Idén szeretnének több dámszarvast lőni

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határán fekszik a Gúthi-­erdő, mely a Nyírerdő Zrt. kezelésében van. A Gú­thi Erdészet működési területe több mint 7 ezer 500 hektár, melynek centrumában található a több mint 5 ezer hektáros gúthi erdőtömb.

– Ez a Nyírerdő Zrt.-nek egy olyan erdészete, amelyik nagyon sokszor kirakatba kerül, nemcsak az itt folyó fakitermelések, erdőfelújítások és erdőművelések, hanem a vadászat miatt is. Komplex egységet mutat be az erdészet, bárki idejön, látja az összehangolt munkát az erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás és a természetvédelem terén – mondta a Naplónak Szalacsi Árpád, a Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. vezérigazgatója. Az erdőgazdálkodás helyzetéről is beszélt. – Mindig vannak nehezebb időszakok, mikor a termékeinket, a megtermelt faanyagot nem tudjuk úgy értékesíteni, de mindannyian azért dolgozunk, hogy ezeket a nehezebb időszakokat átvészeljük, hogy az itt dolgozó 250 ember biztosan megkapja a bérét – hangsúlyozta a vezérigazgató.

A külföldiek elmaradtak

A területen többek között három vaddisznós kert biztosítja a sportszerű, nagy terítékű kanhajtóvadászatokat. Az idén az afrikaisertéspestis- és a koronavírus-járvány is felülírta a vadászok terveit.

– Ezt az évet leginkább az afrikai sertéspestis alakulása határozta meg, hiszen a vaddisznóállományunk szinte kipusztult, a nagy terítékű disznóhajtásokat lehetett volna értékesíteni, azonban ezek idén elmaradtak. A járványhelyzet miatt a külföldi vendégek sem tudtak jönni, nagyon kevés vendégünk van, ezért tulajdonképpen nem tudjuk a vadászati értékesítést olyan ütemben végezni, mint a korábbi években. Ez likviditási problémákat jelenthet, de mivel itt az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás összehangolt munkájáról van szó, ennek köszönhetően a nehézségen úrrá tudunk lenni – summázta az idei vadászszezont Szalacsi Árpád. – A vaddisznótetemeket – míg még voltak – össze kellett szedni, a vaddisznóállományt gyéríteni kellett, hogy a sertéspestis minél kevésbé terjedjen. Annyi külföldi vadászvendéget nem fogadunk, igyekszünk ezt belföldi vendégkörrel pótolni, természetesen a hivatásos személyzetnek is reményeink szerint ugyanannyi munkája lesz – fogalmazott a vezérigazgató.

Terv szerinti állománykezelés

Ez az egyetlen vadászterület a világon, amely már kétszer érdemelte ki a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács Edmond Blanc-díját. Az erdő hírnevét az 1972-ben betelepített dámszarvas hozta meg, az itt elejtett dámbikák trófeái a világranglista első három helyét birtokolják, két világrekorder trófeát is lőttek már itt, 1991-ben és 2002-ben. Az erdészetben dolgozók folyamatosan figyelik a szarvasállomány alakulását, ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a Gúthi-erdő dámjai széles körben ismertek. – Nagyon nehéz ezt teljesen egzaktul kézben tartani. Ahhoz, hogy a már megszokott minőséget fent tudjuk tartani, a mennyiséget is kontrollálni kell. Minden évben vannak létszámbecslések, annak megfelelően állítjuk be az adott évi tervet. Nem titok, most szeretnénk többet lőni, mint az előző években – mondta Szalacsi Árpád.

Arra is kitért, minek köszönhető az itt lőtt két világrekorder trófea. – Ez alapvetően élőhelyi adottság, valamint van egy állománykezelési terv, amit Bartucz Péter korábbi erdészeti igazgató honosított meg. A több évtizedes szemlélet alapján végzik a hivatásos vadászaink a selejtezést, a vendég­vadásszal azt a vadat lövetik meg, amelyik épp arra érdemes, ennek a szisztematikus munkának is az eredménye, hogy ilyen kiemelkedő trófeák kerülnek itt terítékre – tudatta a vezérigazgató.

Kiss Dóra