Javaslatok

2022.06.29. 19:35

TIM: figyelembe veszi a magyar érdekeket az uniós klímavédelmi törvénycsomag

A tagállami körben elfogadott jogszabálycsomag megfelel hazánk érdekeinek, a bekerült garanciális elemek hosszú távon is biztosítják a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzését és a hazai ipar versenyképességét - mondta az államtitkár.

Eredményesen zárultak a brüsszeli tárgyalások, az uniós tagországok környezetvédelmi miniszterei megegyeztek öt klímavédelmi javaslatról. Hazánk a V4 országokkal közösen azért küzdött, hogy Brüsszel a realitások talaján alakítsa ki a 2030-as klímacélok eléréséhez szükséges uniós intézkedéseket. A tagállami körben elfogadott jogszabálycsomag megfelel hazánk érdekeinek, a bekerült garanciális elemek hosszú távon is biztosítják a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzését és a hazai ipar versenyképességét - mondta el Steiner Attila, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a Környezetvédelmi Tanács ülését követően a minisztérium szerdai közleménye szerint. 

Az elfogadott uniós klímavédelmi csomag lehetővé teszi, hogy az Európai Unió 2030-ra 55 százalékkal tudja csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást az 1990-es szinthez képest. Ezen cél elérésben Magyarország jó alapokról indul, hiszen hazánk 2020-ig már 34 százalékkal csökkentette a kibocsátást. Az államtitkár kiemelte, hogy magyar kezdeményezésre úgy alakítják át az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszert, hogy a magas kvótaárak esetében automatikus árvédő mechanizmusok lépnek életbe, így megfékezhető a kvótaárak hirtelen megugrása. Emellett a háborús helyzetre tekintettel a kibocsátáskereskedelmi rendszer kibővítése a tervezettnél egy évvel később, 2027-ben kezdődik. 

Steiner Attila sikerként értékelte, hogy Magyarország az 59 milliárd euró nagyságú pénzügyi alapból átlag feletti arányban részesül. Ez 2027 és 2032 között közel 1000 milliárd forint plusz forrást jelenthet hazánk számára, amelyet a kvótakereskedelmi rendszer hatásainak ellensúlyozására és az energetikai átállást ösztönző programok kialakítására fordíthat. Az államtitkár hozzátette, a hazai autóipar versenyképességét hosszú távon is megőrizzük azzal, hogy új autók esetében a belsőégésű motorokat nem kell 2035-ben kivezetni, mivel a karbonsemlegesség elve - a villanymeghajtás mellett - alternatív üzemanyaggal működő belső égésű motorokkal is teljesíthető.
 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában