„El kell érni, hogy a dolgozók motiváltak legyenek”

Árokné Toma Krisztina, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal főigazgatója az eseményen elmondta, évekig dolgozott humánpolitikai vezetőként, ahol a tökéletes munkaerőt keresték. – Ritkán találtuk meg a megfelelő kompetenciákkal rendelkező személyeket, és amennyiben sikerült, sokszor elvesztek a rendszerünkben. Mint kiderült, ennek az egyik oka, hogy bekerültek egy olyan munkakörnyezetbe, ahol saját szak-, információs-, és kommunikációs rendszerek voltak. Így – ha nem kaptak megfelelő mentort – gyakran a legtehetségesebbek is elpályáztak tőlünk – emelte ki, hozzátéve, egy idő után tendenciává vált, hogy a tökéletes pályázó megtalálása mellett a saját munkavállalókat is megfelelően képezzék.

– A projekt célul tűzte ki, hogy az elengedhetetlen szakképesítés mellett fontosak az alapkompetenciák is. Az, hogy az emberek elvégzik az egyetemet, főiskolát, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott területen minden munkát azonnal képesek elvégezni. Bekerülnek egy céghez, amelynek ismerni kell a rendszereit – hangsúlyozta a főigazgató, aki szerint a kompetenciák (hogy például valaki nyitott, jól kommunikál) nemcsak adottságok, de alapvető fontosságú, fejleszthető képességek is. – A nagy cégeknél is hatalmas hangsúlyt fordítanak – a technológia mellett – a humánerőforrásra. Azt kell elérni, hogy a dolgozók motiváltak legyenek, akarják a közös cél elérését.A projekt a különböző képzésekkel ebben segíthet, nemcsak lehetőséget, de forrást is biztosítva – mondta.

Kétoldalú folyamat

Tapolcai Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal főosztályvezetője kifejtette, bár a kormányhivatal és az iparkamara közös munkája példaértékű, a képzőcégek, cégek nagyon nagy bajban vannak. Legfőképpen azért, mert egy olyan változáson megy keresztül most a magyar gazdaság, amely során a hét szűk esztendő, és a hét bő esztendő egyszerre van jelen.

– Megéltük már, hogy sok munkanélküli volt, de kevés munkahely, illetve azt is, hogy sok munkahely, de kevés munkavállaló akadt. Most egyszerre érkezett egy olyan robbanás, amelyben a fél világ szakképzett munkaerejét fel tudnánk szívni, miközben 15-20 százalékkal növekszik az egyéni vállalkozók száma is – emelte ki, hozzátéve, a mostani gazdasági szituáció a szereplők számára akár pozitív konjunktúrát hozhat, erre azonban egyelőre nincsenek felkészülve. – Azonnal a gép mellé állítható, olcsó, felkészült munkaerő nincs. A piacon sincs. Abból a 140 ezer emberből, aki ma Hajdú-Bihar megyében dolgozik, legalább 40 ezer ember egy éven belül állást vált.Eközben évente 10-12 ezer ember ki-be mászkál a munkaerőpiacon – mutatott rá a jelentős fluktuációra. – Ennek az az oka, hogy nem foglalkozunk eleget az emberekkel. Ma már a munkaerőn dolgozni kell. A HR nem ér azzal véget, hogy felveszünk, elbocsátunk embereket. A HR ott kezdődik, hogy a kiesetteket megpróbáljuk feltornázni a piacra. Képzésekről, felkészítésről beszélünk, de ez leginkább szocializáció – emelte ki.

A főosztályvezető szerint a program lényege, hogy az embereknek segítsenek alkalmazkodni egy adott vállalathoz, ez azonban kétoldalú folyamat. – A kormányzat, az Európai Unió áldoz arra pénzt, hogy segítse az alkalmazkodását a munkavállalónak. Egyben segíti a munkáltatóét is: igen, dolgozni kell ezekkel az emberekkel, alkalmassá kell tenni, hogy termelékennyé váljanak! A munkavállalónak karrierje van egy cégnél. Olyan kompetenciákat, tudásokat kell pluszban adni számára, hogy valamiért az adott céghez ragaszkodjon. Magunkhoz kell kötni az embereket, hogy ne vándoroljanak a munkaerőpiacon. A program annyiban segít, hogy ennek a szocializációnak az anyagi terheiből levesz, a munkáltatókat segítve – fejtette ki, hangsúlyozva, ez az eszköz azok közé tartozik, amely sikertörténet lehet.

PSZ