszámolt arról, hogy négy európai vezetővel is tárgyalt a nap folyamán. Az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel Ukrajna pénzügyi támogatásáról, fegyverszállításokról és Ukrajna további európai integrációjáról egyeztettek.

A belga kormányfővel tárgyalva Volodimir Zelenszkij megállapodott abban, hogy az eddig nyújtott belga védelmi segítségen felül új utánpótlás érkezik majd Brüsszelből.

Észt kollégájának megköszönte az ukrán államfő, hogy Észtország kiáll Ukrajna európai integrációja mellett, és folyamatosan talál érveket Ukrajna támogatására és az Oroszországra nehezedő szankciók fokozására.

Az ukrán elnök háláját fejezte ki Írország új miniszterelnökének, hogy hajlandó folytatni Írország Ukrajnának nyújtott átfogó támogatását. „Erőteljes energiatámogatásban állapodtunk meg. És megköszöntem Írországnak az orosz vagyon befagyasztását – együtt fogunk dolgozni annak biztosításán, hogy ezeket az alapokat Ukrajna helyreállítására használják fel” – mondta Volodimir Zelenszkij.

Zelenszkij: minden megvan az orosz agresszió megállításához

„A szabad világban minden megvan ahhoz, hogy megállítsa az orosz agressziót és történelmi vereséget vigyen a terrorista államra. És ez nem csak nekünk fontos. Fontos a globális demokrácia és mindazok számára, akik értékelik a szabadságot. Ez most még fontosabb, amikor Oroszország újabb eszkalációhoz gyűjt erőt. Partnereinkkel együtt mindent mg kell tennünk, hogy egyértelmű legyen Oroszország urai számára, hogy semmilyen eszkaláció nem segít rajtuk. Az orosz agresszió vereségének megmásíthatatlannak kell maradnia, függetlenül attól, hogy Oroszország kit és mit próbál bevenni a csatába” – mondta éjszakai videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Magyarország segít

Magyarország területére 2023. január 10-én az ukrán–magyar határszakaszon 5279 ember lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6801 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 241 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást – közölte a rendőrség.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában