Megdöbbentő! 300 ezret adtak egy megfelelő emberi szívért

Szervek árjegyzék alapján

A 90-es évek közepén véres konfliktus alakult ki az akkori Jugoszláviában, Koszovó területén, az albánok nagyobb jogokat követeltek Belgrádtól. A harcokban sok szerb is meghalt vagy eltűnt. Utóbbiak sorsáról máig keveset tudni, azonban egyre több borzalmas történet lát napvilágot. A szerb Kurir napilap jutott most hozzá a Koszovói Felszabadítási Hadsereg egyik tagjának vallomásához. Név nélkül számolt be a részletekről, és

ismertette azt az árjegyzéket is, amely meghatározta, hogy mennyiért keltek el a feketepiacon az áldozatok szervei.

Ezek alapján 300 ezer német márkát kellett fizetni egy szívért, 60 ezer márkát egy veséért, öt liter vér pedig 10 ezer márka volt.

A feladatért Jakup Krasniqi, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) sajtószóvivője volt a felelős. Ő később a függetlenné vált Koszovó elnöke lett. A szervkereskedelemhez köthető még Ramush Haradinaj későbbi miniszterelnök és Hashim Thaci szintén későbbi elnök neve is, akik szintén az UCK vezetői voltak. Az akkori bűntettekben külföldi személyek is részt vettek, és milliókat kerestek.

Thaci Hágában

A Hágai Különleges Ügyészség 2020-ban erősítette meg a Thaci elleni vádakat, miszerint a koszovói elnök háborús és emberiesség elleni bűnöket követett el 1998-1999-ben. Ő és 9 társa, köztük Kadri Veseli, a Koszovói Demokrata Párt vezetője, a pristinai parlament későbbi elnöke legalább száz gyilkosságot követett el szerbek, romák, nem lojális koszovói albánok és más nemzetiségű emberek ellen. Thaci az eljárás indításakor lemondott államfői posztjáról, és már magánemberként utazott a kihallgatásra. Korábban azt mondta, azért mond le, hogy megőrizze országa hírnevét.

Az Európa Tanács még 2011-ben készített jelentést a koszovói eseményekről, illetve az UCK vezetőinek rémtetteiről. A Hágai Ügyészség később ennek alapján indított vizsgálatot háborús és emberiesség elleni bűncselekmények és szervkereskedelem miatt. Az ET jelentéstevője akkor egy lapinterjúban mondott el részleteket az ügyről. Egyebek mellett azt is állította, hogy

a nyugati kormányok már régóta tudtak arról, hogy a helyi politikai elit is részt vett a koszovói szervkereskedelmi ügyekben.

A svájci Dick Marty szerint a Nyugat nem tett semmit akkoriban. Hashim Thaci nevét ő is kiemelte, a volt kormányfő és elnök személye gyakran felbukkant a nyugati hírszerzői és diplomáciai jelentésekben. Beszámolója szerint Koszovó területén külön táborokat hoztak létre a szerb foglyoknak, megölték őket, szerveiket kioperálták, majd a feketepiacra vitték.

Az ügy felderítése lassan haladt azért is, mert nehéz volt tanúkat találni, azokat vagy megölték vagy megfélemlítették. Dick Marty szerint az EU nem biztosította a megfelelő vizsgálati egységet és tanúvédelmi programot, melynek oka – mint fogalmazott – az volt, hogy ha a tanúk beszélnének, akkor kiderülne az európai politikusok nagy részének felelőssége.

A szerveket különböző helyszíneken távolították el

A Kurir beszámolója szerint a szerbek és más nemzetiségű áldozatok szerveit több, különböző helyen szedték ki. Legtöbbször Albániában került sor ezekre a beavatkozásokra. Az áldozatokat altatás nélkül kínozták, élve vágták ki a szerveiket, amelyeket hűtőszekrénybe raktak, majd elszállították őket. A lap forrása maga is részt vett a bűncselekmények elkövetésében.

Az ötlet a vallomás szerint 1998-ban született, üzleti megfontolásból. Jelentős részben ebből finanszírozták a háborút, és persze az egyéni gyarapodás is közrejátszott. A katonai vezetők, köztük a már említett Haradinaj és Thaci adták ki az utasítást, ki, mikor és hova vigye el a rabokat. Ezt a katonák meg is tették, de többségük nem tudta, hogy mi történik ezek után a foglyokkal. A szervek kivágását Albániában orvosoktól tanulták meg az erre kiképzett katonák. Főképp a szívre specializálódtak. Arra is kioktatták őket, milyen fontos a szervek gyors és szakszerű hűtése és szállítása, hogy azok épek maradjanak. A tanú elbeszélése szerint 8, de legfeljebb 12 órájuk volt arra, hogy a szervet eljuttassák a donorhoz. Arról is mesélt, hogy a szívet műanyagdobozba tették, lefedték, hűtve tárolták. A doktorok arra is felhívták a figyelmüket, hogyan kell a vénát és az artériát elvágni, hogy azok sértetlenek maradjanak.

Szervkereskedőkből államvezetők

A Koszovói Felszabadítási Hadsereg tagjaiból és vezetőiből állt össze később az ország hatalmi elitje. Amerikai és európai támogatással két évtizeden át vezették az önmagát függetlennek kikiáltó Koszovót. Hashim Thaci 2008 és 2014 között miniszterelnök volt, majd két éven át külügyminiszter, 2016-tól 2020-as lemondásáig Koszovó elnöke.

Ramush Haradinaj 2017 és 2020 között töltötte be a kormányfői posztot, Jakup Krasniqi pedig a parlament elnöke lett 2007 és 2014 között, illetve két alkalommal ügyvezető elnök is. Krasniqi Thacival együtt most szintén Hágában várja az ítéletet.

Velük kellett volna nemzetközi nyomásra megegyeznie Szerbiának Koszovó státuszáról, de Belgrád és több keleti hatalom, így az oroszok és Kína sem ismeri el az ország szuverenitását, ahogyan az EU öt tagállama sem. 2013-ban született meg a brüsszeli egyezmény az EU támogatásával. A dokumentumot a szerb kormányfő Ivica Dačić és az akkori koszovói miniszterelnök Hashim Thaci írta alá. Az egyezménytől azt várták, hogy biztosítja a Nyugat-Balkán békéjét és biztonságát, de a felek közti konfliktus azóta is fennáll. A megbeszéltek jó részét pedig nem tartják be.

A dokumentumot pontosan 9 éve írták alá Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének jelenlétében.

Az évforduló kapcsán Petar Petković, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője azt mondta: „Az ukrajnai háború és következményei, amelyekkel egész Európa és a világ jelenleg szembenéz, egyértelműen mutatják annak a fontosságát, hogy Pristina teljesítse vállalásait, és kollektív jogokat biztosítson a területén élő szerbségnek”.

Petković emlékeztetett arra, hogy a 9 éve aláírt brüsszeli megállapodás Belgrád normalizációs törekvéseinek a bizonyítéka - írja a V4NA.