A világ első génmódosított majma Japánban

Ez a genetikai beavatkozás izgalmas

távlatokat nyit meg az orvosi kutatások

előtt, mondják a japán

tudósok. Eredményükről a Nature

című brit tudományos lap

legújabb számában

közöltek cikket.

A génmódosított majmot a Keio

Egyetem

Kísérletiállat-kutató

Intézetének tudóscsapata hozta

létre Erika Szaszaki vezetésével.

Az állat a Brazíliában honos

közönséges selyemmajom (Callithrix

jacchus). Ultraibolya fénnyel

megvilágítva a bőre zöldesen

flueorszkál.

Az idegen gént (amely zöld

fluoreszkáló fehérjét

kódol) egy vírussal juttatták be

majomembriókba, ezeket azután

pótanyák méhébe

ültették be.

A hét anyából 3 elvetélt, a

másik négynek 5 kölyke

született, mindegyikben megvolt a zölden

világító fehérje

génje. Két kölyöknek az

ivarsejtjeiben is ott voltak ezek a gének, az

egyik példánynak lettek utódai is,

amelyek már magukban hordozzák a

világító fehérje

génjét.

A japán tudósok azért

tartják fontosnak az eredményt, mert

kutatóorvosok régóta szerettek

volna olyan modellállatot, amely közelebb

áll az emberhez, mint a kísérleti

egerek.

Eddig azonban sehol sem sikerült majmokon

további nemzedékekben is

öröklődő genetikai

módosítást végrehajtani.

Az első genetikailag módosított

majmot (egy rhesust) 2000-ben hozták

létre, de nála az idegen gén nem

jelent meg az ivarsejtekben.

A japán eredményt kommentálva

amerikai tudósok kiemelik a Nature-ben, hogy

mérföldkőről van ugyan

szó, de a selyemmajom az emberi

betegségek kutatása

szempontjából nem olyan

értékes modellállat, mint a rhesus

vagy a pávián.

Mások felhívják a figyelmet, hogy

a világító

fehérjétől még nagyon messze

van az olyan majom

előállítása, amely emberi

betegségeket modellez.

Ismét másokat az az etikai

kockázat aggaszt, hogy az ember

legközelebbi rokonain alkalmazott genetikai

beavatkozás technikáját

később be lehet vetni

génmódosított emberek

létrehozására is.