Debrecen örökzöldjein is ott gubbasztanak a baglyok

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által kiírt szavazáson 2020 madarának az erdei fülesbaglyot választották meg. Ez év január elsejétől azonban e címet a cigánycsuk birtokolja. – Az Év madara program segítségével felhívjuk a figyelmet egy kiemelt faj megismerésére, szokásaira, életmódjára és védelmére. A természet fantasztikus, olyan élőlények sokasága vesz körbe minket, melyekről lehet, sok mindent nem is tudunk. Egy éven át a természetvédelmi szervezetek, állatkertek és oktatási intézmények sok rendezvényt és kampányt szerveznek, információs anyagot készítenek, hogy felhívják a kiválasztott fajra a figyelmet – mondta Váradi Zoltán, a Természettár vezetője.

A városban telelnek

Ha szemfülesek vagyunk, télen sok helyen találkozhatunk erdei fülesbagollyal, akár Debrecen örökzöld fáin is megpillanthatjuk őket.

– A téli időszakban bejönnek a településekre, így Debrecenben is meg lehet figyelni kisebb csoportjaikat, de vannak az országban olyan települések, ahol jóval nagyobb számban vannak jelen. Kisújszálláson vagy Túrkevén egyszerre több száz baglyot lehet a téli időszakban látni a városi parkokban – tudatta a Naplóval Váradi Zoltán. Mint mondta, hazánkban több bagolyfaj is honos, azonban az erdei fülesbagoly fordul elő a leg­gyakrabban. – Ez a faj azért érdekes, mert egyedei ugyan tavasztól őszig párban vannak kint az erdőben, ilyenkor nehezebb észrevenni és megfigyelni őket, azonban a tél beköszöntével, az idő hidegre fordultával, nagyobb csapatokba verődve beköltöznek a városi parkokba vagy nagyobb kertek magas fáira. Sokszor a forgalmas, belvárosi parkokban is előfordulnak, viszonylag jól tűrik a zavarást. Elsősorban örökzöld fákat, fenyőféléket vagy tujákat választanak, ezek koronájában láthatjuk őket, de néha pár egyed alsó ágakon helyezkedik el nappalra, van, mikor olyan alacsonyan, hogy szinte meg tudjuk érinteni őket – beszélt a faj sajátosságairól. Váradi Zoltán hangsúlyozta: az erdei fülesbagoly védett, elsősorban rágcsálókkal táplálkozik, zsákmányai egerek és pockok, ezek egyedszámának szabályozásában nagy szerepe van.

Debrecenben a Nagyerdő külső részein találkozhatunk az erdei fülesbaglyokkal, azonban a téli időszakban már évtizedek óta a Tócóskertben és a Sestakertben is jelen vannak a telelő csoportjaik. – Évekkel ezelőtt többen voltak, nagyobb csapatokat lehetett megfigyelni, most 15-25 példányt láthatunk egy-egy éjszakázóhelyen. A tavasz közeledtével, februárban a baglyok elhagyják a várost, és visszamennek az erdőbe, ahol párba állnak, a telelésre összeszokott csoport feloszlik. Az erdei fülesbagoly rossz fészeképítő, főleg más madarak fészkét foglalja el, elsősorban a vetési varjúét. Most a téli időszakban úgy gondoskodhatunk róluk, hogy telelőhelyükön nem zavarjuk őket – szögezte le a Természettár vezetője. Azt is elmondta: nem kell etetni őket. A baglyok az éjszaka leple alatt kijárnak vadászni főleg rágcsálókra, de a fák ágain éjszakázó kisebb madarakat is képesek elkapni, sőt denevérek is szerepelnek az étlapjukon.

Ősidők óta a bölcsesség jelképei

A Természettárnak minden évben záróprogramja a Nagy bagolyles, mely 2020-ban a járványhelyzet miatt elmaradt. – Az előző években a séták alkalmával nem csak baglyokat láthattunk, sok információt osztottunk meg a résztvevőkkel a baglyok életmódjáról, és megmutattuk a bagolyköpeteket is. Ez nem más, mint a baglyok táplálékának emészthetetlen, visszaöklendezett maradványa, szőr- és csontcsomó. A Természettárban rendszeresen tartunk bagolyköpet-analízis foglalkozásokat, melyeken a köpetek szétbontásával a csontmaradványok alapján fajra pontosan meg tudjuk határozni, milyen rágcsálókat fogyasztottak a baglyok, de találunk a köpetekben sokszor madár-, elsősorban verébmaradványokat, sőt denevércsontokat is – ismertette érdeklődésünkre Váradi Zoltán, a Természettár vezetője.Mint mondta, a régebbi időkben számos kultúrában a baglyok nem tartoztak a népszerű állatok közé, sőt sokszor „nemszeretem állatok” kategóriába is sorolták, de ma már sok ember kedveli őket. Ott vannak az irodalomban és a képzőművészetben egyaránt, gondoljunk csak a Micimackóra vagy a görög mitológiára. Mindig a bölcsességet, a tudást szimbolizálják, ahogyan Alan Alexander Milne meséjében is. Hiszen Bagoly Micimackónak, Róbert Gidának és az erdő minden lakójának jó barátja, aki szívesen mond véleményt, ad tanácsot, és anekdotázik akkor is, ha azt nem kérik. Az erdei fülesbaglyon kívül természetesen sok faj szerzett már magának hírnevet, míg J. K. Rowling nagy sikerű Harry Potter-sorozatában Hedviggel, a hóbagollyal találkozhatunk, addig a görög mitológiában Pallasz Athéné vállán kuvik ül.

Kiss Dóra