2023.03.18. 19:41
Ez itt az Omega-köd, ahogy Hajdúhadházról látszik
A képet Hadházi Csabának köszönhetjük.
Újabb látványos, vármegyénkben készített asztrofotót küldött szerkesztőségünknek a Vega Csillagászati Egyesület Hajdúsági Területi Klubjának titkára, Balogh Zoltán.
A képet a klub tagja, Hadházi Csaba amatőr csillagász készítette Hajdúhadházról a Hercules Observatory magáncsillagdájában a Messier 17-ről (vagy NGC 6618-ről, de további elnevezései is vannak: Omega-köd, Patkó-köd, Hattyú-köd).
Forrás: Hadházi Csaba
Mint arra Balogh Zoltán rámutatott, az Omega-köd az északi féltekéről is látható egyik legszebb emissziós gázköd és nyílt halmaz. A Nyilas csillagképben helyezkedik el.
A ködöt 1745-46-ban fedezte fel Philippe Loys de Chéseaux, de mivel felfedezését nem publikálta széles körben, kevesen tudtak csak róla. Ez okozhatta, hogy Charles Messier „újra megtalálta”, majd 1764. június 3-án katalogizálta a ködöt, amely a 17. katalógusszámot kapta.
Az emissziós gázköd mintegy 35 csillagból álló nyílt halmazt takar, amely a köd fényét biztosítja. A ködösség egy csillagkeletkezési zóna, ahol napjainkban is születnek új égitestek. A Messier 17 tőlünk megközelítőleg 5500 fényévre található, a Tejútrendszer fősíkjában. Mintegy 15 fényév átmérőjű területen sűrű gáz- és porfelhők találhatók. A felhő peremvidékét azonban a fiatal csillagok felforrósították, felfújták, és ezzel ritkásabbá, ezáltal részben átlátszóvá tették, létrehozva az Omega-ködöt – részletezte Balogh Zoltán, hozzátéve:
az elmúlt évek elemzései alapján kiderült, hogy az Omega-köd egyike a közelünkben megfigyelhető legfiatalabb csillagkeletkezési zónáknak. Az itt található csillagok mindössze néhány millió évvel ezelőtt keletkeztek.
