Az alkotás öröméért dolgozik a sárándi szűrrátétkészítő

A mindennapokban pedagógusként dolgozik a sárándi szűrrátétkészítő népi iparművész, Gyönyörűné Erdei Judit. – Mindig is kerestem a lehetőséget, hogy valamilyen kézműves mesterséggel foglalkozhassak. A szűrrátét egészen korán megtetszett, mert az otthonunkban is voltak ilyen technikával készült tárgyaink – mondta a Bihari Népművészeti Egyesület alelnöke.

– A mesterséggel közelebbről 1993-ban ismerkedtem meg, amikor lehetőségem nyílt jelentkezni a debreceni Kölcsey Ferenc Megyei-Városi Művelődési Központ szakoktatóképzőjébe. A mesterem itt ifj. Szidor Jánosné népi iparművész volt, akinek szakmai tudása és embersége is példát adott számomra – tette hozzá.

Teljesen elvarázsolta a mesterség. – Szinte katarzisszerű örömöt éreztem minden alkalommal, amikor egy-egy tárgy elkészült. Csodálatosnak tartom azt is, hogy a varrógéppel milyen szépen meg lehet rajzolni a különböző motívumokat. Szenvedélyemmé vált a mesterség – fogalmazott. Kikapcsolódás és feltöltődés számára a szakma. – Amíg szűrrátétezek, addig a világ összes baját elfelejtem. Szerencsés vagyok, mert az alkotás öröméért dolgozhatok – tette hozzá az alkotó.

Tanítványai is eredményesek

Fontosnak tartja a tudás átadását. – 1997-ben indult a művészeti iskola Sárándon, ahol tíz éven keresztül taníthattam, hogyan kell készíteni a szűrrátéttel díszített tárgyakat. Azóta szakkörökön, tanfolyamokon, táborokban igyekszem átadni a tudásom és megszerettetni a kézművességnek ezt az ágát a gyerekekkel, fiatalokkal. Tanítványaimmal 1999 óta veszünk részt az Országos Gyermek és Ifjúsági Népi Kézműves Pályázaton, amelyről számos díjat elhoztunk már – mondta. – Sajnos egyre kevesebben műveljük ezt a mesterséget. Nagy kár lenne érte, ha csak a múzeumokban kiállított tárgyak maradnának meg, és a mesterségbeli tudás elveszne. Szeretném, ha a tanítványaim közül minél többen lennének, akik folytatnák a szűrrátétkészítést, és később ők is továbbadnák tudásukat – osztotta meg reményeit. – Úgy látom, van érdeklődés, szeretik a gyerekek a kézműves-foglalkozásokon és a játszóházakban is – tette hozzá. Műveit örömmel fogadják, neves díjakkal és elismerésekkel jutalmazták eddigi pályafutása alatt. – Folyamatosan zsűriztetem az alkotásaimat. 2001-ben a Népművészet Ifjú Mestere, 2003-ban pedig a Népi Iparművész címet nyertem el. Számos pályázaton és megmérettetésen is részt vettem már – osztotta meg a Naplóval Gyönyörűné Erdei Judit. – Szerintem nem könnyű megélni a hagyományos kézműves-foglalkozásokból, főleg, ha valaki főállásban egyedül végzi azt a tevékenységet – fogalmazott. Hozzátette, az elmúlt években az internet révén több lehetőség van az alkotások széles körű megismertetésére. Nem csak műveli, kutatja is a mesterséget. – Az alkotás mellett kutatok és írok is a bihari rátétes cifraszűrökről, a motívumokról, a szűrrátét kialakulásáról és továbbéltetéséről is. Jó kapcsolatot ápolok a Bihari Múzeummal és néprajzos szakemberekkel, akik segítik a kutatásom. A múzeum számára műtárgy­másolatként készítettem egy bihari rátétes cifraszűrt – mondta a művész.

