Igazi kuriózum

2019.12.03. 07:00

Különleges hobbira talált az ifjú tehetség

Mindennapjaink gyökeresen megváltoztak a régmúlthoz képest, ezzel együtt pedig igényeink is. Sok iparág átalakult, mely elsősorban a tradicionális szakmákat érintette.

Fotós: Matey István

Fotós: Matey István

Az egyik legősibb foglalkozás

Egy igazi különlegességről, a bőrművességről beszélgettünk Molnár Bencével.

Fogathajtók leszármazottja és a bőrművesség egyik ifjú alkotója a debreceni fiú, aki nem kis ritkasággal büszkélkedhet. Igazi kuriózum, hogy a mindössze 23 éves Bence nemcsak tanulja, de űzi is a magyarság ősfoglalkozását, a bőrműves szakmát.

Gyermekkora óta

Ugyan inkább csak hobbinak indult, mára azonban már egyértelművé vált, hogy Bence a későbbiekben is ezzel szeretne foglalkozni. Jelenleg a Berettyóújfalui Szakképzési Centrum Nádudvari Népi Kézműves Szakközépiskolájának és Kollégiumának tanulója népi kézműves-népi bőrműves szakon.

– Egész kicsi korom óta szeretem a lovakat, már a nagypapámmal is javítottuk a saját szerszámainkat. Ezt szerettem volna tovább fejleszteni. Szakmai könyvekből és egy helyi szíjgyártó mestertől tanultam az alapokat. A szakmai fejlődésem érdekében jelentkeztem a nádudvari iskolába – mondta a Naplónak Bence. A családban is van hagyománya a lovas életnek: a fiú dédnagyapja és nagybáty­ja is fogathajtó volt.

A mesterség titkai

Az ifjú tehetség úgy véli, nem feltétele e különleges mesterségnek a szakképzettség, inkább nagyfokú kreativitásra van szükség, azonban az alkotói folyamat egy-egy bonyolultabb része megköveteli a szakemberi tudást. Az ősi foglalkozásnak egyre kevesebb űzője van, a fiú azonban nagyon hálás, hogy iskolájában olyan oktatóktól tanulhat, akiknek kisujjukban van a szakma. Bence leginkább lovas felszereléseket készített, azonban mióta a szakmát tanulja, úgy érzi, sokoldalúbbá vált, így pásztor eszközök, övek, nyakörvek és bicskatokok is felkerülhettek listájára. Eddigi munkái közül pedig a sallangos felvezető kantárjára a legbüszkébb.

Nemcsak tehetségre és kreativitásra van szükség azonban, hanem hatalmas nagy türelemre is.

– Egy bicskatok körülbelül öt óra, de egy kantár, lószerszám napokat, hetek is igénybe vehet. Ez függ a tárgy méretétől, típusától és a díszítményétől is – tudtuk meg. Ezek elkészítéséhez a bőr általában Olaszországból és Spanyolországból, a fémkellékek pedig Magyarországról állnak rendelkezésre.

Fotó: Matey István

Hagyományok és célok

Ugyan még családja és önmaga örömére készít tárgyakat, az iskola befejezésével szeretne a szakmában dolgozni és ennek szentelni az életét. Egyik nagy álma, hogy megszerezze a Népi Iparművész címet. Ehhez 2018 ősze óta zsűrizteti munkáit, hiszen minimum 35 tárgyat kell három év alatt a zsűri előtt bemutatni, hogy a címet megkaphassa. Ezt lehet tovább fejleszteni Népművészet Ifjú Mestere, illetve Népművészet Mestere minősítésre. Első két tárgya már Hagyományos Mester Remek értékelést kapott, és az eddigi tárgyai is jól szerepeltek.

És mivel tölti szabadidejét egy, a tradíciókhoz ennyire kötődő fiatalember? – Lovakkal foglalkozunk, rendszeresen járunk hagyományőrző rendezvényekre, kiállításokra, múzeumokba, ahol sok ihletet tudok meríteni a munkáimhoz – mondta végül.

Laszkács Denise

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában