haon.hu PODCAST

2024.04.07. 20:00

Üstökös a Jupiterrel, napfogyatkozás és Uránusz – látnivalók az áprilisi égbolton

Kosztin Éva

A 12P/Pons-Brooks üstökös

Forrás: Forgács Attila-archív

Egyre több helyen találkozhatunk napjainkban egy Hajdú-Bihar vármegyéből is észlelhető üstökös képével. Többek között erről az égitestről és az április 8-i teljes napfogyatkozásról beszélgettünk Forgács Attila fizikussal, amatőr csillagásszal, a hajdúböszörményi Terminus Ismeretterjesztő Egyesület tagjával.

A most látható üstököst úgy hívják, hogy 12P/Pons-Brooks, nevét egy francia és egy amerikai csillagászról kapta, akik a tizenkilencedik században fedezték fel. Általában két-három évente alakul úgy, hogy van egy olyan üstökös, amit szabad szemmel is lehet észlelni. Ha ezt esetleg mégsem látnánk, egy kis binokulárissal, azaz kétszemes vadásztávcsővel tanácsos keresni az égbolton egészen április közepéig, napnyugta után

– ismertette Forgács Attila, majd részletesen kifejtette, mikor ajánlatos az égre tekinteni. – A polgári szürkület azt jelenti, hogy a Nap már lement, de még tudunk olvasni lámpa nélkül. Ezt követi a navigációs szürkület, amikor a fényesebb csillagok már látszanak, és még láthatóak a tereptárgyak. Utána jön a csillagászati szürkület, ez így az óraátállítást követően megközelítőleg este fél kilencre esik. Ilyenkor van megfelelően sötét ahhoz, hogy megjelenjen az üstökös – tájékoztatott az amatőr csillagász. Hozzátette, rengeteget számít, hogy sötét, fényszennyezéstől mentes környezetből figyeljük, az az ideális, ha kimegyünk a városból és nyugatra tekintünk. Megjegyezte, a siker azonban így sem garantált, hiszen az időjárás szeszélyessége keresztbe tehet, és nehéz megmondani órákkal előre, hogy felhős lesz-e az ég. – Ha azonban az idő kegyes, egy kis távcsővel, de akár egy fényképezőgép teleobjektívjén keresztül is láthatjuk az üstököst. Sok mindent azért ne várjunk, mert csalódás lesz. Míg a csillagok pontszerűnek tűnnek, az üstökösnél egy kis szétkent maszat fog látszódni, nagyon hosszú csóvára ne számítsunk, bár ez is helyzetfüggő. Az üstökösre azt is szokták mondani, hogy piszkos hólabda, amibe jég van bezárva, és ez száguld a Nap felé. Ahogy halad, egyre nagyobb a sebessége, amitől felmelegszik, és mint egy vulkánból, kitörnek a benne lévő anyagok, ettől lesz csóvája. Ha éppen sok anyagot dobott ki magából, akkor olyankor sokkal fényesebb – ismertette Forgács Attila.

20240405-Forgacs-Attila-csillagasz-Debrecen-KA_1
Forgács Attila amatőr csillagász a Haon podcaststúdiójában
Forrás: Kiss Annamarie

Honnan jön a 12P/Pons-Brooks?

– 30 csillagászati egység a pályájának a mérete, 1 csillagászati egységnek számít a Nap és a Föld távolsága. Különböző kisbolygóövezetek vannak a Naprendszerben, mint például a Kuiper-öv vagy az Oort-felhő. Utóbbi 100 csillagászati egységre van, ezért valószínűbb, hogy a Kuiper-övből érkezik. Ott rengeteg törmelék és kőzet található, amiket ha egy bolygó vagy bármilyen gravitációs hatás kimozdít, képesek kiszakadni a pályájukból, elindulnak a Nap felé, és beállnak egy újabb pályára. Ez az üstökös úgy 71 év múlva tér majd vissza – mondta az amatőr csillagász. Hozzáfűzte, hasonló a szintén vissza-visszatérő Halley-üstököshöz, ami az egyetlen, ami szabad szemmel is biztosan látható, ezért nagy sztárnak számít. Mint megtudtuk,

ezek az égitestek minél többször térnek vissza, annál több anyagot veszítenek, és egy idő után elkopnak, a hullócsillagok pedig abból a porból keletkeznek, amit ilyenkor kidobnak magukból.

Az üstökösök időről időre visszatérnek

Forgács Attila arról is beszélt, hogy mióta az ember ír, azóta készülnek feljegyzések üstökös-észlelésekről, hiszen mint fogalmazott, nagyon mások, mint bármi körülöttük: hirtelen jelennek meg, magjuk van, csóvájuk van és mozognak, nagyon misztikusak. Megjegyezte, a mohácsi csatánál is volt fent egy az égen, mégpedig a Halley-üstökös.

