A külföldről finanszírozott NGO-k nem vizsgálódnak a baloldal korrupciógyanús ügyeiben

A Városháza értékesítésének ügye nem csupán arra hívta fel a figyelmet, hogy a baloldal politikájának továbbra is szerves részét képezi a nemzeti vagyon kiárusításának gondolata, hanem egy többszintű, a fővárosi ingatlanértékesítéseket behálózó és jutalékrendszeren alapuló mechanizmusra is rávilágított, mely a baloldali döntéshozók és a hozzájuk kötődő üzleti körök között szerveződhet - írja a Századvég legújabb elemzése alapján az Origo. 

 Hozzáteszik, hogy a nyilvánosságra került dokumentumok és felvételek ellenére továbbra sem vizsgálódnak az ügyben a korrupció következetes üldözését rendszeresen számonkérő oknyomozó újságírói csoportok. E jelenség azonban nem előzmény nélküli, ugyanis ha megvizsgáljuk a közelmúlt legjelentősebb korrupciós vagy korrupciógyanús baloldali ügyeit, akkor hasonló kettős mércével találkozhatunk. Mindez nem véletlen, hiszen ezeket a szervezeteket külföldi NGO-k finanszírozzák hatalmas összegekkel, céljuk pedig valójában nem a korrupció elleni harc, hanem a nemzetközi baloldali hálózat intervenciós stratégiájának végrehajtása.

Egy hónapja rendítette meg a magyar nyilvánosságot, hogy Budapest baloldali vezetése a műemléki védelem alatt álló Városháza épületének értékesítését tervezhette.

A FŐVÁROSI VEZETÉS A KEZDETEKTŐL FOGVA TAGADTA AZ ELADÁST ÖVEZŐ HÍREKET.

Karácsony Gergely főpolgármester egyértelműen kijelentette, hogy

az ingatlan értékesítéséről semmilyen döntés nem született.

Ám a később nyilvánosságra került, már konkrétumokat tartalmazó dokumentumok és hangfelvételek hatására a városvezetés végül kénytelen volt közzétenni korábbi tanulmányát, mely igazolta, hogy valóban felmerült a döntéshozók részéről a Városháza eladásának lehetősége. A fejleményekre reagálva a főpolgármester közölte, hogy az eladási opció kidolgozásától függetlenül, magára a tárgyalások megkezdésére senki nem kapott felhatalmazást a fővárosi vezetéstől. Később ugyanakkor kiderült, hogy ennek ellenére is tárgyalások folyhattak a Városháza értékesítéséről – mindez azonban érdemi következmények nélkül maradt. A Századvég Alapítvány leszögezi:

BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATA EGYIK LEGÉRTÉKESEBB INGATLANÁNAK ELADÁSÁRÓL TÖRTÉNŐ ENGEDÉLY NÉLKÜLI TÁRGYALÁSOK MINDÖSSZE EGY ÍRÁSBELI FEGYELMIT VONTAK MAGUK UTÁN A BALOLDALON.

Működik a kettős mérce
Túl azon, hogy a Városháza esete egyértelműen rávilágít arra, hogy a baloldal politikájának továbbra is szerves részét képezi a nemzeti vagyon kiárusításának gondolata, a nyilvánosságra került anyagok egy többszintű, a fővárosi ingatlanértékesítéseket behálózó és jutalékrendszeren alapuló viszonyrendszerre is hivatkoztak, mely a baloldali döntéshozók és a hozzájuk kötődő üzleti körök között szerveződhet.

MIKÖZBEN PEDIG A RENDŐRSÉG JELENLEG IS SZÁMOS BŰNCSELEKMÉNY (PL.: BEFOLYÁSSAL ÜZÉRKEDÉS, CSALÁS, VESZTEGETÉS, VESZTEGETÉS ELFOGADÁSA, HIVATALI VISSZAÉLÉS ÉS HŰTLEN KEZELÉS) ELKÖVETÉSÉNEK GYANÚJA MIATT FOLYTAT ELJÁRÁSOKAT AZ ÜGYBEN, ADDIG AZ ÁLLÍTÓLAG A KORRUPCIÓMENTES KÖZÉLET MEGTEREMTÉSÉÉRT LÉTREJÖVŐ NGO-K TOVÁBBRA SEM VIZSGÁLÓDNAK.

Éppen ezért érdemes röviden áttekinteni, hogy e civil szervezetek, melyek a pártatlanság jelszava mögé bújva rendre korrupcióval próbálják összekötni a polgári-nemzeti oldalt, milyen mértékben léptek fel a korábbi, baloldalhoz köthető korrupciós és korrupciógyanús esetekkel összefüggésben.

A SUKORÓ-ÜGY A SUKORÓRA TERVEZETT KASZINÓ- ÉS TURISZTIKAI BERUHÁZÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ELŐNYTELEN TELEKCSERE-SZERZŐDÉSEK ÜGYÉBEN ROBBANT KI.

Az elhúzódó vagyonkezelési botrány végére a Kúria jogerős ítélete tett pontot, mely hűtlen kezelés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. két egykori vezetőjét.

MAGYARORSZÁG KORÁBBI NEMZETI LÉGITÁRSASÁGÁT, A MALÉVOT MINDÖSSZE 200 MILLIÓ FORINTÉRT ÉRTÉKESÍTETTE EGY OROSZ HÁTTERŰ CÉGNEK AZ ÁLLAMI PRIVATIZÁCIÓS ÉS VAGYONKEZELŐ ZRT. A GYURCSÁNY-KORMÁNY IDEJÉN, MAJD A LÉGITÁRSASÁGOT 25 MILLIÁRD FORINTÉRT VÁSÁROLTA VISSZA A BAJNAI-KORMÁNY.

