Kitüntető díjakat adtak át Hajdú-Bihar megye napján - fotókkal!

Hajdú-Bihar megye napját 20 esztendeje november 22-én mindig más-más helyszínen ünneplik meg, idén az eseménynek Nádudvar adhatott otthont.

Forrás: Lévai Péter-archív

November 22. – 324 évvel ezelőtt, 1698-ban éppen ezen a napon alakult meg a hajdúkerület. Az évfordulóról a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat ünnepi közgyűléssel emlékezik meg. A találkozás lehetőséget ad arra, hogy a települések képviselői számot adjanak az elmúlt időszak eredményeiről, és előrevetítsék a közeljövő céljait.

Az idei ünnepség házigazda-településének polgármestere, Maczik Erika köszöntötte a közgyűlésen megjelenteket. Ünnepi gondolatait rövid történelmi kitekintéssel kezdte, felidézte városuk múltját. Sok más mellett szót ejtetett arról, hogy a történelem ideje alatt többször elnéptelenedő településen élő lakosság identitásában még ma is meghatározó a pásztorkodással, földműveléssel foglalkozó elődök példája, de beszélt a polgárosodás útján való elindulásról, a mostanra több mint 8 ezres lélekszámú város idei és közelgő jubileumairól. – Önkormányzatunk igyekszik a kötelező feladatellátást a lehetőségekhez mérten magas színvonalon elvégezni. Önként vállalt feladatainkat pedig sajátos földrajzi helyzetünkből fakadóan fenntartani annak érdekében, hogy városunk lakosainak minél több helyben elérhető szolgáltatást tudjunk biztosítani. Bevételeinket erre, és erőteljes fejlesztésközpontú gondolkodás által vezéreltetve fordítjuk olyan célokra, amelyek egyaránt felelnek az itt élők szükségleteire, és a jövő kihívásaira.

Ma Nádudvar egy erős hagyományokkal bíró, gazdaságilag stabil, lakói számára élhető és fenntartható környezetet biztosító városa a megyének, javuló elérhetőséggel, számos, elsősorban a természetet és a kultúrát kedvelők számára nyújtott lehetőséggel, élénk civil közösségekkel valamennyi korosztályban

– emelte ki a polgármester.

A térség függetlenedésének évfordulója – így nevezte Hajdú-Bihar megye napját Mayer Gábor területfejlesztésért felelős államtitkár. – Magyarország korabeli egyik első területfejlesztési eseménye is volt, ami aztán olyan 300 éves történelmet hozott Hajdú-Bihar megyének, aminek eredményeképpen elmondhatjuk, hogy a megye hazánk egyik legdinamikusabban fejlődő térségévé vált – fogalmazott.

Az államtitkár rámutatott: 2022-ben a területfejlesztés szakpolitikája újra miniszteri szintre emelkedett, mint mondta, e szakpolitika elkötelezett abban, hogy olyan fejlesztések megvalósulását támogassa, melyek a helyi problémákra valóban reagálni tudnak, a helyi igényekre épülnek. Szavai szerint ebben a vármegyéink szerepe megkerülhetetlen.

Együttesen a megtartóerőnkért

Az alaptörvény idei módosítása nyomán visszatérünk egy évezredes hagyományhoz, másfél hónap múlva visszakapjuk a vármegyéket – emlékeztetett köszöntőjében Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke.

Úgy sikerült az évtizedekben megtermetei a megye egységét, hogy közben a gazdag hagyomány, a sokszínűség megmaradhatott és gyarapodhatott. Egyszerre alakultak ki a megye működéséhez szükséges fizikális feltételek, és maradhattak meg a kulturális sajátosságok. Ezáltal fértek meg jól egymás mellett a települési és a megyei identitás, ennek pedig új lendületet adott az, amikor a fejlesztéspolitika szervezése régiós szinten a megyékhez került. Az elmúlt években elindult folyamatok igazolták ennek létjogosultságát. Hajdú-Bihar megye települései mind küllemükben, mind élhetőségüket tekintve rengeteget tudtak ebből profitálni. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban megvalósult fejlesztések jelentősen hozzájárultak a térség gyarapodásához, és a 2022-27-es időszak TOP PLUSZ beruházásai is nagy mértékben segítik majd településeink fejlődését

– mutatott rá.

Kiemelte továbbá, hogy folyamatosan dolgoztak a közösségek erősítésén is. Többek között ezen szándékból a megyei önkormányzat a Hajdú hagyományok nyomában elnevezésű projekttel számos ingyenes programot szervezetett több tízezer résztvevővel. Pajna Zoltán úgy fogalmazott: folyamatos törekvésük, hogy olyan alapvetések, mint az egészségügyi és szociális ellátás, az oktatási- és szakképzés, a gazdaság gyarapodásához nélkülözhetetlen infrastruktúrafejlesztés mellett az identitásőrzés és a kulturális élet is kiemelt szerepet kapjon. – Ezek együtt képesek a megtartóerőnket növelni – mondta.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat ünnepi közgyűlése Nádudvaron

Fotók: Lévai Péter

Az ünnepi közgyűlésen a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat kitüntető díjakat adott át.

Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Emlékérmét ebben az évben a Nádudvari Református Egyházközség Idősek Otthonának, és Dr. Fodor Máriának, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának nyugalmazott főosztályvezetőjének ítéltek oda.
Hajdú-Bihar Megye Közigazgatásáért emlékérmet vehetett át Bertóthyné Csige Tünde, a Létavértesi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője.
Az Év Civil Szervezete-díjat idén az Ebesi Polgárőr Egyesület érdemelte ki.
A megyei önkormányzat Arany Sándor-díját Sain Krisztián, a Hajdú- Bihar Megyei Gazdakörök Szövetségének alelnöke, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Országos Etikai Bizottságának tagja, a Hajdúszoboszlói Területi Agrárbizottság elnöke vehette át.
A Maróthi György-díjat Bodnár Margitnak, a hajdúböszörményi Középkerti Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola korábbi vezetőjének, önkormányzati képviselőnek, továbbá Dr. Takácsné Baranyai Etelkának, a Népi Kismesterségek Szolgáltató Mesterségek Szakiskolájának megálmodójának ítélték oda.
Kölcsey Ferenc-díjjal gazdagodott Máté József, a Létavértesi Arany János Általános Iskola pedagógusa, a Létavértesi Művésztelep létrehozója, továbbá Nádházi-Tálas Csilla, a Derecske Városi Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója.
Bocskai István-díjat kapott Pappné Gyulai Katalin, a Debreceni Tankerületi Központ leköszönő vezetője, valamint Porkoláb Ferenc, a Bihari Népművészeti Egyesület tagja, akinek munkássága 2014-ben „Derecskei rátétes szűr és szűrrátétes” címen került be a Derecskei Értékek közé.

BBI