Rabbit és közösségi teret avattak a zsidónegyedben

Ünnephez méltó hangulat várta a Faigen Sámuel debreceni rabbi avatására érkezőket a Pásti utcai Zsinagógában szerdán este. Az udvarra lépőket jó szívvel, kóser aprósüteményekkel, valamint élőzenével fogadták, a zenekar előtt elsétálók némelyike néhány tánclépéssel is kifejezte örömét. A szépen terített asztalokon kóser aprósütemények enyhítették a testi-, régi barátokat összekötő ölelések, mosolyok, érdeklődő kérdések pedig a lelki „éhséget”. Itt mindenki szívből betartotta a vendégfogadás kötelességét, amelyről később a zsinagógabeli ceremónián David Lau, Izrael Állam askenázi főrabbija szólt. A Tórából származó példabeszédben egy embert holtan találnak a városon kívül, s nem tudják ki a tettes. Az írás szerint felelős az egész város, amelyhez legközelebb van test, így minden lakónak ki kell jönnie, engesztelésért imádkoznia, illetve áldozatot kell bemutatni. Az elhunyt egy utazó, a bölcsek szerint, ha akadt volna egyetlen ember a városban, aki betartja a vendégfogadás kötelességét és kísérte volna, akkor nem történt volna meg az eset. Mint mondta, fontosabb azonban, hogy ha lett volna valaki, aki csak szót váltott volna vele, akkor erőt meríthetett volna ebből, boldogan, magabiztosan járhatott-kelhetett volna a városban és senki nem vette volna a bátorságot, hogy megölje.

Ha nyolcvan évvel ezelőtt ebben a városnak lettek volna olyanok, akik megfelelő lelki erőt öntenek a város zsidóiba, akkor elképzelhető, hogy nem történt volna meg a tragédia, amely áldozatainak névlistáját hosszan olvashatjuk e falakon.

Egy vallási vezető New Yorkban életet lehelt az elfáradt és megtépázott zsidó népbe. A Lubavicsi Rebbe küldötteket utaztatott a világ minden szegletébe annak érdekében, hogy biztosítsa a zsidókat arról, nincsenek egyedül. – Amikor itt állok és látom ennek a csodálatos városnak az élő vibráló zsidó közösségét, látom Faigen rabbit és feleségét, hogy milyen jó viszonyt ápolnak a várossal, a helyi zsidókkal, akkor tudom, hogy a zsidó nép él és örökké élni fog – zárta.

Gyorsan jöttek a jelek

Az új rabbi felidézte 12 évvel ezelőtti Debrecenbe költözését feleségével, illetve azt a pillanatot is, amikor felmerült bennünk, hogy visszatérnek Izraelbe. – Néhány éve úgy éreztük, nagyon messze vagyunk az otthonunktól, semmi nem megy jó úton, nehéz a gyerekeknek zsidó iskolát találni. A feleségem vissza akart költözni. Megbeszéltük, hogy megadjuk az ittlétnek az utolsó lehetőséget. Kértünk az Örökkévalótól jelet arra, hogy itt van a helyünk. Azt mondtuk, ha találkozunk két zsidócsaláddal, amelyben gyerekek is vannak, maradunk. Négy napon belül megismertünk két ilyen családot, akikkel korábban nem találkoztunk. Jelet kaptunk, hogy nem vagyunk egyedül. A debreceni zsidó jövő mi vagyunk és a jelen is. Néha úgy tűnik, hogy lehetetlen építkezni, de erős munkával, hittel, Isten segítségével tudnunk kell, hogy jó helyen állunk – mondta.

Az eseményen beszédet mondott Köves Slomó, az EMIH–Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija, Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke és Fürjes Zoltán egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, aki a valódi értékekről, a szabadság fogalmának félreértelmezéséről, kifordításáról is szólt.

A lélekkel tölteni a kormányzati keretet

Mint mondta, most egy közösség vezetőt kap, akinek tanácsai, bölcsessége, törvényismerete, hitben való jártassága irányt mutat, eligazít, megerősít, megőriz. Egy közösség lehetőséget kap arra, hogy megmutassa magát. Korunk nagy kihívása, hogy visszatérjünk az ősi szabadsághoz, amit a Teremtőtől kaptunk. Korunk rabbijainak kihívása, hogy ehhez a szabadsághoz vissza tudják vezetni a rájuk bízottakat. Ehhez valóban nem kell más, mint amit Faigen Sámuel vallott egy interjúban, barátságosnak, normálisnak lenni. Ebben a munkában a magyar kormány a mégoly nehéz időkben is igyekszik minden segítséget megadni. Támogatjuk a szakrális és közösségi színterek megújítását, de programok, a képzések megszervezését, fenntartását, de lelki tartalmat a bölcs rabbiknak és a közösségeknek kell beletölteni e keretekbe – fogalmazott.

A közösségre épít Debrecen

Az avatás után a jelenlévők átsétáltak a Piac utca 5-7. szám alatti Debreceni Zsidóházhoz, amely néhány hónapja már üzemelő kóser étterem, a jövőben azonban közösségi házként funkcionál majd. Mint Horovitz Tamástól a megtudtuk, az Aranybika egykori mosodaépületét állami támogatásból újították fel, s fiataloknak szóló oktatás, vallási előadások, közösségi programok helyszínéül szolgálhat a jövőben.

A szalagátvágás előtt Puskás István Debrecen alpolgármestere arról beszélt, hogy Debrecen fejlődésének, sikerének titka a debreceniek közössége, amelynek aktív részese a zsidó közösség. A zsinagóga 2015-ben befejezett felújításával történelmi adósságot róttunk le. A régi méltó pompájában kaphatta vissza a zsidónegyedet a vallási közösség. A mostani eseményen azonban egy új térrel gyarapszik a város. A virágzás nem ért véget, nagy terveink vannak még – jelentette ki. Végül azt kívánta, hogy minden Debrecenbe látogató és itt élő szerezzen kellemes élményeket ezen épületben, így építve, gyarapítva a közösséget. 

HaBe