Eredetileg férfimunka volt

A cifraszűr a rátéttel, hímzéssel díszített szűrnek a tizenkilencedik században kialakult elnevezése. – A szűrhímzés eredetét Györffy István a szűcshímzésben látta. Mint ez, úgy a szűrhímzés is férfimunka volt, bár többek között Debrecenben a múlt század második felében a rendeléseket nem győző szűrszabók betanított nőkkel hímeztettek – írja a Magyar néprajzi lexikon. A cifraszűr területenként eltérő fénykorában a színes szegések mentét, a gallért, a szűr elejét, az ujjak betoldása alatti „oldal-aszaj-pálha részt” és a feleresztésnek nevezett felhasítások körét is díszítették, hímezték. A szűr elöl nem ért össze. Díszes, szíjgyártó készítette csatos szíjjal vagy gombkötővel díszített összeakasztóval fogták elöl össze. Ez utóbbihoz egy átvetőnek nevezett, cifra és többágú zsinór tartozott. A szűrgallér két alsó sarkának a „csücskő” nevű kis korong volt a dísze. A díszítés-hímzés alapján megyénkben megkülönböztetünk alföldi, debreceni, bihari és hajdúsági cifraszűröket is – tájékoztat a Magyar néprajzi lexikon.

Igen gazdag a motívumkészlet

A szűröknek egy különleges fajtája a bihari rátétes cifraszűr, amely posztómetszett. Az egyedi változatnak a nagy galléron lévő három bokorvirág motívum és kehelylevélkés szegfű a jellegzetessége. – Ez a nagy gallérú nyakas, elöl széles sávban lefelé keskenyedő szecces szűr kifejezetten Nagyvárad, Berettyóújfalu, Derecske és Bihar térségének jellegzetes viseleti darabja – tájékoztatta lapunkat Gyönyörűné Erdei Judit népi iparművész. – Ennek a szűrtípusnak a motívumait éltetjük tovább a szűrrátétben, viszont most már nem posztó-, hanem filcalapon filcrátéttel – fogalmazott az alkotó. Hozzátette, a motívumkészlet rendkívül gazdag, hiszen a kerek és hosszú virágok mellett indák, levelek, nyargalások, dísztűzések, rozetták és csücskök is díszítették a szűröket, amelyek tovább élnek a szűrrátétes tárgyakon. – Az előre megtervezett mintákat varrógéppel varrják, majd ollóval kimetszik a felesleges részeket. Gyakori a szűrrátétes terítők, falvédők, lakástextilek és női felsőruhák készítése is – mondta a művész.

Hagyományőrzés és újítás

Az egyik legvitatottabb témának számít a népművészek körében az újítás kérdése. Egyesek erősen ragaszkodnak a meglévő értékekhez és hagyományokhoz, és teljesen elvetik azoknak bárminemű változtatását. Ezzel szemben mások azt vallják, hogy ha nem alkalmazkodnak a modern kor igényeihez, akkor hamarosan teljesen ki fognak halni a köztudatból a népi mesterségek és szokások. Gyönyörűné Erdei Judit az arany középutat képviseli. Azt vallja, hogy a hagyományőrzés mellett is lehetséges óvatos újítás. – Azt szeretném elérni, hogy ne csak a lakástextileken jelenjen meg ez a technika – fogalmazott. – Jó lenne, ha a mindennapi viseleti darabokon, kabátokon, zakókon és ruhákon is megtalálhatók lennének azok a motívumok, amelyek korábban a szűrökön voltak láthatók – osztotta meg reményeit.Modern és hagyományos darabokat is készít. – Többen is vagyunk, akik ezt a célt tűzték ki maguk elé, nekik köszönhetően már több modern, alkalmi öltözetre is átkerültek ezek a minták. Emellett persze vannak, akik hagyományos szűröket készítenek, én magam is varrok olyanokat – tette hozzá.

Tapasztalattal, óvatosan

Nem szabad elszakadni a gyökerektől. – Azt gondolom, hogy a hagyományos cifraszűrök és szűrrátétes tárgyak készítése is fontos, de megpróbálhatunk újítani, kitalálni egyedi elrendezéseket, új motívumokat is. Fontosnak tartom, hogy a gyökerek és az eredeti jelleg megmaradjon – hangsúlyozta. Tapasztalat és háttértudás nélkül nem szabad újítani. – Az újításhoz kellő szakmai gyakorlat szükséges, hiszen olyan módon kell ezt megvalósítani, hogy az új elemek is illeszkedjenek a hagyományos alapba – fejtette ki véleményét az alkotó.

Debreczeni-Kondás Eszter