Szegények, de büszkék a magyarok

Ugyanakkor az emberek háromnegyede akkor sem szeretne más ország állampolgára lenni, ha saját maga dönthetne erről.

A társadalomtudomány szerint minél rosszabbul élünk, annál büszkébbek vagyunk származásunkra, őseinkre, kultúránkra.

Magyarország az Európai Unió hatodik legszegényebb tagállama. Az EU statisztikai hivatala számítása alapján kerültünk a nem túl hízelgő helyre. A legszegényebb országban, Bulgáriában az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) csak 38 százaléka az uniós átlagnak.

Magyarország ugyan előrébb van a 63 százalékkal, de így is a szerényebb anyagiakkal rendelkező államok közé tartozunk. Hogy mást ne mondjunk, Luxemburgban például több mint négyszer ennyi GDP jut egy lakosra.

A hátul kullogó országok többsége 2004 óta csatlakozott az unióhoz. Közülük Ciprus áll a legjobban, itt az EU-átlag 93 százaléka a GDP. Szlovénia, Csehország, Málta, Észtország, sőt még Szlovákia is elhúzott mellettünk.

– Bizonytalan, mikor tudunk felzárkózni a nálunk fejlettebb tagállamokhoz – mondta Hegedűs Miklós, a Gazdaságkutató Intézet igazgatója.

– Görögország például alig tudott javítani a helyzetén az elmúlt 15 évben. Én azért bízom benne, hogy tíz év múlva akár 40 százalékkal is több jövedelmük lesz az embereknek – adott hangot optimizmusának a szakember.

Ha gazdagok nem is, de legalább büszkék vagyunk. A Tárki felmérése szerint a lakosság 80 százaléka büszke arra, hogy magyar. Ki ezért, ki azért. Tízből kilencen például azért, mert a magyar tudósok felfedezései hozzájárultak a világ technológiai fejlődéséhez.

Ugyanilyen arányban vagyunk büszkék a magyar konyhára. Dicsőség továbbá, hogy a magyar képzőművészet és irodalom képviselői a világ élvonalába tartoznak – így vélekedik a magyarok 80 százaléka. T

ízből heten a magyar lányok szépségére büszkék. Mindezek után nem meglepő, hogy az emberek háromnegyede – ha választhatna – szívesebben lenne magyar állampolgár, mint más ország állampolgára.

Nem lepődött meg a két felmérés eredményén Szilágyi Gyula szociológus. – Minél rosszabb helyzetben van egy ország, az emberek annál inkább büszkék arra, amijük van.

Ha az ember békében akar élni saját magával, azt kell sugallnia, hogy az, amin nem tud változtatni, amibe beleszületett, az jó – ismertette a kognitív disszonancia elméleteként ismert tételt Szilágyi.

 – Ezen az önmegerősítésen alapulnak a múltat dicsőítő hősi mítoszok, és az is, hogy a felmérés szerint ennyire büszkék a magyarok.