Talpastik, grádics és hadova: ezeket is csak a hajdú-bihariak ismerik

Minden elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy a magyar a világ egyik legkülönlegesebb, legegyedibb nyelve, hiszen nem sok nyelven lehet egy fogalmat akár hétféleképp is kifejezni. Számunkra a sétálás lehet andalgás, ballagás, kullogás, ténfergés, lófrálás és baktatás is, mindegyiket megérti minden magyar ember. Vannak azonban olyan szavaink is, amelyek csak egy-egy megyénkben használatosak, de más országrészekről származók számára teljesen ismeretlenek. A szabolcsiakon kívül nem sok gyerek kapja fel a nevét a „pulya” szóra, valamint ha egy meccsen „makukával” kínálják az embert, valószínűleg csak a borsodiak fogják rögtön nyújtani a markukat.

Hajdú-Bihar megye is bővelkedik az egyedi szavakban. A Napló most 25 különleges, megyénk részében vagy egészében használt szót gyűjtött össze különböző közösségi oldalak fórumairól. Ellátogattunk Debrecen főterére is, ahol teszteltük a járókelőket, hány szót ismernek, és ki tudják-e egészíteni valamivel a listánkat.

Nehezen tudtunk fogást találni Vígvári Józsefnén, aki a legtöbb szó jelentésével tisztában volt. Ezenfelül ki is egészítette a listánkat egy étellel, amit tapasztalata szerint máshol nem, vagy nem ezen a néven ismernek. – A „dübbencs” nálunk egy krumplis lepény. Azt vettem észre, hogy ez a legtöbb ember számára ismeretlen, bár most éppen nemrég hallottam, hogy megemlítették egy főzőműsorban – mondta lapunknak.

Beszélgetés közben sikerült elkapnunk a Debrecen-Józsán lakó Szalóki Laurát és barátnőjét, Varga Esztert, aki hajdúsámsoni gyökerekkel rendelkezik. A lányok fiatal koruk ellenére ügyesek voltak, az általunk kérdezett szavaknak körülbelül a felét ismerték, valamint Szalóki Laura egy újabb különleges szófordulatra is felhívta a figyelmünket. – Anyukám szokta mondani a testvéremnek néha, hogy „lingár”, ez nálunk azt jelenti, hogy túl laza. Ezt nem hallottam még máshol használni – mondta.

Kislányával, Lorával sétált éppen Tenkelyné Csorvási Krisztina, aki szintén jól vizsgázott rögtönzött tesztünkön. – Én a leggyakrabban abba futok bele, hogy furán néznek rám, amiért a „jösztök” szót használom a jöttök helyett. Emellett mi a krumplis tésztát „slambucnak” nevezzük, máshol ezt sem ismerik. Szerintem a tócsnit „lepcsánkának” hívni is hajdúsági szokás – fogalmazott.

Sokaknak ismeretlen

Összesen több mint 20 embert sikerült megkérdeznie lapunknak. Válaszaik alapján arra az eredményre jutottunk, hogy a leginkább ismeretlen szó a „totojmász”, amely a galamb szinonimája, de szorosan mögötte végzett a kenyér „pilise” is, amely kenyérvéget jelent. Erre érdekes módon számos tájegységen használnak egyedi szavakat, hívják többek között „dumónak”, „serclinek” és „gyürkének” is. Harmadik helyen végzett a legkevésbé ismert szavak között a „talpastik”, amely nem más, mint a kacsa népiesebb megnevezése. Persze voltak olyan szavak is, amelyeket szinte minden megkérdezett ismert. Német eredetű, ám mégis sokat használjuk megyénkben a „hót ziher” kifejezést, amelyet akkor mondunk, ha nyomatékosítani kívánjuk, hogy teljesen biztosak vagyunk egy dologban. Ennek jelentését mindenki ismerte. Szintén elég ismert volt a „pustol” szófordulat, amely egy szeles–havas időjárási viszonylatot takar. A legtöbben azzal is tisztában voltak, hogy amikor valaki „lefő”, az megyénkben azt jelenti, hogy leizzad, zavarba jön.

Természetesen attól, hogy valaki megyénk szülöttje, nem biztos, hogy találkozott már az említett szavakkal, hiszen van olyan, amely csak a fiatalok körében terjedt el, de olyan is, amelyet inkább az idősebb korosztály ismer, vagy csak egy adott városra jellemző. Mindenesetre nem árt figyelni, mert az hót ziher, hogy nem mindenhol fognak megérteni bennünket, ha két kiló talpastikcombot kérünk a boltban.

Mi magunk is

A Napló munkatársai közül is sokan beszálltak a megmérettetésbe, újságíróink, szerkesztőink, de még főszerkesztőnk is megnézte, hogy hány szó jelentését ismeri fel. Ha bárki kétségbe esett volna amiatt, hogy sok ismeretlen szót talált, ezennel megnyugtatjuk, a csapatunkból is csak egy személy, Kovács Zsolt szerkesztő ismerte az összes szó jelentését, a többiek átlagosan 60-70 százalékos teljesítményt nyújtottak. Két szóval azonban a szerkesztőségünk is kiegészítette a különleges listát. A „pilinkázik” kifejezést a hószállingózásra használják megyénk határ menti részén, a „pasla” szófordulat pedig egy esetlen mozgású, hanyagul öltözött személy leírását takarja Sárrét környékén.

Debreczeni-Kondás Eszter