Brutális fenyegetéseket kapnak a debreceni állatvédők

Nemes küldetés vezérli őket, de az útjuk emberi gyarlósággal van kikövezve. A felvilágosulatlanság, a nemtörődömség és a tömény rosszindulat jócskán próbára teszi őket, mégsem adják fel. Miért? Minden bizonnyal azért, mert oltalmazottaik sorsa még annál is igazságtalanabb, mint ahogyan olykor velük bánnak. A Bodolai Ferenc Add a Mancsod Alapítvány elhivatott állatvédő csapata Civil Debreceni Állatmentők néven vált ismertté. Hivatásuk, hogy segítséget nyújtsanak a bajba jutott állatoknak Debrecenben és környékén. Az állatvédelem nehézségeiről az alapítvány elnöke, Csige Alexandra beszélt a Hajdú Online-nak.

– Sajnos mindennaposak a konfliktusok a munkánk során, mert sokszor képtelenség szót érteni az emberekkel. Azok a gazdák, akiknek segíteni próbálunk, teljesen másképp tekintenek az állattartásra, mint ami a helyes utat jelentené – szögezte le az elején. – Borzasztóan ellenségesek velünk, és ez a hozzáállásbeli probléma az utóbbi időben végképp elharapódzott. Olyan stílust engednek meg maguknak, amilyet semmilyen körülmények között nem szabad. Talán azért van így, mert tisztában vannak vele, nincs jogunk és hatáskörünk beavatkozni, és arra gondolnak, hogy a hatóságok nem fognak eljárni, vagy legalábbis nem úgy, ahogyan kellene – véli Csige Alexandra.

Nem kérnek a támogatásból

Azt gondolhatnánk, hogy egy anyagi korlátokkal küzdő gazda örömmel elfogad egy felajánlott kutyaházat vagy állatorvosi ellátást a segítő szándékú emberektől. Az állatvédők jóakarata azonban gyakran éppen ellentétes reakciót vált ki. – Ilyen helyzetekben rendszeresen előfordul, hogy ránk csapják az ajtót, elüldöznek minket. Többször megesett, hogy rettenetes dolgokat vágtak a fejünkhöz, vagy a családom halálát kívánták, miközben ivartalanítást vagy tárgyi segítséget szerettünk volna adományozni az állat jóléte érdekében. Nem akarnak lemondani a kutyáról, állítják, hogy nagyon szeretik – miközben a csontsovány állat egy másfél méteres láncra kötve él –, a segítséget pedig agresszív módon visszautasítják – ismertette Alexandra a megdöbbentő valóságot. Egy meghökkentő adat jól érzékelteti, hogy mennyi elutasítást kapnak: 2020-ban 80 szuka gazdájának ajánlottak fel ingyenes ivartalanítást – úgy, hogy akár háztól házig szállítják az ebet –, végül mindössze 42 jelent meg.

Mint kiderült, a tél beálltával éppen a fent említett körülmények jelentik a legnagyobb kihívást a debreceni állatmentők számára. – Mindig nagyon megráz minket egy hosszabb ideje rövid láncon tartott, alultáplált kutya látványa. Némelyik állat olyan sovány, hogy számunkra is megdöbbentő, miként lehet életben. Ilyen esetekből sajnos megszámlálhatatlanul sok van, az alapítványunk közösségi oldalán bárki láthatja. Nagyon fontos, hogy az emberek erre felfigyeljenek! A vashordóban tartás nem megoldás, mert a kutya abban nem tud átmelegedni, kutyaházra van szüksége. A másik kritikus pont pedig az élelmezés. Mindez az állat alapvető szükségleteit szolgálja, ha ezeket valaki nem tudja vagy nem akarja biztosítani, akkor jusson eszébe, hogy nem kötelező kutyát tartani! – hangsúlyozta az alapítvány elnöke, majd felhívta a figyelmet, hogy a kemény fagyok közeledtével rengeteg kutya fogja elveszíteni az életét, mivel a rossz tartási körülmények területén csekély előremozdulást látnak.

Bár kétségtelenül túlsúlyban vannak a nehézségek, természetesen vidám történetek is akadnak a Civil Debreceni Állatmentők berkeiben. – Egyre többen fogadnak örökbe, vagy inkább úgy fogalmaznék, egyre többen inkább örökbe fogadnak, mint vásárolnak. Gyakrabban kapunk segélykéréseket is, az emberek mindinkább hajlandóak a nevüket adni ahhoz, hogy egy állaton segítsenek – fogalmazott Alexandra, aki maga is négy mentett kutyát nevel otthonában.

Utcakutya és az utca embere

A Bodolai Ferenc Add a Mancsod Alapítvány elnökét arról is kérdeztük, mit tanácsol annak, aki bajba jutott állatot talál az utcán. – A bejelentőnek minden esetben fontos a helyszínen maradnia. Ha egy kedves, egészségesnek tűnő kutyát talál, és van rá lehetősége, hogy elszállítsa, akkor érdemes elvinnie egy Mol-kútra vagy állatorvosi rendelőbe chipleolvasás céljából. Amennyiben nem lehet azonosítani a gazdit, az állatorvos értesíti a vele kapcsolatban lévő állatvédőket vagy esetleg az ebrendészt. Ha valaki sérült, beteg állatra bukkan, a legjobb, ha kapcsolatba lép egy állatvédő szervezettel és amíg nem válaszolnak a vonal túlsó végén, addig kitartóan tárcsáz. Ebben az esetben is segítséget jelent, ha állatorvoshoz fordul, így az állatmentők a rendelőbe mennek a betegért. Sok bosszúságot okoz, ha egy környékünkön élő kutyatartó nem gondoskodik arról, hogy a kedvence ne tudjon kijárni az utcára. Ha ezzel kapcsolatban szeretnénk bejelentést tenni, akkor minél hamarabb forduljunk a közterület-felügyelethez vagy a jegyzőhöz! – tanácsolta Csige Alexandra, akitől megtudtuk, az alapítvány munkáját hatékony együttműködések segítik. – Ha bűncselekményt látunk, azonnal jelezzük a rendőrségnek. Le a kalappal előttük, minden esetben készségesek, még egyetlen közös ügyünk sem fulladt kudarcba. A jegyző úr szintén teszi a dolgát, amiben csak tud, rendelkezésre áll.

Mint minden állatvédő, Csige Alexandra is jól átlátja a jogi szabályozás gyengeségeit. – Sokkal szigorúbb rendelkezésekre és komolyabb szankciókra lenne szükség.

„Az emberek ugyanis még mindig elfordítják a fejüket, és azt hiszik, hogy ha nem vesznek tudomást a problémáról, akkor az nem létezik”

– fűzte hozzá.

VTN