Nem csak Hollywoodban, a Hajdúságban is a csillagokat kémlelik

A hajdúsági csillagászati ismeretterjesztés több mint 39 éves múltra tekint vissza. A magyar amatőr csillagászati mozgalom atyja, dr. Kulin György, Nagyszalontán született csillagász volt, és amatőr körökben mind az ő „tanítását” követik. – Az embereknek meg kell adni a lehetőséget a Galilei-élmény átélésére, azaz az érdeklődők a saját szemükkel láthassák például a Hold krátereit, a Jupitert a négy Galilei holdjával vagy az éj királynőjét, a csodálatos gyűrűs bolygót, a Szaturnuszt. 

– fogalmazott munkájuk jelentőségéről Balogh Zoltán, a Vega Csillagászati Egyesület Hajdúsági Területi Klub amatőr csillagásza. Az ilyen bemutatók alkalmával hazánk minden jelentősebb csillagászati közösséggel rendelkező településén benépesülnek a városok terei, utcái távcsöves emberekkel, hogy az igazi profik megmutassák a csillagos égbolt látványosabb objektumait a laikusoknak. – Több mint 30 éve dolgozom együtt Farkas Bertalan űrhajós, nyugalmazott dandártábornokkal. Néhány hete Újszentmargitán voltunk, ahol telt házas előadást tartott. 

– tudtuk meg. Zoltán úgy véli, egy átlagember nem minden nap találkozik egy élő kozmonautával, akinek neve meg van írva az égben is: 240757 Farkasberci néven a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida az övé, melyet Sárneczky Krisztián fedezett fel 2005. május 26-án. Továbbá Farkas Bertalan legendás szkafandere a Hadtörténeti Múzeumban tekinthető meg.

Hollywood és zene

Az amatőr csillagásztól azután is érdeklődtem, hogy komolyabb csillagászati felfedezés volt-e valamikor a vármegyénkben. Zoltán úgy fogalmazott, hogy nem tud ilyesmiről, de a közelmúlt egyik legkülönlegesebb csillagászati közösségi élménye két éve volt, amikor a Neowise üstökös észlelésére közel 700-800 fő gyűlt össze a hajdúböszörményi csorda legelőn. – Nagyon különleges hangulata van az ilyen közösségi csillagászati eseményeknek. 

– árulta el. 

Zoltán arra is kitért, nagyon sok kérdést kapnak az emberektől a munkájuk kapcsán, azonban sokaknál összemosódik a csillagászat és az asztrológia. – Próbálunk kínosan vigyázni arra, hogy elmondjuk a különbséget. Természetesen visszatérő kérdés a földön kívüli élet lehetősége, az ufók, illetve az emberek Hold- és Mars-utazási lehetősége – jegyezte meg. Hollywood is közkedvelt témaként veszi elő a csillagászat témakörének megfilmesítését, elég csak a fekete lyuk misztériumára gondolnunk, vagy a Holdra szállásra. Utánakérdeztünk a szakembernél, hogy tud-e olyan filmről, ami hihető, avagy olyan információkat dolgozott fel, mely közelít a valósághoz. 

Persze, ha a helyén kezeljük ezeket a hollywoodi filmeket és nem a tudomány szemüvegén át szemléljük, kellemes kikapcsolódást jelenthetnek. A Ne nézz fel című film mondjuk sok pozitív kritikát összeszedett a csillagászati körökben. Hasonlóan sokan szeretik az Arthur C. Clarke könyvéből készült 2001: Űrodüsszeia című filmet, azonban vannak olyan korszakos zenék, zeneszerzők, melyek kapcsolhatók a csillagászathoz és az űrkutatáshoz – mutatott rá. 

Zoltán hozzátette, nem sokan tudják, hogy az Uránusz bolygó felfedezője Sir Frederick William Herschel is zeneszerző volt, és kezdetben zenetanításból élt. Aztán vannak a modern zenei életben is csillagászathoz és kozmikus érzéshez köthető zeneszerzők és műveik, például a Pink Floyd: Dark side of the Moon albuma, vagy Vangelis zenéje, ami a NASA Mars-missziójának a himnusza lett. Továbbá Jean Michel Jarre Oxigene és Equinox albuma is nagy siker volt a csillagászat szerelmesei között. Majd megemlítette a hazai zenekarok közül a Solaris Együttes Marsbéli Krónikák albumát, mely az egész világon keresett a progresszív zene kedvelői közt. 

ND