A nemzetstratégiai és gazdasági szempontból is irracionális üzletet számos gyanús körülmény övezte, mely a nemzeti vállalat későbbi csődbemeneteléhez is hozzájárulhatott.

A BALOLDALI VEZETÉSŰ SZEGEDI ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL JELENTŐS MEGBÍZÁSOKBAN RÉSZESÍTETT ÉPÍTŐIPARI CÉG, A SZEVIÉP ZRT. A FELTÉTELEZÉSEK SZERINT AZ ÉSZSZERŰ GAZDÁLKODÁS KÖVETELMÉNYEIVEL ELLENTÉTES MÓDON NYÚJTOTT KÖLCSÖNÖKKEL CSŐDBŰNCSELEKMÉNYT VALÓSÍTHATOTT MEG, MELYNEK EREDMÉNYEKÉPPEN KÖZEL 500 KISVÁLLALKOZÓT KÁROSÍTHATTAK MEG, ÖSSZESSÉGÉBEN PEDIG TÖBB MILLIÁRD FORINT TŰNHETETT EL.

A Gyurcsány család érdekeltségébe tartozó Altus Befektetési Zrt. által létrehozott konzorcium 5 millió eurós uniós támogatásban részesült, melyből az Altus Portfolio Kft. a gyanú szerint jogosulatlanul nyújthatott kölcsönöket a Demokratikus Koalíciónak, valamint a Czeglédy Csabához köthető Humán Operátornak,

EZ UTÓBBIVAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN PEDIG TARTOZÁS FEDEZETÉNEK ELVONÁSA BŰNTETTE IS MEGVALÓSULHATOTT.

A baloldali kormányzás idejére datálhatók azon végkielégítési botrányok is, melyek során állami tulajdonú cégek vezető beosztású tisztviselői a feltételezések szerint jogosulatlanul és indokolatlan magas összegben részesülhettek végkielégítésekben, ezzel komoly károkat okozva a közfeladatokat ellátó vállalatoknak.

AZ ESETEK VIZSGÁLATA KÉSŐBB – A VÉGKIELÉGÍTÉSEKEN TÚL – MÁS SZERZŐDÉSES VISSZAÉLÉSEKRE IS RÁVILÁGÍTOTT, MELYEK KAPCSÁN BÜNTETŐELJÁRÁS INDULT MEG. A BKV-PER NÉVEN ISMERTTÉ VÁLT ÜGYET VÉGÜL A SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA JOGERŐS ÍTÉLETE ZÁRTA LE, MELY KIMONDTA, HOGY A BŰNÖSNEK TALÁLT VÁDLOTTAK RÉSZT VETTEK A BKV SZÁMÁRA SZÜKSÉGTELEN SZERZŐDÉSEK MEGKÖTÉSÉBEN, EZEK SORÁN PEDIG KÜLÖNBÖZŐ VÁLLALKOZÁSOKAT ÚGY JUTTATTAK PÉNZÖSSZEGEKHEZ, HOGY EZZEL A BKV-NAK TÖBB SZÁZMILLIÓS KÁRT OKOZTAK.

Az I. rendű vádlottat, Hagyó Miklóst, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettesét hivatali visszaélés és felbujtóként elkövetett hűtlen kezelés bűntettében mondták ki bűnösnek, és 1 év 6 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.

Ez csupán néhány a baloldal azon korrupciós, illetve korrupciógyanús ügyei közül, melyekben bár bőven lett volna mit vizsgálniuk, ennek ellenére a korrupció következetes üldözését gyakorta számonkérő – hazánkban ténykedő oknyomozó NGO-k – vagy semmilyen, vagy csupán mérsékelt fellépést tanúsítottak

- írják az elemzésben. Hozzáfűzik:

AZ ALKALMAZOTT KETTŐS MÉRCE VALÓDI OKA, HOGY E CSOPORTOK TEVÉKENYSÉGÉT TÖBBEK KÖZÖTT OLYAN KÜLFÖLDI SZERVEZETEK TÁMOGATJÁK HATALMAS ÖSSZEGEKKEL, MINT A SOROS GYÖRGY ÁLTAL ALAPÍTOTT OPEN SOCIETY FOUNDATIONS (NYÍLT TÁRSADALOM ALAPÍTVÁNYOK).

Ebből kifolyólag e külföldről finanszírozott szerveződések objektív mércével mérve nem tekinthetőek függetlennek. Céljuk valójában nem a korrupció elleni harc, hanem – hasonlóan a közelmúlt további intervenciós kísérleteihez, mint a helyreállítási pénzek politikai alapon történő felfüggesztése, a baloldali tényellenőrző központok felállítása vagy a Bizottság friss javaslatcsomagja – egyoldalú tevékenységük által a polgári-nemzeti kormányzás meggyengítése, a hazai választásokba történő beavatkozás. Ezeknek a külföldről szerveződő és/vagy finanszírozott metódusoknak korábban is megvoltak a maguk sajátos eszközei, ugyanakkor azt fontos felismerni, hogy az intervenciós törekvések újabban már a nemzetközi baloldali hálózat stratégiájának központi elemévé váltak, és

SZÁMUK A 2022. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOKHOZ KÖZELEDVE JELENTŐS MÉRTÉKBEN MEGNÖVEKEDETT.