Magyarország Kormánya A modern kori Európa pillérei – a vallási közösségek együttélése címmel szervezett háromnapos konferenciát Debrecenben. A rendezvény pénteki zárónapján Hölvényi György európai parlamenti képviselő, az Emberi Jogi Albizottság tagja Rejtett és nyílt vallásellenesség Európában címmel tartott előadást a Debreceni Református Kollégium dísztermében. A politikus európai parlamenti képviselőként két év megszakítással 2003 óta dolgozik Brüsszelben, tizenöt éve tagja és egy ideje társelnöke is a vallásközi párbeszéd munkacsoportjának.
– Amiből az európai jóléti társadalom kialakulhatott, azok a keresztény alapok, ezzel az örökséggel pedig gazdálkodnunk kell – szögezte le, majd hozzáfűzte: Európa, amellett, hogy keresztény alapjai vannak, képes arra is, hogy hagyományosan más vallásokkal együtt éljen. Hangsúlyozta: Európában a rejtett vallásellenesség van jelen. – A vallásnak a társadalomformáló erejét el kell ismerni, ezzel szemben Nyugat-Európában kialakult egyfajta vallásközömbösség – fogalmazott. A politikus szerint vallási vákuum keletkezett, először ezt kell feloldani intézményi szinten, mert csak akkor beszélhetünk vallásszabadságról és vallásközi párbeszédről. Megjegyezte:
a vallás kérdése ma az európai intézményi kultúrában egyenlő a levegővel.
Fotó: Bekecs Sándor
Nem csak vallási kérdés
Az egyház és az állam szétválasztásának francia modellje kapcsán kiemelte: a szekularizáció ma már az európai intézményi felfogás, ennek azonban nincsenek meg a gyökerei. – A vallás „eltűrése” a különböző tagállamokban nem teszi lehetővé a vallásszabadságot, ezért, vallásüldözés nincs is, de vallási megkülönböztetés igenis létezik Európában – mutatott rá. Elmondta, hogy ezen a káoszon egy nagyon jól végiggondolt európai stratégiával lehetne változtatni. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az egyházak társadalmi szerepvállalására égető szükség van az európai társadalomban, kiemelve az oktatást, a konfliktuskezelést és a béke megtartását. – Nagyon fontos az egyházi autonómia, de a társadalmi szerepvállalás is. Meggyőződésem, hogy pótolhatatlan az egyházak szerepe, ez nem vallási, hanem szociológiai kérdés.
„Felekezettől függetlenül az egyház az egyetlen intézmény, ami az élet kezdetétől a halálig, illetve a halál után is alternatívát kínál az ember számára”
– világított rá.
Fotó: Bekecs Sándor
A szakember rámutatott: először abban kell egyetértenünk, hogy Európáért közösen kell felelősséget vállalnunk. – Közép-Európát a vallásszabadság teheti egyedivé, és az, hogy mi, keresztény európaiak különös felelősséggel viseltetünk az üldözött keresztényekért a világon – mondta.
Végül emlékeztetett: Nyugat-Európa negyven év szabadságát élvezte, ennek ellenére a következő generációt érintő társadalmi problémák szinte ugyanazok nyugaton, mint keleten. – Elengedhetetlen a megújuláshoz, hogy a vallásszabadság, valamint a keresztényekkel és a vallásukban elnyomottak iránti szolidaritás Közép-Európa saját küldetése legyen.
