2022.10.07. 07:00
Korábban már szaltóztak és klipet is forgattak Hajdú-Bihar legmagasabb lakóházán
Bejutottunk a debreceni Petőfi téri „betonbiztos” toronyházba, és a tetejéről is körbe nézhettünk.
Feljutás a debreceni Petőfi téri toronyház legmagasabb pontjára (háttérben a belváros és környékének panorámája)
Forrás: Molnár Péter
Az építészeti világnap, október 6. alkalmából vezetett épületbejárást Kovács Péter építész szerdán a Petőfi téri 22 emeletes toronyházban.
Hajdú-Bihar megye legmagasabb, 79 méteres épülete korántsem tartozik Debrecen esztétikus szimbólumai közé, történetéből mégis több érdekességet hallhattak a múltidéző séta résztvevői. A második világháború utáni lakáshiány hívta életre a 22 emeletes toronyház megépítését, de a koncepció része volt az is, hogy míg a Piac utcát az egyik oldalról a Nagytemplom határolja, legyen hasonló monumentális a másik, Petőfi téri végpontja is.
Fél méteres falakkal
– Az építészszakma számára mindig az a legnagyobb kihívás, amikor a klasszikus mérnöki tudással olyat kell létrehozni, amit azelőtt még senki nem alkotott – fogalmazott a szakember. Elmondta azt is, hogy 25 centiméteres vasbetonfalakat szintén ugyanilyen vastagságú kohósalakos hőszigeteléssel borították, így végül a statikai szempontból most is betonbiztos monstrum falai fél méteresek lettek. Hasonló újdonság volt az is, hogy ezt az épületet a többi paneltömbtől eltérően nem két-, hanem háromrétegű üveggel látták el.
A statikai tervezés egyébként Murányi Ernő nevéhez kötődik, aki korábban külföldi szállodák tervezésében is részt vett, és ezt a tapasztalatát kamatoztatta a toronyház tervezésekor.
Az önkormányzati és magántulajdonú lakásokat magában foglaló épületben lakószintenként 11 lakás van, melyek többnyire egy-másfél szobásak, míg legfelül kétszinteseket is kialakíttattak a tervezők.
A tetőre érve a látvány megerősített bennünket abban, hogy az évtizedek alatt leamortizált épületet csakugyan kárpótolja a panoráma: akit nem hatott meg egy-egy jól belátható építkezés, az gyönyörködhetett a tisztán körvonalazódó Bihar-hegységben.
A lábunk előtt hevert Debrecen
Fotók: Molnár PéterKéretlen funkciókkal
Vitatható, hogy ma Debrecen arculatához milyen előjellel tartozik a Petőfi téri toronyház, melynek részleges felújításáról is csak egyszer volt szó, a Debrecen Európa Kulturális Fővárosa-programban. Itt vetődött fel annak az ötlete, hogy külső panorámalifttel támogassák meg a létesítményt, a tetejére pedig panorámakávézót alakítsanak ki. A terv nem valósult meg.
Az extrém sportoló és egy ideig kaszkadőrnek készülő Kajtár Norbert a közelmúltban az épület legtetején mutatta be hajmeresztő akrobatikus mutatványát a Haonnak, de a város legmagasabb pontja fotósokat és operatőröket is inspirált az elmúlt években, köztük Koroknai Árpád és zenekarának videoklipjét is ezen a tetőn forgatták.
Debrecen legmagasabb építményét a Hajdú-bihari Napló is figyelemmel kísérte, arról pedig külön cikkezett, amikor az építkezés a 13. emelethez ért 1972. januári 3-án. Ha nem is a túlmisztifikált 13-as szám, hanem az épület 79 méteres magassága miatt az elmúlt évtizedekben többen vetették magukat önként a mélybe.
A 24 órás portaszolgálat nem enged be akárkit, de az öngyilkosságokról beszámoló cikkek és rendőrségi közlemények szerint aki így akart véget vetni az életének, könnyen feljuthatott a tetőre úgy, hogy valamelyik ott lakóra hivatkozva mégis beengedték.
Ha valaki lakva is szeretné megismerni a toronyházat, a legfrissebb információink szerint megteheti: a Haon 2022 októberében eladó lakást nem talált, bérelni viszont lehet: egy 40 négyzetméteres, felújított és berendezett, másfél szobás lakásért havonta 120 ezer forint bérleti díjat kell fizetni.
SZD
