Ha van kapás, a játék is jól megy

A Debreceni Egyetem amerikai futball csapatának játékosa Gyarmati Ottó nemcsak a pályán, hanem a vízparton is szeret sportolni.

A DEAC 33-asa a Hajdú-bihari Naplónak beszélt kedvenc hobbijáról. – Majdhogynem hamarabb szerettem meg horgászni, mint ahogyan megtanultam járni. Kicsi koromban keresztapámmal jártunk sokat a vízpartokra. Magamat sporthorgásznak tartom, tehát nem olyan vagyok, aki kiül a tó mellé, megfogja a megfelelő mennyiségű zsákmányt és hazaviszi, hanem leginkább a ragadozó halakat szeretek kifogni. Általában műcsalit teszek a horog végére, illetve inkább a mászkálós, cserkelős stílust kedvelem, ami egy jelentősen aktívabb típusa a sportágnak. A vadvizek a kedvenceim, például a Tiszára gyakran járok, de itt Debrecen környékét tekintve kedvelem a Látóképi-tározót is. Utóbbi hely különlegessége a pisztrángsügér, amely egy kimondottan ritka faj és igazán élvezetes erre a típusra horgászni – fogalmazott a debreceni támadó.

Gyarmati Ottó azt is elmondta, hogy a természet, a halfogás, a túrázás élményei, amelyek miatt igazán megszerettette ezt a sportot. Továbbá versenyeken is gyakran részt vesz, és ezeken eredményesen is szokott szerepelni. – Értem el megyei megmérettetésen második helyezést, valamint Bassmaster tornán negyedik lettem, utóbbi ráadásul egy igazán rangos sorozat. Egyébként kisebb kihagyásokkal éves szinten jelentős időt töltök a tópartokon, ez számomra szellemi kikapcsolódást jelent – nyilatkozta az amerikai futballista, aki egyik horgászattal kapcsolatos babonáját is elárulta. – Meccseink előtt mindig elmegyek pecázni, ha sok halat sikerül fognom, akkor a mérkőzésen is jól teljesítek. Viszont, ha a tóparton nincs eredményes napom, akkor a futballpályán sem megy igazán a játék – zárta gondolatait a DEAC sportolója. 

Arany Balázs