Ahogy nő a város, úgy kell lépést tartani az infrastruktúra-fejlesztés területén is

Történelmi sikert aratott az április 3-i parlamenti választásokon a Fidesz–KDNP, amelynek tagjaként Pósán László a hetedik ciklusát kezdte meg a Hajdú 2-es választókerületben 27 ezer 111 szavazattal. A honatya meglátása szerint a mostani választás központi kérdése a szomszédban dúló háború volt, melyre a szavazópolgárok egyértelmű választ adtak. Mindemellett kiemelte, hogy az elmúlt 12 év kormányzása alatt az ország gazdasága újra növekedésnek indult, több mint egymillió új munkahely lett, csökkent a munkanélküliség aránya és a szegénységben élők száma, emelkedtek a bérek és a nyugdíjak.

Mit gondol, minek tudható be, hogy ilyen sokan a kormánypárt mellett tették le a voksaikat? 

Példátlan történelmi választási eredménye ez a polgári oldalnak a rendszerváltás óta, mind országos szinten, mind pedig Debrecenben is. Ezúttal az egyik legfontosabb kérdés az volt, hogy Magyarország a béke útján marad, vagy belesodródik a háborúba. Az ellenzék nyilatkozataiból az rajzolódott ki, hogy ők fegyverekkel és katonákkal támogatnák Ukrajnát, így óhatatlanul is az egyik fél oldalán foglalnának állást. Ezt pedig az orosz fél ellenséges lépésként értékelné. Ezért is hangsúlyoztuk azt, hogy ennek a választásnak az egyik kulcskérdése: béke vagy háború? A választók határozottan a béke mellett tették le a voksukat. 

Ez az egy kérdés döntötte el végül a választás eredményét? 

Természetesen a választók nem ennek az egy kérdésnek a figyelembevételével döntöttek. Miután átvettük a kormányzást a Gyurcsány–Bajnai-kormánytól, Magyarország az akkori teljes lepusztultság állapotából az elmúlt 12 év alatt eljutott oda, hogy ma hazánk a nemzetközi GDP-rangsortól kezdve sok más tekintetben is előrelépett. Ha körülnézünk az utcákon, szemmel látható például, hogy mennyivel több gépjármű van, mint 2010-ben. Láthatjuk azt is, hogy milyen volumenű az ingatlanépítkezéseknek és a lakásépítkezéseknek a száma. Megfigyelhető, hogy milyen mértékben nő a kereslet és a gazdaság intenzitása. Nem állítom, hogy minden családnál egyforma mértékű ez, viszont jelentős arányban sikerült csökkenteni a mélyszegénységben élők számát, egyúttal pedig növelni a munkajövedelemből élők arányát. Egymillió új munkahelyet teremtettünk tíz év alatt. Mindezek mellett ott vannak a családtámogatások, a látványos gazdasági növekedés, amelyek mindenki számára stabil egzisztenciát és tervezhető jövőt is jelentenek. Megújultak a bölcsődék, az óvodák és az oktatási intézmények. Ingyenesen étkeznek a gyerekek az iskolákban, és a szülőknek nem kell külön félretennie szeptemberre több tízezer forintot a tankönyvekre, hiszen azt ingyenesen kapják a tanulók. Az emberek nagy többsége a stabilitásra, a gyarapodásra, a fejlődésre szavazott, ami csak úgy lehetséges, ha béke van. Ezek a társadalmi biztonságot szolgáló igények, melyek a választás eredményével így kapcsolódnak össze. 

Mik voltak azok a célok, amelyeket korábban megfogalmaztak a választókerülettel kapcsolatban? Hogyan alakult ezekhez képest az elmúlt 4 év? 

Debrecennek ez egy olyan területe, amelynek infrastrukturális ellátottságát tekintve, a város számos egyéb területével összevetve jelentős fejlesztéseket igényel. Elkezdtük fejleszteni az úthálózatot, a közvilágítást, kiépítettük sok helyen a hiányzó közműveket. Folytattuk a kertségi programot. Az elmúlt 4 év alatt több mint 230 utcában végeztünk aszfaltozási munkálatokat. Az évek során sok helyen új utcák is nyíltak, új városrészek népesültek be és váltak lakottá, ahol ki kellett építeni a megfelelő infrastruktúrát, például a gáz-, a víz-, a villany- vagy a csatornahálózat rendszerét. Ezzel párhuzamosan rengeteg ilyen típusú fejlesztés, illetve beruházás zajlott, amit folytatnunk kell a jövőben is, mert ahogy nő a város, úgy nekünk is lépést kell tartanunk az infrastruktúra-fejlesztés terén. A kertségi területeknek ez a legfőbb kihívása, amivel a jövőben is foglalkozni fogunk. A lakótelepeken pedig a legfontosabb feladat továbbra is a környezet megújítása, fejlesztése. Ez leginkább a parkosítást, a zöldfelületeknek a növelését jelenti, különböző szabadtéri bútorzatok elhelyezésével, játszóterek, futópályák és kondiparkok kialakításával együtt. Mindezek mellett az arányokat szem előtt tartva új parkolókat is ki kell alakítsunk, hiszen ahogy javult a családok élethelyzete a polgári kormányzat alatt, úgy növekedett meg a gépkocsival rendelkezők száma is, és nőtt a parkolóhelyek bővítése iránti igény is. Az említett fejlesztések választói igények is, amik teljesítésében partnerként veszünk részt. 

A Tócóvölgy és a Tócóskert esetében mik az elképzelések? 

A Tócóvölgyben egy, a „Zöld város programhoz” kapcsolódó beruházást fejeztünk be nem olyan régen. Ez többek között parkok, játszóterek és új futópálya kialakítását, valamint a zöldfelületek megújítását, parkosítást, locsolórendszerek, ivókutak telepítését jelentette. A Tócóskertben pedig most is zajlik egy még jelentősebb mértékű beruházás, amelynek első és nagyobb szakasza, a Holló László sétány gyakorlatilag már elkészült. Folyamatosak a faültetések, a játszótér-felújítás és a kutyafuttató építése is, de kialakítottunk ezen a részen új parkolókat is. Ott van továbbá a Tócóvölgynek a Tócó patakon túli része is. Ezt a baloldal előszeretettel „nagyrétnek” nevezi, ami egy nagy becsapás. Az ott élő emberek nagyon jól tudják, hogy ez nem rét. Ez egy parlagon lévő vagy ugarként létező terület a nyolcvanas évek óta. Az eredeti elképzelés – hogy azt a területet is beépítik – végül nem valósult meg. Ennek a területnek a hasznosítása komplex feladat, hiszen a tócóskerti és a tócósvölgyi részeken a zöldfelületeket oly módon kell növelnünk, hogy közben a lakóterületeket is tudjuk bővíteni, mert a lakások iránt is nagy a kereslet. Az pedig nem igaz, hogy az itt lévő cégek dolgozóinak szeretnénk lakásokat építeni. Minden cégnek a privát célja, hogy a munkaerő toborzását, illetve annak megtartását milyen eszközökkel és hogyan kívánja elérni. Viszont azoknak a fiataloknak, pályakezdőknek, kisgyerekes családoknak, ahol a munkavállalók olyan területen dolgoznak, amelyek a város napi működése szempontjából fontosak – mint például a közoktatás vagy a szociális szféra, egészségügy – szeretnénk majd olyan bérlakásokat kialakítani, amelyek nem szociális bérlakások, de a bérleti díjak mégis a piaci árak alatt vannak. Mindezt pedig úgy szeretnénk megvalósítani, hogy a Tócóvölgy beépítettsége ritkább legyen, és sokkal több zöldfelületet tudjunk megtartani. A Civaqua programhoz kapcsolódóan a Tócó patak vizét pedig felduzzasztanánk és egy tavat alakítanánk ki, körülötte parkkal, sétálóövezettel. 

Vannak-e tervek, irányok a választókerület gazdasági fejlesztéseivel kapcsolatosan? 

A nemzetközi repülőtér Debrecennek egy óriási versenyelőnyt jelent, hiszen a rendszerváltás után ezt meg tudtuk tartani, és volt lehetőségünk fejleszteni is. Nagyon sokáig ez csak kis lépésekben ment, mert kizárólag önkormányzati forrást lehetett hozzá igénybe venni. Szerintem még sok debreceni emlékszik arra, amikor az első polgári repülésre alkalmas gépek megjelentek, hogy az mennyire kuriózumnak számított, és hogy akkor milyen volt a repülőtér kiszálló épületi része. Ahhoz képest most már a legmodernebb szállító rendszerektől, az épületek infrastruktúrájának növelésétől kezdve sok változás történt. Sikerült elérni, hogy ténylegesen nemzetközi repülőtérré váljon, amelyhez kapcsolódóan nagyon komoly biztonsági előírások is vannak, melyeket mindenhol az állam garantál. Így nálunk is részt vesz az állam ennek a finanszírozásában. Kiépült a vasúti összeköttetés, épültek hangárak, raktárépületek és fogadóépületek is. Azonban a légi közlekedésben is folyamatos az odafigyelés és fejlesztés, mely a kulcs ahhoz, hogy versenyképes, valamint biztonságos legyen a szolgáltatás. Tehát itt mindig lesz teendő, és jó irányba haladunk. 

Kiépült az elmúlt években egy nagyon jelentős Déli Ipari Park is. 2018-ban még csak az első vállalkozások jelentek meg itt, mára azonban nemcsak hogy területileg a legnagyobb lett, hanem igen komoly, nagy volumenű beruházások is folyamatban vannak rajta. Ilyen például a Semcorp 64 milliárd forintos fejlesztése. Viszont a város jelenleg is több mint 50 lehetséges befektetővel tárgyal. Nemrég megszületett az a kormányzati döntés is, amely 100 milliárd forintot biztosít a tiszántúli régió energetikai rendszereinek fejlesztésére. Ez a Déli Ipari Park szempontjából fontos döntés volt. 2018-ban kijelentettük: Debrecen fejlődési lehetőségeit megpróbáljuk magasabb fordulatra kapcsolni. Úgy gondolom, ezt sikeresen teljesítettük. 

Olyan fejlődési lehetőségek kapujában állunk, amely példa nélküli eddig a város történelmében.

Azt se felejtsük el, hogy olyan útfejlesztések is vannak a városon kívül, amelyek állami beruházásokban történnek, viszont Debrecen szempontjából is kulcsfontosságúak. Ilyen a 48-as út, ami például a város határán kívüli részeken élők napi közlekedése szempontjából is fontos. A 471-es út ugyancsak ilyen, amely városon belüli szakasza bár még nincs kész, de az is állami beruházásból valósul meg. Természetesen van még bőven teendő, hiszen a várost keletről elkerülő út még egyelőre várat magára, de azt már például sikerült elérni, hogy az ezzel kapcsolatos megvalósíthatósági tanulmányokat megrendelte az állami útépítő cég. Azonban erre folyamatosan oda kell figyelni, hogy az ehhez kapcsolódó források a költségvetésben szerepeljenek majd. Ez állandó egyeztetést igényel a megye több képviselőjével, mert nemcsak Debrecen déli vagy keleti részét érinti, hanem más képviselői körzeteket is. Úgyhogy ez megint csak együttműködést és közös gondolkodást igényel, amit a baloldalon nem láttunk, és most sem látunk. Viszont ahhoz, hogy ez megindulhasson, szükség van a jó lobbierőre. 

Ha az elmúlt évekre visszatekintünk, Debrecen és Hajdú-Bihar megye sikereiben az is szerepet játszott, hogy olyan képviselők vannak itt immár több cikluson keresztül, akik hatékonyan képviselik a választóik érdekeit, melyek fontos szempontok, eddig is ezeket figyelembe véve dolgoztunk, és a jövőben is így akarunk cselekedni. 

Bekecs Sándor