A mozgásukról elmondta, hogy amikor kimegyünk a szabad ég alá, a Holdat se látjuk mozogni, aztán az tűnik fel egyik óráról a másikra, hogy egy viszonyítási ponthoz képest máshol találjuk, így haladnak az üstökösök is.

Április 10-én lesz egy nagyon szép égi esemény, ahol a 12P/Pons-Brooks is főszerepet kap. Egymás mellett lesz a fiatal holdsarló, a Jupiter és az üstökös, de aznap a korán kelők a Marsot és a Szaturnuszt is láthatják egymás mellett reggel 6 óra előtt

– vetítette előre, majd felhívta rá a figyelmet, hogy azért nagyon szerencsés az ilyen felállás, mert ha már megvan a Jupiter, akkor onnantól könnyű lesz betájolni az üstököst is.

Honnan tudhatjuk, hol vannak a bolygók?

– Az égtájak segítenek ebben. Alighanem mindenki tudja, hogy a Nap nyugaton nyugszik és keleten kel, de ezt érdemes tudatosítani, én is jártam már úgy, hogy a lemenő Napnál iránytűt kerestem. Emellett vannak olyan csillagképek, amik cirkumpolárisak, azaz mindig az égen vannak, közülük a Göncölszekér a legismertebb, ezeket is érdemes elkezdeni megismerni. A bolygókban pedig az a jó, hogy azok szintén nem rohangálnak össze-vissza. Bolyonganak ugyan, de nem gyorsak, ha a Jupitert most megtaláljuk, megtaláljuk egy hét múlva is. Észben lehet tartani, mikor mi van fent az égen. A Jupiter most közelít a Naphoz, pár hét, és el fog tűnni, mert átkerül a hajnali égboltra – magyarázta Forgács Attila.

Uránusz és a csillagtérképek

Arra is kitért, a Naprendszer legnagyobb bolygója április 21-én az Uránusszal fog együtt állni. – Az Uránusz talán egy kevésbé látványos bolygó a többihez képest, de szép türkizkékes-zöldes színe van, és binokulárissal észlelhető. Ez főleg azoknak való, akik élvezik az elvont szellemi örömöket, nekik érdemes egy csillagtérképpel kimenni, és levadászni a térképen lévő kis pontokat – javasolta.

– Én amatőr csillagászként azt hittem, hogy fogom a térképet, és leszaggatok mindent az égről, de ez nem így működik. Úgy kezdődik, hogy van egy távcsöved, és vannak jól látható bolygók, de ez a lista hamar véget ér. Ráadásul minél nagyobb távcsövet veszel, annál kisebb lesz a látómeződ, egyre kisebb résen nézel az Univerzumba, mintha egy kulcslyukon néznél egy szobába, és ezért nem tudod, hol vagy. Van, aki ezt szereti, én is szívesen kínlódok vele, de van, hogy másfél-két órába telik, amíg így megtalálom, amit keresek, és akkor vagy felismerem, vagy nem – osztotta meg tapasztalatait Forgács Attila.

Teljes napfogyatkozás április 8-án

– A napfogyatkozáshoz három dolog szükséges: a Nap, a Föld és valami, ami a kettő közé kerül, ez szokott lenni a Hold. Részleges napfogyatkozásról akkor beszélünk, amikor ezek nem pontosan egy vonalban állnak, hanem csak karcolják egymást. Teljes napfogyatkozást ritkán tapasztalhatunk, ez most Észak-Amerikából lesz látható, Magyarországon 25 éve, 1999-ben volt ilyen utoljára, időben és térben is legközelebb 2026-ban Spanyolországból lesz észlelhető – ismertette az amatőr csillagász. A folyamatról elmondta, hogy a totalitás néhány percig tart, ilyenkor nagy csend van, de több tíz percbe telik, míg átvonul a Hold a Nap előtt, és minden teljesen elsötétül, valamint hirtelen láthatóvá válnak azok a csillagok, amiket nappal egyébként nem szoktunk észlelni.

– Sokszor látjuk a filmekben azt az ábrázolást, hogy a papok vagy csillagászok úgy akarják befolyásolni a népet, hogy előre megmondják, hogy el fogják tüntetni a Napot, mintha ez az ő erejüktől függene. De aki több ezer éve ilyet tudott jósolni, ami később beigazolódott, az tényleg valami nagy tudásnak volt a birtokában. Joggal hitték, amikor egy ilyen beigazolódott, hogy az illető tud a jövőbe látni, és igazából a csillagászat egyetlen, ami biztosat tud jósolni, előre megmondani, hogy 500 év múlva mi lesz az égen – fogalmazta meg Forgács Attila.

A teljes beszélgetés további érdekességekkel itt hallgatható meg:

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában