„József Attilához nem létezik útikalauz”

A talán legtöbbet idézett magyar költő viszontagságos és sanyarú élete ellenére is rendkívüli tehetségről, érzékenységről adott számot verseiben. Zsenialitását azonban csak később, tragikus és fiatalon bekövetkezett halála után ismerte fel a világ, melynek körülményeiről a mai napig nincs közmegegyezés.

A költőóriás egyik legnagyobb honi ismerője Földes László Hobo, aki az ország számos pontjára elvitte már a költészetet önálló előadóestjein keresztül. József Attila munkássága kapcsán őt kérdeztük.

- Nem létezik olyan, hogy legfontosabb vers, de mindenkinek ajánlanám, hogy olvassa el a Tanításokat – kezdte gondolatait Hobo.

„Ti jók vagytok mindannyian,

Miért csinálnátok hát rosszat?

Néha úgy vagytok a rosszal,

Mint a gyerek a csavargással.

Ujjong, eltéved, sirdogál

S hazakívánkozik.

Ti mindannyian örültök a jónak

S fontoljátok meg, mit mondok:

Nem sánta az, aki

Együtt lelkendezik a csúszkálókkal!”

- József Attilához nem létezik útikalauz. Akit érdekel az ő költészete, annak azt mondom, lapozgassa a kötetet, mert rengeteg dolgot találni benne. Nemcsak tematikailag, de nyelvileg is annyira gazdag világa van, ezért nem is tudják lefordítani más nyelvekre – folytatta Hobo. – Az istenkereséstől az emberek szeretetéig számos témát találhatunk verseiben, felsorolni is lehetetlen. Éppen ezért egyetlen ember van, akit oda tudok tenni az ő munkássága mellé, mégpedig Shakespeare, mindezt anélkül, hogy más költőket lebecsülnék.

Nem egyszerű sorokkal van dolgunk. Ha túljutunk a vers keretein, csodálatos dolgokat, rejtett talányokat is felfedezhetünk József Attila költészetében. – Egy, ki patkányt boncol élve? Ez akkor egy orvostanhallgatóról, vagy szociológusról szól? – teszi fel a kérdést Hobo. – Iszonyú lehetőségek rejlenek a soraiban, csak mögéjük kell tekinteni. A legnagyobb dolog, ha valaki ezekre rátalál olvasás közben. Hallgatni is lehet őt, például Latinovitstól, vagy Jordán Tamástól, aki szédületesen jól szavalja József Attilát – folytatja a gondolatot.

Mindenki eldöntheti, mit talál egy versben fontosnak, hogyan értelmezi azt, mennyire válik az élete részévé. Életkörülményeink, a világról alkotott szemléletünk nagyban befolyásolhatja a költészethez fűződő viszonyunkat, illetve azt, hogy mennyire találjuk meg önmagunkat egy-egy verssorban. – Nincsen apám, se anyám… Ezek József Attila talán leghíresebb sorai, én viszont sokkal közelebb érzem magamhoz azt, hogy „De énnekem pénzt hoz fájdalmas énekem s hozzám szegődik a gyalázat” – tette hozzá Hobo. – Az ő munkássága a részemmé vált. Más a viszonyom vele, mint a többi költővel. Sokáig nem versként olvastam őt, hanem mintha én magam lennék – zárta gondolatait.

Birtók Benjámin

Kapcsolódó cikkünk:

„Debrecen a hetvenes évek óta hűséges hozzám”