Ünnepség

2023.11.22. 20:42

Isten éltesse a 325 éves Hajdú-Bihar vármegye 540 ezer lakóját! - fotókkal

A 20. Vármegye Napja alkalmából a Csokonai Fórumban nagyszabású díszelőadással ünnepelt Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata.

Szakál Adrienn

Nagyszabású előadással ünnepelték vármegyénket

Forrás: Czinege Melinda

Hajdú-Bihar vármegye napját immár két évtizede ünnepeljük, ebből az alkalomból november 22-én, szerdán már a délelőtti órákban ünnepélyes díjátadót és megemlékezést tartottak, a jeles nap pedig este a Csokonai Fórum Latinovits-termében folytatódott.

20231122_Vármegye Napja Gálaest_HAON (4)
Pajna Zoltán, a vármegyei közgyűlés elnöke
Forrás: Czinege Melinda

Pajna Zoltán, a vármegyei közgyűlés elnöke köszöntötte a megjelenteket kiemelve, hogy kettős évfordulót ünnepelnek: húsz éve hívták életre a Hajdú-Bihar vármegye napját, és 325 évvel ezelőtt jött létre vármegyénk első közigazgatási jogelődje. Felidézte a vármegye Szent István király idejéig visszanyúló történetének legfontosabb mérföldköveit, tájegységeinek múltját, valamint jeles szereplőit. Beszélt a hajdú közösségek összekovácsolódásáról is.

E múltra büszkén emlékezhetünk, és bátran követhetjük Szent László vagy Bocskai példáját. A mai, kettős évfordulón gondoljunk közösen az értékeinkre, melyek erősítenek meg bennünket az összetartozásban, hogy a jövőben olyan együttes sikereket élhessünk el, melyekre eredményekben gazdag múltunk is predesztinál

– fogalmazott.

20231122_Vármegye Napja Gálaest_HAON (7)
Rácz Róbert, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal főispánja
Forrás: Czinege Melinda

Rácz Róbert, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal főispánja személyes hangvételű köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a legtöbbször a vármegye szó kapcsán a Vármegyeháza épületére és Debrecenre gondolunk. 

A vármegye székhelye a gazdaság egyre hangosabban dübörgő motorja, iskolavárosunk, munkahelyünk, bevásárlóközpontunk és szórakozóhelyünk is, ha úgy adódik, ez mind Debrecen

– fogalmazott. Hozzáfűzte, talán nincs is más, ami a vármegye 540 ezer polgárát elválasztaná egymástól a lakcímkártyán és a tájegységek történelmén kívül, és Debrecen évszázadok óta képzi a vármegye templomainak a teológusokat, ezzel sokaknak megteremtve a boldogulás lehetőségét. Kitért arra is, hogy a magyar kormánynak a térséget érintő fejlesztési terveire, a régióban zajló gazdasági fejlesztéseket pedig megragadandó lehetőségnek nevezte.

Bástyánk nincs, hitünk van

Papp László polgármester úgy fogalmazott: Debrecen – ebben a tekintetben – nem csak a debrecenieké, hanem a vármegyeieké is, ahogyan a város és a vármegye közötti kapcsolat is szerves része a város mindennapjainak. Beszélt a Hajdú kerület 325 évvel ezelőtti megalakulásáról, a hajdúk kiváltságainak sok évtizedes küzdelmet követő elfogadásáról.

Fennállása alatt a Hajdú kerület egyik fontos jellemzője az volt, hogy társadalmi és gazdasági vonatkozásban, kulturális, oktatási és vallási szempontból szorosan összefonódott a térség központjával, Debrecen szabad királyi várossal

– idézte fel. Bocskai István sikereire emlékeztetve kiemelte, a fejedelem tisztelete azért is fontos máig vármegyénkben, és található a legtöbb település központjában Bocskai-szobor, mert a hajdúk letelepítése mellett is kiemelkedő történelmi személyiségnek tekintjük – mutatott rá. 

20231122_Vármegye Napja Gálaest_HAON (8)
Papp László polgármester
Forrás: Czinege Melinda

Elmondta, a hajdúvárosokat és Debrecent is jellemzi, hogy nincs jól védhető várfala, bástyája, ám a közös hiten és a meggyőződésen, mint biztos fundamentumon alapuló gazdasági és történelmi gyökerek tartották meg máig ezt az erős összefogást.

Az ünnepi beszédek után Mága Zoltán és a Csokonai Nemzeti Színház közreműködésével nagyszabású gálaműsor vette kezdetét.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában