Tüntetés Münchenben a szlovák főkonzulátusnál

16.49: Pozsony elítéli a Beneš-dekrétumok elleni megmozdulásokat

Szlovákia határozottan elítéli az olyan akciókat, mint amilyenek az egyes szlovák külképviseleti irodák előtt szombatra tervezett Beneš-dekrétumok elleni megmozdulások. Az ilyen tüntetések Pozsonyt aggodalommal töltik el. Ezt a szlovák külügyminisztérium szombaton kiadott nyilatkozata hangsúlyozza.

A szlovák külügyminisztérium emlékeztet: a megmozdulások kinyilvánított célja az, hogy tiltakozzanak a második világháború utáni csehszlovák elnöki rendeletek, az úgynevezett Beneš-dekrétumok érinthetetlenségéről tavaly szeptemberben elfogadott pozsonyi parlamenti határozat ellen. Figyelmeztet ugyanakkor, hogy az említett dokumentum egyértelműen elutasítja a második világháború utáni kollektív bűnösség elvét.

"A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elfogadott határozata semmit sem változtatott a dekrétumok lényegén, és azon sem, hogy azok már hatályukat vesztették, Szlovákiában pedig nem következik be változás a jogrendben" - olvasható a Független Hírügynökséghez is eljuttatott sajtóközleményben.

Pozsony szerint Edvard Beneš elnöki rendeletei részét képezik a második világháború utáni európai rendezésnek, és a nácizmusra, a fasizmusra és az irredentizmusra adott válasznak tekintendők. Reagálnak az 1938-as bécsi döntésre is, amely alapján Dél-Szlovákia magyarlakta területének nagy része az akkori Magyarországhoz került.

A szlovák külügyminisztérium figyelmeztet, hogy az Európai Bizottság is lezártnak tekinti a Beneš -dekrétumok kérdését. Északi szomszédunkat aggodalommal tölti el, hogy a 21. század modern, integrálódó Európájában vannak erők, amelyek a múlt egyoldalú interpretálásával akarnak feszültséget kelteni a nemzetek és államok közt.

A pozsonyi külügyi tárca szerint e tüntetések sora "összehangolt kampány, melynek célja kétségbe vonni a második világháború eredményeit". Megjegyzi a közlemény: a tiltakozó megmozdulásokat 25 magyar szélsőséges és irredenta szervezet rendezi, amelyeket Magyarországon is szélsőjobboldalinak, idegengyűlölőnek és ultranacionalistának tartanak.

A második világháború utáni csehszlovák elnöki rendeletek egy része a csehországi németeket és a szlovákiai magyarokat gyakorlatilag az élet minden terén megfosztotta jogaik gyakorlásától.

16.30: A részvevők feliratos táblákkal, valamint német és magyar nyelvű felszólalásokban tiltakoztak a Benes-dekrétumok érvényben tartása és a pozsonyi kormánytag Szlovák Nemzeti Párt honlapján megjelent térkép ellen, amelyen Magyarország már nem is szerepelt.

A szülőföldjükről elüldözött szudéta-német szövetségének képviselője tarthatatlannak nevezte, hogy az Európai Unió két tagállamának két kormánya, - a prágai és a pozsonyi kabinet - megerősítette a Benes-dekrétumokat, amelyek alapján a második világháború végét követő időszakban erőszakkal kényszerítettek távozásra sok százezer német és magyar nemzetiségű csehszlovákiai lakost.

A magyar felszólalók felháborodásuknak adtak hangot amiatt is, hogy a Szlovák Nemzeti Párt hivatalos honlapján olyan térkép jelent meg, amelyen a Dunántúl Ausztriához, a többi magyar terület pedig Szlovákiához tartozik és Magyarország egyáltalán nem is létezik. Kifogásolták azt is, hogy a térkép ugyan néhány napja eltűnt a honlapról, ám a fő pozsonyi kormánypárt eddig nem határolta el magát Jan Slota ismételt magyar-ellenes nyilatkozataitól.

A tiltakozás részvevői peticiót próbáltak átadni Szlovákia müncheni fökonzuljának, azonban a diplomáciai kirendeltségről senki sem volt hajlandó átvenni a dokumentumot. A rendezők bejelentették, hogy a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos tiltakozásukat a jövő héten, április 22-én Strassbourgban átadják az Európai Emberijogi Bíróságnak és ezt követően az intézmény előtt is békés tüntetést rendeznek.