„Senki sem mondhatja meg a magyar szülőknek, hogy hogyan neveljék a gyermekeiket”

Varga Judit a napokban a tizedik Áldozatsegítő Központ átadójára érkezett Debrecenbe. A politikus a Hajdú-bihari Napló szerkesztőségében adott interjút, melyben szó volt a választók akaratának jelentőségéről, a jogállamiság értelmezésének brüsszeli paradigmájáról, de beszélt arról is, hogy milyen hatással lehet akár egész Európára az áprilisi népszavazás és a választások.

Hogyan értelmezi az Európai Unió Bíróságának nemrég meghozott ítéletét a jogállamisági kondicionalitás ügyében?

Brüsszel politikai döntést hozott a magyar gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatban. Ez az ítélet nagyon fontos, mivel része annak a folyamatnak, amit az európai intézmények részéről látunk: föderális Európát erőltetnek. Azok az országok, melyek az erős nemzetállamok erős Európájában gondolkodnak és ilyen jövőt képzelnek el a kontinensnek, mindenképpen nyomás alá kerülnek. Ennek egyik példája az a támadássorozat, ami a magyar nemzeti konzervatív kormány ellen van folyamatban. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament részéről már megszokhattuk ezeket a támadásokat, viszont most az Európai Unió Bírósága is beáll a politikai nyomást gyakorlók sorába. Maga a bíróság elnöke, Koen Lenaerts a közelmúltban többször is azt nyilatkozta, hogy feladatuk a föderális irányába tolni az integrációt, ezzel egy egyre mélyülő Európát támogatva. Azt már láttuk, hogy a rendelet kapcsán az Európai Parlament hogyan helyezte politikai nyomás alá a bíróságot: gyorsított eljárást kértek, a bíróság ennek eleget tett annak ellenére, hogy az unió történetének legbonyolultabb jogi kérdéséről kellett dönteniük és erre hat hónapjuk volt. Megjegyzem, egy egyszerű eljárásjogi kérdésben is van, amikor három évig gondolkodnak. Brüsszel folyamatosan visszaél a hatalmával, most ezzel az ítélettel próbálják azt a politikai játszmát, boszorkányüldözést megpecsételni, amit folyamatosan láthatunk az intézmények részéről. Ebben a helyzetben a legfontosabb kapaszkodót a demokrácia és a választók akarata jelenti. A népakarat, amit a népszavazással fogunk kinyilvánítani, hiszen senki nem mondhatja meg a magyar szülőknek, hogy hogyan neveljék a gyermekeiket, hogyan éljék az életüket és milyen kulturális jövőt képzelnek el a saját országuknak, éppen ezért még a bíróság ítélete sem írhatja felül a népakaratot. Ezért is nagyon fontos dátum április harmadika, mert egy demokratikus népszavazás után a kormányzat erős mandátummal fogja továbbvinni azt a nemzeti érdekeket védő uniós politikát, amit eddig is sikeresen tudott képviselni, legyen szó rezsicsökkentésről, a migráció megállításáról vagy más, szuverenitást érintő kérdésekről.

Az EBESZ a napokban teljes körű választási megfigyelési misszió kiküldését javasolta a magyarországi választásra. Mennyire tartja valószínűnek, hogy látogatásuk ideológiai és politikai elfogultságtól mentes lesz?

Hónapok óta tart az a hatalmas hangulatkeltés, ami Brüsszelben már a választási kampány előtt elkezdődött. 2014-ben és 2018-ban is tanúi lehettünk annak, hogy milyen hangulatkeltést gerjesztenek a magyar jogállamiság körül. Az európai közhangulatban rendszerint hirtelen megjelennek NGO-elemzések, egyre több jogállamiság-jelentéssel és percepciós indexszel, ismeretlen eredetű civil szervezetek jelentéseivel. Egymást követik a frusztrált, elvakult balliberális politikai nyilatkozatok is, elsősorban az Európai Parlament részéről. Az EBESZ-nek mindig is érkezett missziója a választásokra, 2018-ban is kiadták a jelentésüket, mely szerint minden rendben volt. Most is csak annyit tudtak megállapítani, hogy a felkészülés teljesen rendben zajlik, a jogszabályaink megfelelnek az európai sztenderdeknek. Ellenzéki indítvány volt, hogy egy napon lehessen választásokat és népszavazást is tartani. Azért is nyilatkoztam azt, hogy szeretettel várjuk a megfigyelőket, mert Magyarország demokratikus jogállam, ahol a véleménypluralizmus valóban érvényesül, ellentétben sok nyugat-európai országgal. A közéleti vitáinkban sincs véleményhegemónia, balliberális véleményterrorizmus. Ilyen körülmények között várjuk a megfigyelőket, akik a kormánytól természetesen minden szakmai és hivatalos segítséget megkapnak, amit igényelnek.

Az országgyűlési választás mellett más fontos kérdésben is dönthetünk: milyen eredményeket vár a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos népszavazástól? Milyen üzenet lehet a magyarok döntése Európa felé?

Leginkább a migráció kérdéséhez hasonlítható, amit hasznos és nélkülözhetetlen fegyverként tudtuk használni a brüsszeli tárgyalás alkalmával. Amikor kijelentettük, hogy szükség van határvédelemre és a migrációt meg kell fékezni, azt azért mondtuk, mert a népakarat ott volt mögötte. A magyar kormány ezzel a 21. század legérzékenyebb kérdését merte feltenni az embereknek: akarják vagy nem a bevándorlást. Nem biztos hogy más kormányok meglépnék ezt Nyugat-Európába, de a népakarat hihetetlen erőt, felhatalmazást és támasztékot ad, amivel a falon is átmegyünk, ha a brüsszeli jogvitákról van szó. Hogy mennyire nem vagyunk egyedül ezzel a kérdéssel, az bizonyítja, hogy Európában választópolgárok tízmilliói várják, mi történik Magyarországon. Gyermekvédelmi szinten a szülők jogait deklaráljuk, amit egyébként az EU Alapjogi Chartája is tartalmaz: a szülő joga a gyermek neveltetését meghatározni. A kötelezettségszegési eljárásból is látszik, hogy egy erőltetetten összerakott ötven oldalban próbálják megmagyarázni, milyen uniós szabályokat sért a gyermekvédelmi törvény. Azért is fontos, hogy április 3-án minél többen szavazzunk, mert megmutathatjuk a világnak, hogy a magyar embereknek volt lehetőségük dönteni. Amikor uniós értékekről vitatkozunk, mindenki azzal kezdi a felszólalását, hogy ő az európai érdekeket védi. Erre mindig az a válaszunk, hogy ki kell nyitni szerződést, amiben fel vannak sorolva az értékek, köztük az emberi méltóság tisztelete, a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság, tehát még Brüsszelnek is tiszteletben kell tartania a magyarok akaratát. Ez olyan eszköz a kezünkben, mellyel hiába támadnak politikai vagy ideológiai alapon.

Elképzelhető, hogy az Európa-szerte egyre fölényesebb önbizalommal terjeszkedő LMBTQ-aktivisták is hátralépnek egyet, más nemzetek pedig mögénk állnak a népszavazás után?

Igen. Azért is gondolom, hogy sorsfordító dolog történik majd Magyarországon nemcsak a gyermekvédelmi törvény, hanem több más ideológiai kérdésben is, mert bátorságot adhat sok más európai állam polgárának, akiknek megszűnt a hatékony politikai érdekképviselete. A Néppárt már nem áll az emberek mellett, beállt a liberális fősodorba, azok a csak szavazók viszont, akik valaha támogatták az Európai Néppártot, mely régebben konzervatív volt, keresztény eszméket képviselt és klasszikus értékrendben hitt, azt várják, hogy mi történik Magyarországon a közeljövőben. Hiszek abban, hogy ez a konzervatív igény ott van más országokban is, csak a politikai képlet még nem engedi meg, hogy bátrak legyenek akár a politikusok, akár a választók. A napokban a francia nagykövetségen is elmondtam, hogy amikor külföldön járok, a színpad mellett a német, osztrák francia állampolgárok biztatnak kézfogással, mondván, hogy remélik: Orbán Viktor megmenti Európát olyannak, amilyennek ők szeretik. Ez a fantasztikus érzés mindig megerősít abban, hogy bárhogy is támadják az embert, vagy próbálják kizökkenteni arról a pályáról, amiért elvállalta a mandátumát, ki kell tartani, mert nem vagyunk egyedül a konzervatív, nemzeti érdekek érvényesítésével kapcsolatban. Vannak szövetségeseink, akik arra várnak, hogy megerősödjünk és új konzervatív erőt építsünk Európában.

Mire támaszkodhat és milyen feladatai vannak még a kampányidőszakban?

Amikor nem dolgozom, csak a gyerekeimért és a családomért létezem. Most van nyitva náluk egy olyan időablak, ami be fog zárulni, ha nagyobbak lesznek és a világ felé fordulnak és nem akarnak majd mindenáron az édesanyjukkal lenni. Ez most az esti meseolvasás és a közös reggeli készülődés ideje, de a kampány alatt is magammal viszem őket, amikor rendezvényre megyek. Szeretném befejezni azokat a munkákat is, amelyeket vállaltam, köztük az Áldozatsegítő Központ egri átadását, és a többi megyeszékhely projektjének elindítását, emellett az is fontos, hogy a minisztérium alapműködésére vonatkozó munkának is mennie kell. EU-s szinten csak harcra és magyar érdekképviseletre számíthatunk. A kampány elindult, és nekem ott a helyem, hogy Magyarország minél több pontjára eljutva mindenkivel kezet szoríthassak, a szemébe nézhessek és elmondhassam: sok minden forog most kockán, hiszen tizenkét év eredményét kell megvédenünk. Láttuk már, hogy hogyan rombol le felépítményeket a baloldal, hogyan áll a családtámogatáshoz, a munka megbecsüléséhez vagy az uniós politikához. Biztos, hogy nem a nemzet érdekeit képviselik. Meg kell őriznünk az eddigi legfontosabb eredményeinket: tudunk szövetséget építeni, fel tudjuk ismerni a nemzeti értékeket és hatékonyan képviselni őket Brüsszelben.

Ön vidéki, miskolci születésű nő, de ha mégis meg tudna fejteni egy keresztrejtvényt, és a feladvány három szóban árulná el, mire várhatnak a magyarok, ha bizalmat szavaznak a kormányzatnak áprilisban, mi lenne a megoldás?

Hit, család és haza: ez az a három szó, ami a missziónk gerincét adja. A keresztény hit nemcsak Magyarország, hanem az egész kontinens számára a fennmaradásunk zálogát jelenti. Hiszünk az erős közösségeinkben, a családjainkban, melyek felépítik a nemzeti identitást, ezért minden családot ért támadást el fogunk hárítani. A balliberális oldal célja, hogy relativizálja, nevetségessé tegye a nemzetet és a családot egy olyan masszába gyúrva, amit csak a profit és az egyéni önzés határoz meg. Ezzel azok a nemzetek is elveszítik arcukat, melyek Európát erőssé és prosperálóvá tették. Minden politikai álláspont, amit megfogalmazunk az uniós fősodorral szemben, nemzeti érdekek érvényesítésén alapul, így vagyunk őszinte és együttműködő partnerei nemcsak Európának, hanem a világ többi országának is.

Szakál Adrienn