Hová tűnik az iparterületeken letermelt humusz? – fotókkal

A Debrecenben megépülő akkumulátorgyárral, a CATL-lel kapcsolatban több lakossági kérdés is felmerült a közmeghallgatásokon. Az egyik ilyen aggály a beruházási területről termelt termőföldet érintette, erre vonatkozott az egyik helyi lakos kérdése a Családsegítő Központban megrendezett eseményen. 

A letermelt föld kérdése az internetes fórumokon is saját erőre kapott. Egyesek „úgy tudják”, Hollandiába viszik virágföldekre, mások „azt hallották”, Németországban köt ki a jó minőségű magyar termőföld. Kerestünk bármilyen erre vonatkozó hiteles információt, azonban sem leleplező videót, sem terhelő bizonyítékot nem találtunk.

Ellenben humuszt igen. Ellátogattunk az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetbe, a BMW-gyár építési helyszínére, majd a Déli Ipari Parkba, a kínai akkumulátorgyár, a CATL építési területére. A Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft. (DIF) munkatársai körbevezettek minket mindkét építési területen, hogy megbizonyosodjunk arról, helyén van a termőföld. A Mikepércsi út mellett épülő akkumulátorgyár területének déli részéről már letermelték a humuszt, ezt a telek északi részén, mintegy száz hektáros területen lévő depóniákban tárolják.

A BMW-gyár környékén több, külön erre kijelölt területen, rendezetten, mintegy kétméteres magasságban van elterítve a termőföld. Szintén visszaterítették az útépítéshez letermelt humuszt a gazdasági övezetben az utak minkét oldalán. 

Fenntartással kezeltük azon találgatásokat is, miszerint a külföldi beruházó adja el a földet. Biztosak voltunk abban, hogy ez nem kivitelezhető, mivel a jogszabályi környezet és a földtörvény ezt nem teszi lehetővé.

Mentendő érték

Megkerestük Kun Ferencet, a DIF ügyvezetőjét, aki a Haon érdeklődésére hangsúlyozta, a humusz mentendő érték, mely a talaj felső, biológiailag aktív, szerves anyagot tartalmazó rétegét jelenti.

 – mondta.

Az ügyvezető részletezte, a humuszmentés előtt minden esetben úgynevezett talajvédelmi terv készül, melyben az érintett termőföldek területén található humuszréteg vastagságát, a mentendő humuszos talajréteg mélységét és minőségét rögzítik. – A humuszréteg tényleges mentését a talajvédelmi tervben foglaltak figyelembevételével elkészített humuszgazdálkodási terv alapján kell elvégezni. A dokumentum rögzíti, hogy mekkora a letermelendő, mentendő humusz teljes mennyisége, ebből mennyi lesz a beruházás során felhasználva zöldfelület céljából telken belüli visszaterítésre, rézsűk, nyílt árkok felszínborítására.

– A termőréteg egy részét az ingatlanokon belül az építésügyi előírások szerint kötelezően kialakítandó zöldfelületek képzése céljából terítették el. A zöldfelületek képzésére fel nem használt mennyiséget pedig ingatlanon belül, rendezett depóniákba helyezték – tudatta.

Megbizonyosodtunk tehát arról, hogy az iparterületeken letermelt humuszt az építési telken belül tárolják. Kíváncsiak voltunk, mi történik az olyan beruházásoknál, ahol ez helyhiány miatt nem lehetséges: például a Dósa nádor téri mélygarázs építési területén. Való igaz, itt nem humuszréteget termelnek ki, ellenben a négyemeletes beruházás helyén lévő földet teherautókkal szállítják el, ami okot adhat arra az aggodalomra, hogy ugyanez történik az iparterületek környékén lévő termőfölddel is.

Azonban ezt a földet sem külföldre exportálják, a Városfejlesztési Osztálytól kapott információink alapján a Dósa nádor térről a kivitelező egy Debrecen melletti őrzött telekre szállítja a földet, ahol későbbi felhasználásáig deponálják.

HBN