Felmerül a kérdés: az igazság vagy az érdek diktál?

174 éve, 1849. október 6-án végezték ki azt a tizenhárom magyar tisztet, akiknek legnagyobb bűnük az volt, hogy hazájuk szabadságáért fegyvert ragadtak. A napokban egy, az emberi jogokról szóló előadáson volt szerencsém részt venni, ami elgondolkodtatott. Bár az európai és az amerikai nemzetállamok egy részében a tizenkilencedik századra már bizonyos emberi jogok deklaráltan megjelentek, az eszmehullám első fodrai ekkor még csak éppen elérték hazánkat, s szűk száz évet kellett várnunk arra, hogy az ENSZ Közgyűlése elfogadja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. De vajon másképp alakult volna az aradi tizenhármak sorsa, ha védelmükben például e dokumentumra hivatkozhatnak?

Ma a világban több mint 30 különféle háború dúl, a fegyveres harcok során emberek százai (ha nem ezrei) lelik értelmetlen halálukat, s még ennél is többeknek válik nehezebbé az élet. Hiába az egyetemes eszme, a mintegy 200 csatlakozott ország, mégis napról-napra találni példát arra, hogy semmibe vesznek olyan alapvető dolgokat, mint az élethez, a szabadsághoz vagy a személyi biztonsághoz való jog. Látva a világ történéseit, elemezve az okokat, a nagy nemzetek hozzáállását, felmerül bennem a kérdés: az igazságosság vagy egy szűk társaság érdekei határozzák meg az emberiség sorsát?